9 színházi előadás, amelyet megnézhetsz otthon az ünnepek alatt
Akár bérletet is vehetsz az előadásokból, megéri, sok minőségi produkciót kínálnak online.
Bár a pandémia alatt eleget néztünk otthonról színházi előadást, azért ez egy elég kényelmes lehetőség, és ma is sokan választják a nézőtéri szék helyett a kényelmes fotelt/kanapét. Ezek a minőségi produkciók azonban már nincsenek repertoáron, és ha lemaradtunk róluk, vagy pont, hogy láttuk, és újra megnéznénk, van hova nyúlni. Annak is jó ötlet, aki meglepetésnek szánja a jegyet, de nem tudja, épp azon a napon ráér-e az ajándékozott. Ezek az előadások ugyanis több napig láthatóak, vagy állandóan fent vannak az eSzínház kínálatában. Válogattunk néhány produkciót, amelyet az ünnepek környékén megnézhettek, sőt, bérletként is ajándékba adhatjátok.
Az első blokkban azok közül emelünk ki párat, amelyek bármikor megnézhetőek.
1. Operabeavató: Bánk bán 1-10. – Delta Produkció
Kihagyhatatlan az Operabeavató, Dinyés Dániel zeneszerző és karmester, valamint Göttinger Pál rendező sorozata. Azoknak is ajánlom, sőt nekik különösen, akik eddig nem szerették, nem ismerték az operát, sőt idegenkedtek tőle. Tapasztalat, hogy Dinyéssel és Göttingerrel, valamint a neves operaénekesekkel előadott rendkívül szórakoztató produkció után az is kicsit átértékeli magában a műfajt, aki azt hitte, lehetetlen ezt megszeretni, hiszen még az is hosszú perceken át énekel, akit már leszúrtak. Jelenleg Erkel Bánk bánjából 10 rész látható az eSzínházon.
2. József és testvérei – Örkény István Színház
Az Örkény Színház egyik igen fontos előadása volt a József és testvérei. Thomas Mann művéből Gáspár Ildikó készített színpadi adaptációt, amit mindenki lehetetlen vállalkozásnak tartott. De az élet a dramaturg-rendezőt igazolta: kultikus produkcióvá vált a József és testvérei, még úgy is, hogy három felvonásos. Három színészgeneráció látható a Gáspár Ildikó és Ascher Tamás rendezte József főszerepeiben: a legfiatalabb (az akkor 1 éve diplomás) Patkós Márton az ifjú Józsefként, Polgár Csaba a fiatal Jákobként és az érett Józsefként, valamint Gálffi László az idős Jákobként és Potifár apjaként. Gyakorlatilag az Örkény majdnem egész társulata szerepelt benne. Mácsai Pál alapító igazgató egy interjúban elmesélte: egy nagyregény adaptációját akarták bemutatni, első körben a Bűn és bűnhődésre gondoltak Polgár Csabával a főszerepben, amelyet szintén Ascher rendezett volna és Ildikó lett volna a dramaturg. Hazafelé taxizott a Körúton egy beszélgetés után 2016 májusában, és látta a Vígszínházon a következő évad műsorát, amely a Dosztojevszkij-művel kezdődött. „Éppen elvették előlünk a darabot” – gondolta Mácsai, és júniusig el kellett dönteniük, mit fognak játszani helyette. Gáspár Ildikó előállt azzal két héttel később, hogy a József és testvéreit színpadra alkalmazná. „Utolsó utáni pillanatban sem jutott volna ez eszembe”, tette hozzá Mácsai, „mivel csak elolvasni a regényt egy komplett nyár”. Szeptemberben viszont letett egy példányt a dramaturg-rendező, annyira őrült gondolat volt, csak igent lehetett mondani rá.
3. A nagy füzet – Forte Színház
Ikonikus fizikai színházi előadás a Horváth Csaba vezette Forte Társulattól sok-sok valódi zöldség- és tésztakellékkel (sütőtökök, krumplik, káposztalevelek, póréhagymák). A magyar származású, Svájcban élő Agota Kristof (Kristóf Ágota) kisregényéből készült színdarab Horváth Csaba rendezésében egy hónappal előbb került a Szkéné Színház színpadára, mint a mozikba a Szász János által rendezett film. Míg utóbbiban a bántalmazó nagymamát Molnár Piroska játszotta (meg is kapta érte a Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál díját), a színdarabban Andrássy Máté kopaszon, szoknyában alakította ezt a szerepet.
Az ikerpár gyerekeket a háború elől a szülők a nagymamához menekítik, aki nem bánik a gyerekekkel kesztyűs kézzel, sőt. Mindenért meg kell dolgozniuk, és meg kell edzeniük magukat, ha túl akarják élni ezt a gyötrelmet. Megtartják azonban apjuknak tett ígéretüket: napjaikról naplót vezetnek.
4. A talizmán – Katona József Színház
2000-ben mutatta be a Katona Nestroy művét Máté Gábor rendezésében. 150 előadást ért meg, 9 évig tartották repertoáron. Élete egyik legnagyobb bukásából élete egyik legnagyobb sikere lett – nyilatkozta a 3 felvonásos bohózatról a főszereplő Nagy Ervin. Szentendrén mutatták be A talizmánt, ami igazi formáját a kőszínházban kapta meg, amikor papírdíszletet terveztek hozzá, ez sok játéklehetőséget adott a színészeknek. Ha nem is volt akkora sikere, mint a Portugálnak és a Top Dogsnak – mindkettő több mint 400 előadást ért meg –, imádta a közönség. Pedig nemcsak egyszerű vígjáték volt, hanem társadalomkritika is a kirekesztett vörös hajúakról (burkolt antiszemitizmus). Sok remek alakítás született az előadásban, de Fullajtár Andreáé egészen kiemelkedő volt az özvegy Von Cypressenburgnéként.
5. Mennyekbe vágtató prolibusz. – Weöres Sándor versei, Sufni
Újabb Katonás produkció, de teljesen más műfaj: Fekete Ernő 2010-től hét éven át, 101 alkalommal, hatalmas sikerrel játszotta a Sufniban a Weöres Sándor-versekből összeállított produkcióját. Molnár Gál Péter kritikus a NOL-on írt a produkcióról: „Fekete Ernő nem szaval. Nem verset mond. Nem színészi eszközeivel színezi ki a verseket. Elmond. Közvetít. Érti a költőt. Minek következtében hallgatói is értik. Szereti a költőt. Miért is mindnyájan a zsúfolt sufniban szorongók szeretjük Weörest. Nem áll a színész a költő elé, ezért azután mindkettejüket egyszerre szerethetjük.”
Az eSzínházon látható felvételt 2021 tavaszán vették fel egy külső helyszínen, Tarnóczi Jakab és Török Marcell rendezésében.
6. Kalucsni, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház
„Családi dráma, kivándorlós dráma, barokkos világpusztulás” – írta második drámájáról Dragomán György. A Kalucsni látlelet a mindenkori diktatúráról, a hazugsággal és megfélemlítéssel tönkretett emberi életekről. A történetet a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Szikszai Rémusz színész-rendező állította színpadra. A darabot Dragomán 2005-ben írta, Cseicsner Otilia rendezett belőle hangjátékot 2011-ben, majd Visky András vitte színre Kolozsváron 2016-ban. Később Máté Gábor csinált belőle vizsgaelőadást az Ódry Színpadon. 2019-ben jött Szikszai Rémusz nyíregyházi rendezése, és legutóbb tavaly, a tatabányai Jászai Mari Színházban Göttinger Pál állította színpadra.
A Kalucsni a kommunista Romániában zajlik, nem sokkal a rendszerváltozás előtt, a nyolcvanas évek végén. Egy család történetét látjuk, amely megpróbál kitelepülni. Fojtogató légkör, amiben azt érzi mindenki, hogy képtelenség élni. Hiszen az életükbe beköltözött a hatalom, és kisajátította azt.
Vannak olyan előadások, amelyek időszakosak, csak pár hétig láthatóak. Lehet, hogy később visszatérnek újra az eSzínház repertoárjára, de az is lehet, hogy nem.
7. ’84 – Örkény István Színház (Látható: 2025. december 19.-2026. január 31.)
Orwell 1948-ban írt disztópiája, az 1984 – a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020 szeptemberében, a darab bemutatójakor pont 36 évvel voltunk a regény fiktív kora után. A színdarabot Mikó Csaba írta és Widder Kristóf rendezte, hárman játszották: Bajomi Nagy György, Zsigmond Emőke és Mácsai Pál. Szinte egy időben készült a Szegedi Nemzeti Színházban egy másik színpadi verzió Orwell művéből, amelyet Horgas Ádám készített és rendezett. (A bemutató 2020. október 9-én volt.) Egyik előadás alkotói sem voltak túl boldogok, hogy a pandémia kiszámíthatatlanná tette az előadás játszását. Az Örkény produkciója Bajomi Nagy György súlyos betegsége miatt többször elmaradt, jó, hogy készült belőle felvétel, amely újra megnézhető.
8. Mária országa – Szegedi Nemzeti Színház (Látható: 2025. december 19.-2026. január 31.)
Ha már a Szegedi Nemzetit említjük, íme egy díjnyertes előadás, amely megtekinthető az eSzínházon: Székely Csaba történelmi bohózata, a Mária országa. Az ősbemutatót 2022 áprilisában tartották, a szerző megkapta érte a Kortárs Magyar Dráma díját. A 2023-as eSzínházi Fesztiválon közönségdíjat vehetett át a produkció, és a legjobb női főszereplőnek járó díjat pedig Botos Éva.
A királydrámában a középkori Magyarország egyik kevéssé ismert története elevenedik meg – árulásokkal, intrikákkal és váratlan szerelmi viszonyokkal. Elképzelhető, hogy az országot egy nő vegye át? – kiderül, ha megnézitek Alföldi Róbert rendezését.
9. A csemegepultos naplója – Orlai Produkciós Iroda, Füge Produkció (2025. december 25.-2026. január 01.)
2014-ben mutatták be a Gerlóczy Márton művéből a Lőkös Ildikó által dramatizált darabot, amelyet Göttinger Pál állított színpadra. Ötvös András parádés alakítása 10 éven át bejárta az országot, de budapesti otthona a Jurányiban volt. Gerlóczy A csemegepultos naplója megírása előtt bő fél évet dolgozott a pesti Nagyvásárcsarnokban, egy piaci árus ismerőse csemegepultjában. Szabad idejében pedig tudatosan csajozott, hogy az élmények regénnyé sűrűsödjenek benne.
A történetben az írói ambíciókkal nem sokra jutott Márczy Lajos elhatározza, hogy beleveti magát az élet sűrűjébe. A két csemegeboltot működtető piaci kofa, Joli megtanítja neki a szakmai alapokat, majd beállítja a lóhús-termékeket árusító üzlet pultjába. Lajos élete innentől a vásárlók, a lakótársai és a szabadidejében felszedett nők között zajlik. Egy idő után azonban már maga sem tudja, hogy a húst keresi a nőben, vagy a nőt a húsban.
Bérlet: Hatféle ünnepi bérletet árul az eSzínház. Ünnepi klasszikusokat, színházi előadásokat és koncerteket rakott egybe karácsonyra. A legolcsóbb bérlet 5900 forint (2 előadással), a legdrágább 12.990 forint négy előadással és két koncerttel.
Bár a pandémia alatt eleget néztünk otthonról színházi előadást, azért ez egy elég kényelmes lehetőség, és ma is sokan választják a nézőtéri szék helyett a kényelmes fotelt/kanapét. Ezek a minőségi produkciók azonban már nincsenek repertoáron, és ha lemaradtunk róluk, vagy pont, hogy láttuk, és újra megnéznénk, van hova nyúlni. Annak is jó ötlet, aki meglepetésnek szánja a jegyet, de nem tudja, épp azon a napon ráér-e az ajándékozott. Ezek az előadások ugyanis több napig láthatóak, vagy állandóan fent vannak az eSzínház kínálatában. Válogattunk néhány produkciót, amelyet az ünnepek környékén megnézhettek, sőt, bérletként is ajándékba adhatjátok.
Az első blokkban azok közül emelünk ki párat, amelyek bármikor megnézhetőek.
1. Operabeavató: Bánk bán 1-10. – Delta Produkció
Kihagyhatatlan az Operabeavató, Dinyés Dániel zeneszerző és karmester, valamint Göttinger Pál rendező sorozata. Azoknak is ajánlom, sőt nekik különösen, akik eddig nem szerették, nem ismerték az operát, sőt idegenkedtek tőle. Tapasztalat, hogy Dinyéssel és Göttingerrel, valamint a neves operaénekesekkel előadott rendkívül szórakoztató produkció után az is kicsit átértékeli magában a műfajt, aki azt hitte, lehetetlen ezt megszeretni, hiszen még az is hosszú perceken át énekel, akit már leszúrtak. Jelenleg Erkel Bánk bánjából 10 rész látható az eSzínházon.
2. József és testvérei – Örkény István Színház
Az Örkény Színház egyik igen fontos előadása volt a József és testvérei. Thomas Mann művéből Gáspár Ildikó készített színpadi adaptációt, amit mindenki lehetetlen vállalkozásnak tartott. De az élet a dramaturg-rendezőt igazolta: kultikus produkcióvá vált a József és testvérei, még úgy is, hogy három felvonásos. Három színészgeneráció látható a Gáspár Ildikó és Ascher Tamás rendezte József főszerepeiben: a legfiatalabb (az akkor 1 éve diplomás) Patkós Márton az ifjú Józsefként, Polgár Csaba a fiatal Jákobként és az érett Józsefként, valamint Gálffi László az idős Jákobként és Potifár apjaként. Gyakorlatilag az Örkény majdnem egész társulata szerepelt benne. Mácsai Pál alapító igazgató egy interjúban elmesélte: egy nagyregény adaptációját akarták bemutatni, első körben a Bűn és bűnhődésre gondoltak Polgár Csabával a főszerepben, amelyet szintén Ascher rendezett volna és Ildikó lett volna a dramaturg. Hazafelé taxizott a Körúton egy beszélgetés után 2016 májusában, és látta a Vígszínházon a következő évad műsorát, amely a Dosztojevszkij-művel kezdődött. „Éppen elvették előlünk a darabot” – gondolta Mácsai, és júniusig el kellett dönteniük, mit fognak játszani helyette. Gáspár Ildikó előállt azzal két héttel később, hogy a József és testvéreit színpadra alkalmazná. „Utolsó utáni pillanatban sem jutott volna ez eszembe”, tette hozzá Mácsai, „mivel csak elolvasni a regényt egy komplett nyár”. Szeptemberben viszont letett egy példányt a dramaturg-rendező, annyira őrült gondolat volt, csak igent lehetett mondani rá.
3. A nagy füzet – Forte Színház
Ikonikus fizikai színházi előadás a Horváth Csaba vezette Forte Társulattól sok-sok valódi zöldség- és tésztakellékkel (sütőtökök, krumplik, káposztalevelek, póréhagymák). A magyar származású, Svájcban élő Agota Kristof (Kristóf Ágota) kisregényéből készült színdarab Horváth Csaba rendezésében egy hónappal előbb került a Szkéné Színház színpadára, mint a mozikba a Szász János által rendezett film. Míg utóbbiban a bántalmazó nagymamát Molnár Piroska játszotta (meg is kapta érte a Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál díját), a színdarabban Andrássy Máté kopaszon, szoknyában alakította ezt a szerepet.
Az ikerpár gyerekeket a háború elől a szülők a nagymamához menekítik, aki nem bánik a gyerekekkel kesztyűs kézzel, sőt. Mindenért meg kell dolgozniuk, és meg kell edzeniük magukat, ha túl akarják élni ezt a gyötrelmet. Megtartják azonban apjuknak tett ígéretüket: napjaikról naplót vezetnek.
4. A talizmán – Katona József Színház
2000-ben mutatta be a Katona Nestroy művét Máté Gábor rendezésében. 150 előadást ért meg, 9 évig tartották repertoáron. Élete egyik legnagyobb bukásából élete egyik legnagyobb sikere lett – nyilatkozta a 3 felvonásos bohózatról a főszereplő Nagy Ervin. Szentendrén mutatták be A talizmánt, ami igazi formáját a kőszínházban kapta meg, amikor papírdíszletet terveztek hozzá, ez sok játéklehetőséget adott a színészeknek. Ha nem is volt akkora sikere, mint a Portugálnak és a Top Dogsnak – mindkettő több mint 400 előadást ért meg –, imádta a közönség. Pedig nemcsak egyszerű vígjáték volt, hanem társadalomkritika is a kirekesztett vörös hajúakról (burkolt antiszemitizmus). Sok remek alakítás született az előadásban, de Fullajtár Andreáé egészen kiemelkedő volt az özvegy Von Cypressenburgnéként.
5. Mennyekbe vágtató prolibusz. – Weöres Sándor versei, Sufni
Újabb Katonás produkció, de teljesen más műfaj: Fekete Ernő 2010-től hét éven át, 101 alkalommal, hatalmas sikerrel játszotta a Sufniban a Weöres Sándor-versekből összeállított produkcióját. Molnár Gál Péter kritikus a NOL-on írt a produkcióról: „Fekete Ernő nem szaval. Nem verset mond. Nem színészi eszközeivel színezi ki a verseket. Elmond. Közvetít. Érti a költőt. Minek következtében hallgatói is értik. Szereti a költőt. Miért is mindnyájan a zsúfolt sufniban szorongók szeretjük Weörest. Nem áll a színész a költő elé, ezért azután mindkettejüket egyszerre szerethetjük.”
Az eSzínházon látható felvételt 2021 tavaszán vették fel egy külső helyszínen, Tarnóczi Jakab és Török Marcell rendezésében.
6. Kalucsni, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház
„Családi dráma, kivándorlós dráma, barokkos világpusztulás” – írta második drámájáról Dragomán György. A Kalucsni látlelet a mindenkori diktatúráról, a hazugsággal és megfélemlítéssel tönkretett emberi életekről. A történetet a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Szikszai Rémusz színész-rendező állította színpadra. A darabot Dragomán 2005-ben írta, Cseicsner Otilia rendezett belőle hangjátékot 2011-ben, majd Visky András vitte színre Kolozsváron 2016-ban. Később Máté Gábor csinált belőle vizsgaelőadást az Ódry Színpadon. 2019-ben jött Szikszai Rémusz nyíregyházi rendezése, és legutóbb tavaly, a tatabányai Jászai Mari Színházban Göttinger Pál állította színpadra.
A Kalucsni a kommunista Romániában zajlik, nem sokkal a rendszerváltozás előtt, a nyolcvanas évek végén. Egy család történetét látjuk, amely megpróbál kitelepülni. Fojtogató légkör, amiben azt érzi mindenki, hogy képtelenség élni. Hiszen az életükbe beköltözött a hatalom, és kisajátította azt.
Vannak olyan előadások, amelyek időszakosak, csak pár hétig láthatóak. Lehet, hogy később visszatérnek újra az eSzínház repertoárjára, de az is lehet, hogy nem.
7. ’84 – Örkény István Színház (Látható: 2025. december 19.-2026. január 31.)
Orwell 1948-ban írt disztópiája, az 1984 – a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020 szeptemberében, a darab bemutatójakor pont 36 évvel voltunk a regény fiktív kora után. A színdarabot Mikó Csaba írta és Widder Kristóf rendezte, hárman játszották: Bajomi Nagy György, Zsigmond Emőke és Mácsai Pál. Szinte egy időben készült a Szegedi Nemzeti Színházban egy másik színpadi verzió Orwell művéből, amelyet Horgas Ádám készített és rendezett. (A bemutató 2020. október 9-én volt.) Egyik előadás alkotói sem voltak túl boldogok, hogy a pandémia kiszámíthatatlanná tette az előadás játszását. Az Örkény produkciója Bajomi Nagy György súlyos betegsége miatt többször elmaradt, jó, hogy készült belőle felvétel, amely újra megnézhető.
8. Mária országa – Szegedi Nemzeti Színház (Látható: 2025. december 19.-2026. január 31.)
Ha már a Szegedi Nemzetit említjük, íme egy díjnyertes előadás, amely megtekinthető az eSzínházon: Székely Csaba történelmi bohózata, a Mária országa. Az ősbemutatót 2022 áprilisában tartották, a szerző megkapta érte a Kortárs Magyar Dráma díját. A 2023-as eSzínházi Fesztiválon közönségdíjat vehetett át a produkció, és a legjobb női főszereplőnek járó díjat pedig Botos Éva.
A királydrámában a középkori Magyarország egyik kevéssé ismert története elevenedik meg – árulásokkal, intrikákkal és váratlan szerelmi viszonyokkal. Elképzelhető, hogy az országot egy nő vegye át? – kiderül, ha megnézitek Alföldi Róbert rendezését.
9. A csemegepultos naplója – Orlai Produkciós Iroda, Füge Produkció (2025. december 25.-2026. január 01.)
2014-ben mutatták be a Gerlóczy Márton művéből a Lőkös Ildikó által dramatizált darabot, amelyet Göttinger Pál állított színpadra. Ötvös András parádés alakítása 10 éven át bejárta az országot, de budapesti otthona a Jurányiban volt. Gerlóczy A csemegepultos naplója megírása előtt bő fél évet dolgozott a pesti Nagyvásárcsarnokban, egy piaci árus ismerőse csemegepultjában. Szabad idejében pedig tudatosan csajozott, hogy az élmények regénnyé sűrűsödjenek benne.
A történetben az írói ambíciókkal nem sokra jutott Márczy Lajos elhatározza, hogy beleveti magát az élet sűrűjébe. A két csemegeboltot működtető piaci kofa, Joli megtanítja neki a szakmai alapokat, majd beállítja a lóhús-termékeket árusító üzlet pultjába. Lajos élete innentől a vásárlók, a lakótársai és a szabadidejében felszedett nők között zajlik. Egy idő után azonban már maga sem tudja, hogy a húst keresi a nőben, vagy a nőt a húsban.
Bérlet: Hatféle ünnepi bérletet árul az eSzínház. Ünnepi klasszikusokat, színházi előadásokat és koncerteket rakott egybe karácsonyra. A legolcsóbb bérlet 5900 forint (2 előadással), a legdrágább 12.990 forint négy előadással és két koncerttel.
forrás: https://port.hu/