Sherlock Holmesszal és Molnár Ferenccel folytatja a Thália Színház
Alig néhány nappal Az utolsó vacsora című szatíra premierje után két új próbafolyamat indult a Thália Színházban; hamarosan Molnár Ferenc Olympiájával, valamint az Arthur Conan Doyle művei alapján készült Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtély című krimivel bővül a teátrum repertoárja.
„Fabacsovics Lili dramaturggal és Vereckei Rita díszlet- és jelmeztervezővel sokat gondolkodtunk azon, hogyan szülessen meg egy olyan változat, amit a mai közönség – akár egy tizennyolc éves fiatal is – ugyanazzal az élvezettel tud befogadni, mint a korabeli nézők. A három felvonást kettőre rövidítettük, néhány szerepet összevontunk, és egy kicsit új ritmust adtunk a történetnek, könnyedebbé, frissebbé tettük.”– mondta el Paczolay Béla az Olympia olvasópróbán. A rendező hangsúlyozta, hogy bár a darab Molnár Ferenc kevésbé játszott művei közé tartozik, kifejezett érdekfeszítő anyag, amely amellett, hogy szerelmi vígjáték, számos más izgalmas vonalat is magában hordoz.
Az Olympia cselekménye egy elegáns osztrák fürdőhelyen játszódik, ahol Plata-Ettingen hercegné, lánynevén Eugénia hercegnő és lánya, Olympia nyári vakációjukat töltik. A szállodában megszálló Kovács huszárkapitány megjelenése váratlan érzelmeket ébreszt mindkettőjükben. A lány és a tiszt között lassan kibontakozó vonzalmat azonban rosszindulatú pletyka fenyegeti: Lina grófnő, a hercegné régi riválisa féltékenységében híresztelni kezdi, hogy Olympia rangon alul flörtöl. A szóbeszéd egyre nő, a társasági világ figyelme rájuk szegeződik, és Eugénia kénytelen választás elé állítani lányát:
engedjen a szívének vagy őrizze meg a család becsületét.
Molnár Ferenc szellemes, érzékeny vígjátéka a szerelem és a kötelesség, a szabadság és a társadalmi elvárások örök konfliktusát bontja ki, méghozzá egy letűnt, de meglepően ismerős világban. Az említett Linát Gubás Gabi alakítja, Kovács huszárkapitányt Dóra Béla, Olympiát Czakó Julianna formálja meg. Ettingenné szerepében Györgyi Anna vendégművész látható, a Tábornokot Bede-Fazekas Szabolcs, Krehlt pedig Görög László játssza majd.
Paczolay Béla szerint az előadás előkészítése során az egyik fő cél az volt, hogy Molnár Ferenc szövegét közelebb hozzák a mai nézőkhöz. A rendező úgy fogalmazott, az alkotócsapat igyekszik Molnár darabját kimozdítani a hagyományos, „bársonyos” miliőből. „Bár az Olympia 1928-ban íródott, rengeteg üzenete szól a mai világnak is; legyen szó szabadságról, elvárásokról, vagy a döntéseink következményeiről."
Az Olympia november 21-én debütál a Thália Színház Télikertjében.
A Nagymező utcai a krimirajongók számára is készül izgalmas újdonságokkal; az Olympia mellett a december 6-án debütáló, nagyszínpadi Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtély próbái is elindultak. A Ken Ludwig tollából, Arthur Conan Doyle klasszikus detektívtörténetei alapján készült darabban a legendás nyomozó ismét szembekerül az ördögi Moriarty professzorral. Csehország királyát egy nemzetközi kémügyben zsarolják meg, és Holmesnak ezúttal is válogatott bűneseteket kell megoldania, miközben a tét nem kisebb, mint a világbéke – sőt, még a szerelem is ráköszön, Irene, az amerikai színésznő személyében.
A produkció Göttinger Pál rendezésében kerül színre. A címszerepben Zayzon Zsolt látható, mellette Mózes András játssza dr. John Watsont, Kövesi Csenge, Hevesi László és Jaskó Bálint pedig számos egyéb karakter bőrébe bújnak a történet során.
Göttinger Pál szerint a Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtély „igazi mesedarab” – olyan, ami visszaadja a színház eredendő varázsát: „miközben próbálunk társadalmi tükröt tartani, gyakran elfelejtjük, milyen jó hagyni, hogy az „egyszer volt, hol nem volt” beszippantson. Ez egy ilyen előadás lesz; a viktoriánus Angliába repíti majd a nézőt, ahol egy különös, rossz ember settenkedik a homályban. Ha valahol, akkor a Tháliában ezt még meg lehet csinálni.” – fogalmazott a rendező, illetve azt is elárulta, hogy
a próbafolyamat mind szellemi, mind fizikai kihívás, „igazi tornaóra” lesz.
Az alkotók mindent mondatról mondatra, mozdulatról mozdulatra raknak majd össze, mivel az új produkció a ritmuson keresztül fejti ki igazán a hatását.
Pál szerint Ken Ludwig írása „patikamérlegen kimért színházi kottadarab”, amelyben a mondatoknak súlya és funkciója van. „Egyrészt rémisztő, mert minden egyes megszólalást pontosan ki kell számolnunk, és öt színésszel mozgatunk majd huszonhárom karaktert, másrészt épp ez benne az izgalmas. Ken Ludwig egy kismester, aki gondoskodik róla, hogy az anyagot mind nézni, mind játszani élvezetes legyen. Én a magam részéről már a papír fölött is nevettem.”
„Fabacsovics Lili dramaturggal és Vereckei Rita díszlet- és jelmeztervezővel sokat gondolkodtunk azon, hogyan szülessen meg egy olyan változat, amit a mai közönség – akár egy tizennyolc éves fiatal is – ugyanazzal az élvezettel tud befogadni, mint a korabeli nézők. A három felvonást kettőre rövidítettük, néhány szerepet összevontunk, és egy kicsit új ritmust adtunk a történetnek, könnyedebbé, frissebbé tettük.”– mondta el Paczolay Béla az Olympia olvasópróbán. A rendező hangsúlyozta, hogy bár a darab Molnár Ferenc kevésbé játszott művei közé tartozik, kifejezett érdekfeszítő anyag, amely amellett, hogy szerelmi vígjáték, számos más izgalmas vonalat is magában hordoz.
Az Olympia cselekménye egy elegáns osztrák fürdőhelyen játszódik, ahol Plata-Ettingen hercegné, lánynevén Eugénia hercegnő és lánya, Olympia nyári vakációjukat töltik. A szállodában megszálló Kovács huszárkapitány megjelenése váratlan érzelmeket ébreszt mindkettőjükben. A lány és a tiszt között lassan kibontakozó vonzalmat azonban rosszindulatú pletyka fenyegeti: Lina grófnő, a hercegné régi riválisa féltékenységében híresztelni kezdi, hogy Olympia rangon alul flörtöl. A szóbeszéd egyre nő, a társasági világ figyelme rájuk szegeződik, és Eugénia kénytelen választás elé állítani lányát:
engedjen a szívének vagy őrizze meg a család becsületét.
Molnár Ferenc szellemes, érzékeny vígjátéka a szerelem és a kötelesség, a szabadság és a társadalmi elvárások örök konfliktusát bontja ki, méghozzá egy letűnt, de meglepően ismerős világban. Az említett Linát Gubás Gabi alakítja, Kovács huszárkapitányt Dóra Béla, Olympiát Czakó Julianna formálja meg. Ettingenné szerepében Györgyi Anna vendégművész látható, a Tábornokot Bede-Fazekas Szabolcs, Krehlt pedig Görög László játssza majd.
Paczolay Béla szerint az előadás előkészítése során az egyik fő cél az volt, hogy Molnár Ferenc szövegét közelebb hozzák a mai nézőkhöz. A rendező úgy fogalmazott, az alkotócsapat igyekszik Molnár darabját kimozdítani a hagyományos, „bársonyos” miliőből. „Bár az Olympia 1928-ban íródott, rengeteg üzenete szól a mai világnak is; legyen szó szabadságról, elvárásokról, vagy a döntéseink következményeiről."
Az Olympia november 21-én debütál a Thália Színház Télikertjében.
A Nagymező utcai a krimirajongók számára is készül izgalmas újdonságokkal; az Olympia mellett a december 6-án debütáló, nagyszínpadi Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtély próbái is elindultak. A Ken Ludwig tollából, Arthur Conan Doyle klasszikus detektívtörténetei alapján készült darabban a legendás nyomozó ismét szembekerül az ördögi Moriarty professzorral. Csehország királyát egy nemzetközi kémügyben zsarolják meg, és Holmesnak ezúttal is válogatott bűneseteket kell megoldania, miközben a tét nem kisebb, mint a világbéke – sőt, még a szerelem is ráköszön, Irene, az amerikai színésznő személyében.
A produkció Göttinger Pál rendezésében kerül színre. A címszerepben Zayzon Zsolt látható, mellette Mózes András játssza dr. John Watsont, Kövesi Csenge, Hevesi László és Jaskó Bálint pedig számos egyéb karakter bőrébe bújnak a történet során.
Göttinger Pál szerint a Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtély „igazi mesedarab” – olyan, ami visszaadja a színház eredendő varázsát: „miközben próbálunk társadalmi tükröt tartani, gyakran elfelejtjük, milyen jó hagyni, hogy az „egyszer volt, hol nem volt” beszippantson. Ez egy ilyen előadás lesz; a viktoriánus Angliába repíti majd a nézőt, ahol egy különös, rossz ember settenkedik a homályban. Ha valahol, akkor a Tháliában ezt még meg lehet csinálni.” – fogalmazott a rendező, illetve azt is elárulta, hogy
a próbafolyamat mind szellemi, mind fizikai kihívás, „igazi tornaóra” lesz.
Az alkotók mindent mondatról mondatra, mozdulatról mozdulatra raknak majd össze, mivel az új produkció a ritmuson keresztül fejti ki igazán a hatását.
Pál szerint Ken Ludwig írása „patikamérlegen kimért színházi kottadarab”, amelyben a mondatoknak súlya és funkciója van. „Egyrészt rémisztő, mert minden egyes megszólalást pontosan ki kell számolnunk, és öt színésszel mozgatunk majd huszonhárom karaktert, másrészt épp ez benne az izgalmas. Ken Ludwig egy kismester, aki gondoskodik róla, hogy az anyagot mind nézni, mind játszani élvezetes legyen. Én a magam részéről már a papír fölött is nevettem.”
forrás: https://fidelio.hu