Ugrás a fő tartalomra

Most épp ez

KÁVÉSZÜNET HORVÁTH ILLÉS RENDEZŐVEL

„EZ EGY NAGY BARÁTI, ALKOTÓI ÖSSZEJÖVETEL" A Kőszegi Várszínháznak az idei a 40. évada. A szakmában azt szokták mondani: kétféle színész van, aki már játszott a Kőszegi Várszínházban, és aki majd játszani fog. A jubileumi szezon ősbemutatóját, Göttinger Pál Manőver című darabját Horváth Illés rendezi. A tavalyi évadot elvitte a pandémia. A Kőszegi Várszínház kedvelt helye a kőszegieknek, a Vas megyeieknek, de sokan érkeznek ide Budapestről is, hiszen a város és a környék is vonzó pihenőhely az idelátogatóknak. Kifejezetten szeretik, hogy olyan ősbemutatókat láthatnak, amit máshol nem. Olyan előadásokat, amelyek igényesen szórakoztatnak, és közben elgondolkodtatnak. Az idei darab műfaja: képzeletbeli skandináv vígjáték. A történet napjainkban, Svédországban játszódik, mégpedig a Trombon című kisvárosi napilap szerkesztőségében, ahol Kaspernek, az újság főszerkesztő-helyettesének ideje lenne észhez térnie. Valaha ígéretes és tehetséges újságíró volt, de negyvenegynéhány évesen azt é

Pult mögül a világ

Hogyan lesz valaki csemegepultos? A többség bizonyára úgy, hogy gyerekkorában parizerekkel és kolbászokkal álmodott, az óvodában pedig a szalonna volt a jele. Vannak viszont, akiket a sima pénzkeresés kényszere vezérel a csemegepult mögé. Nem mintha olyan zsíros állás volna ez – valójában ugyebár az –, hanem mert ez adódik.

És ha az alkalmi pultos éppenséggel pénzgondokkal küzdő íróember, hát papírra is veti élményeit. Így született meg személyes élményekből, de korántsem önéletrajzi hűséggel Gerlóczy Márton regénye, A csemegepultos naplója, melynek monodramatizált változatát Ötvös András adja elő a Jurányi Színházban.
Hogy Ötvös fergeteges produkciójához mennyit tett hozzá Göttinger Pál rendező, nem tudni, mindenesetre úgy tűnik, ebben az előadásban minden Ötvöshöz tartozik. Elképesztő lendülettel játssza, beszéli, gesztikulálja, ugrálja, harcolja végig a másfél órát, egymaga legalább tizenöt szerepet formál, rögtönzött bábfigurákkal jeleníti meg képzeletbeli partnereit, a szomszédasszonyt egy porrongy „alakítja”, a csemegepult tulajdonosnőjét egy csomagolópapír-maszk, de szerepet kapnak a kolbászok, szalámik, a méteres parizerrudak, a levegőben kígyózó szafaládéfüzér, az egymással perlekedő libák is. Ötvös színész, narrátor, bábos és színpadi munkás egyszerre. Maga forgatja azt a kockaépítményt, ami egyszer csemegepult, másszor bérelt lakás, lépcsőház, eszpresszó vagy utca, ahogy a történet kívánja. A hétköznapi élet egyszerű, mégis groteszk színterei ezek, egy helyét (helyeit) kereső fiatal értelmiségi életének épp aktuális terepei. Ezeket próbálja hősünk meghódítani, belakni vagy legalább elviselni. Szédületes tempóban teszi ezt, egy pillanatra meg nem áll, beszél, szeret, veszekszik, interjút ad, lefolyót szerel, lelkeket ápol és menekül lelkek elől, filozofál és káromkodik, gúnyolódik és meghatódik.
Ötvös bravúros technikával váltogatja szerepeit és a rendelkezésére álló tárgyakat. Egy percre sem lankad, és nem hagyja lankadni nézőit sem. Végigsírjuk, -röhögjük a másfél órát a Jurányi kényelmetlen székein. De milyen jó, hogy egyáltalán vannak itt székek, hogy van nekünk ez a Jurányi, az alternatívok, a függetlenek, a kísérletezők életben tartó inkubátora! Izgalmas hely, érdemes kipróbálni.

Ferencz Zsuzsa