Fabacsovics Lili írja a Mozgófénykép részpróbáiról

Filmvégjáték – olvashatják a műfaji megjelölést a Mozgófénykép színlapján az érdeklődők. De mit is jelent ez pontosan?

Nos, erre nem egyszerű válaszolni. De az már ennyiből kiderül, hogy köze van a filmhez, Karády, Törzs, Kabos, Perczel, Ráday vagy Jávor nevét olvasva pedig a korszakot sem nehéz behatárolni. De mégis hogyan fog működni valami, ami minden bizonnyal nagyon kötődik a filmhez, a színpadon?
Úgy gondolom, egyre bátrabban ki lehet jelenteni: jól. A rendező (Göttinger Pál) és a színészek gyakran konkrét filmek konkrét jeleneteire támaszkodnak („Ez most hasonló szituáció, mint a Halálos tavaszban, nem?”). Persze a legjobban mindenki a maga karakterére koncentrál: szóba kerülnek Karády életének bizonyos mozzanatai, Törzs szerepei, Jávor kiejtése…
Külön izgalomra adhat okot, hogyan valósulnak majd meg színpadon a melodramatikus elemek – hiszen ezidáig ezt mindenki (kizárólag) filmes műfajként tartotta számon.
Persze a kellő hangulat megteremtésében igencsak fontos szerep jut Horgas Péternek (az előadás díszlettervezője) és Bujdosó Nórának (jelmeztervező) is. Mind a ketten javában dolgoznak már (közben azért be-benéznek a próbákra), és a próbatáblán egyre többször olvasható a ruhapróbák időpontja – hiszen lassan közeleg a premier.
Nem feledkezhetünk meg a zenéről sem, mivel az a korabeli filmeknek, és az előadásnak is fontos részét képezi. Mindenféleképpen Hajós András (dalszövegíró) és Dinyés Dániel (zeneszerző) munkáját dicséri, hogy az ember két óra után is élvezettel hallgatja a mozgás-/énekpróbákon ugyanazt a dalt; sőt, gyakran még a szünetekben is hallani, hogy azt dúdolja Nényei Pál (a szerző), fütyülik a színészek, énekelgetik a díszletezők (akiket mellesleg majd a színpadon is láthatunk). Nem csoda, ha utána napokig ki sem tudja verni az ember a fejéből.
Fontos szerep jut Katona Gábornak (koreográfus) is, aki egyes jeleneteknél mintegy társrendezőként működik közre. Amellett, hogy látványos, élvezetes táncokat tanít be a színészeknek (akik olykor még egymás lépéseit is igyekeznek ellesni), gyakran ad tanácsokat, ötleteket a prózai részek mozgásaihoz is. Így aztán az előadásban nem csak a táncok lesznek pontosan megkoreografálva, hanem a vívás, ugrás, fekvés is – hogy csak a legizgalmasabb helyzetek közül soroljak párat.
Katona Gábor egyaránt megmutatja Jávor Pál hölgykoszorújának, hogyan csónakázzanak, és Barkay Mici férfikarának, hogyan „gorillázzanak”. Sőt, Göttinger Pállal és Bálint Andrással együttműködve még Adorjáni Bálintot is megtanítják víz nélkül úszkálni fel-alá a színpadon.
Az biztos, hogy a Mozgófénykép egy rendkívül izgalmas, látványos előadás lesz. Annyit elárulhatok, hogy bár a film világából merít a történet, vetítés nem lesz – lesz viszont ének, zene, tánc, izgalmas díszletek, látványos jelmezek… De hogy mit keres ebben az előadásban 6 ember, 40 báb és Hoffer Károly (aki a Színház- És Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója) ötletei… Kiderül április 21-én, a bemutatón!

Fabacsovics Lili

Megosztás: