Az ajtók a bal oldalon nyílnak

by - 21:20:00

Finito - Szikszai RémuszMár előre mentségeket keresek, hogy hát lehet, hogy ez nem a legjobban sikerült előadás, mert mégiscsak vendégjáték (de ez van, így sikerült), mégiscsak szezon után vagyunk (bár azért annyival nem), meg a szabad tér – már amennyire a városmajori színpad szabad térnek nevezhető – mégiscsak más (annyira azért nem – ráadásul ez az előadás, a korábbi itteniekkel ellentétben viszonylag becsülettel szól, vagyis be vannak állítva a mikrofonok, és a technikusok is képben vannak), szóval vannak ezek a mentségek a kaposvári Csiky Gergely Színház Finito előadására, de ettől még ez az előadás bizony olyan volt, amilyen.

A Finito Tasnádi István verses színműve, hommage à Molière, egy Blondin Gáspár nevű munkanélküli – szakképzettségét tekintve hentes – haláláról szól, helyesebben hősünknek tele van a töke az élettel, ezért bezárkózik a budiba, amelyet környezete önfeladásként értékel, az esetre rákap a bulvárra éhes média, s Blondin föltételezett és készpénznek vett közeljövendőbeli öngyilkosságára a polgármester, egy szakpszichológus, egy költő és egy popsztár egyaránt bizniszt és/vagy hírverést bazírozna.

Ehhez képest érdekes, hogy Kaposváron egy echte értelmiségi figurába kellene belelátnunk a mindenre elszánt, kissé darabos és sistergő Blondint: az őt játszó Kelemen József nem az, aki először eszébe jutna az embernek erről a karakterről, ez persze nem baj, de másodszorra sem tűnik jó ötletnek, és az előadás tulajdonképpen azt bizonyítja, hogy erről a Blondinról nem nagyon volt gondolva semmi, majdhogynem jelentéktelen lenne, ha nem ülne a kiemelt budiban a színpad közepén. Mert az egyebekben kiváló színész ugyan természetesen eljátssza a kiábrándult vidéki vagányt, de hogy miért is került oda, ahol most van (egyáltalán: hol van most?), az nem igazán derül ki.

Apropó hol: vajon mi akar lenni az a tér, amit Csanádi Judit tervezett az előadás számára? Zöld csempés szoba, amelynek oldalában egy ház van (jó néhány ajtóval – de miért van ott sok ajtó?), a felső szint egy templomra emlékeztet (majd onnan jön az angyal képében feloldást és színházfelújítást ígérő Hivatalos úr – na de ezért, az utolsó három percért van ott két felvonást?), összességében pedig tippem sincs arra, mi lehet ez. De még ez sem lenne baj, ha ez a közegtelenség nem nyomná rá a bélyegét az egészre.

Mivel az előadás alappillérei teljesen bizonytalanok (egy szellemi embernek látszó állítólagos fizikai munkás egy spiritualitást hordozó, de megfoghatatlan térben, a közepén egy kerti árnyékszékkel), elég nehéz a darabba préselnie magát a nézőnek. De végül is sikerül, megismerjük a szereplőket, a problémát, jöhetne a voltaképpeni lényeg: a Blondin halálára való felkészülés és az igazi valóságshow. De mindez nem jön, mert ehelyett szájbarágós médiakritikát kapunk a második felvonásban, lapos utalások és közhelyes poénok hadát, és ami nagyon gyanús, hogy a közönség kizárólag a szövegekben elhelyezett vicceken nevet, egyetlen színpadi akció sem arat különösebb tetszést; a szövegszintű poénok is a szar-fasz-basz témakör és ragozott alakjai szintjén süvítenek (van belőlük a második részben jócskán).

S mindez lecsorog a nézőtérre is. A „Pál-show” közönségét az előadás közönsége játssza, s tapsolnak és rökönyödnek a nézők a felmutatott táblák nyomán, ahogy kell, és ezen nem győzök újra és újra csodálkozni, hogy ha valaki tapsra utasítja a fizető közönséget egy emelvényről, az azonnal ovációba kezd. Ha ez maga a kritika, hát rendben van, de ezért teljesen felesleges a Finitót műsorra tűzni. Pedig mintha ez lett volna a cél, és ez így nem nagyon van jól. Mert a karakterek Göttinger Pál rendezésében többnyire paródiák, amit lehet igazán elrajzoltan-agyeldobósan játszani, mint a gesztusban-hangban erőteljesen túlzó Kaszás Gergő (a porlepte művészideológus Bicke B. László költő), a szövegtévesztések miatt kissé indiszponáltnak ható Szikszai Rémusz (a maximálisan extrovertált Pál, médiaszemélyiség), vagy a téves (tévés) hangsúlyozási divatra rájátszó Grisnik Petra (Reszlik Hajnalka Myrtill, riporter), csakhogy akár Kelemen, akár a nejét alakító Varga Zsuzsa, az anyóst játszó Csonka Ibolya, a polgármester szerepében látható Sarkadi Kiss János egyaránt keresik a karakterek valósághoz kötődését, a személyiségrétegeket, és láthatóan nemigen tudnak azzal mit kezdeni, hogy a rendezői koncepció ezt teljesen figyelmen kívül hagyja. A karakterek múltjának hiányának azonban a jelenben vannak következményei. Mintha kommunikációs csődhelyzet felé evickélne az előadás – de ez nem kint, a színpadon, hanem valahol mélyen, a rendszeren belül történne, és ez a belső harc egyszerűen felemészti az egész produkciót.

Így ha azt kérdeznék, miről szól a kaposvári Finito, valami olyasmit mondanék, hogy médiakritika akar lenni – amely nem tart ki sokáig, 2 óra 50 percig pedig végképpen nem –, de igazából pontosan az a válaszom, mintha azt kérdeznék, miért éppen annyi ajtó van a színpadkép bal oldalán. Nem tudom.

Az ajtók persze nagyon jók, mert ki-be lehet rajtuk mászkálni, szimbolikát lehet benne találni, ahogy abban is, hogy végig harmónium szól (nyilván itt a felvázolt szituáció és a hangszer méltóságteljes hangzásának ellentéte kellene, hogy megragadjon), a végén az angyal bejön és helyreteszi a dolgokat: ebben az előadásban egy grammot nem kell gondolkodni, minden ki van mondva, meg van mutatva, gondolom, ez lenne a szórakoztatás.

A végén az angyal képében megjelenő Hivatalos úr (Nyári Oszkár) hitet, bizodalmat és reményt kántáló szövegére reakcióként az újfent a budin csücsülő Blondin annyit mond, hogy: – Anyád!

Ez a vége. Úgyhogy minden mentség és egyéb helyett legyen mára ez a tanulság.

(Városmajori Szabadtéri Színpad, Budapest, 2012. június 21.)

Ugrai István

You May Also Like

0 Comments

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed