MINDENÜTT NŐ

Az Accord World Music rendezvénysorozata

...nőkről szól, nők problémáival foglalkozik, női alkotókat mutat be.

A hagyományteremtő szándékkal megszervezett rendezvénysorozat nőkről szól, nők problémáival foglalkozik, női alkotókat mutat be. Az érdeklődők Budapesten és országszerte, összesen 12 város 65 helyszínén mintegy 100 programot láthatnak. Az alábbiakban a színházi eseményeket ajánljuk.

BELVÁROSI SZÍNHÁZ

Március 8. péntek 2000

EDITH PIAF - VÁRI ÉVA ESTJE

Előadja: VÁRI ÉVA

Közreműködik: GYENES BÉLA és zenekara

Zongorán kísér: AXMANN PÉTER

Rendező: SZEGVÁRI MENYHÉRT

Megöregedtem, mert egyre többször jut eszembe a múlt, pedig én azelőtt, sohasem szerettem emlékezni semmire, de most körülfognak, elborítanak, rám törnek az emlékek, arcokat látok, sok ismerőst és idegen járókelőket az utcán, akik a hangomat hallották, rajongtak értem, és követeltek maguknak.

A kedvükért, és csak nekik énekeltem sokszor az erőm megfeszítésével is.

Nehéz életem volt, és ha újra kezdeném, ugyanígy csinálnék mindent, önpusztító erővel és szenvedőn, szeretve és elhagyatva, és sokszor előröl kezdeném, mert én nem bánok semmit sem.

*

BELVÁROSI SZÍNHÁZ

Március 10. vasárnap 1700

Daniel Glattauer

GYÓGYÍR ÉSZAKI SZÉLRE

Két monodráma egy részben

Emmi Rothner FULLAJTÁR ANDREA

Leo Leike ŐZE ÁRON

Díszlet, jelmez: SEBŐ RÓZSA

Rendező: GÖTTINGER PÁL

Emmi Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like magazin előfizetését, de félreüt egy betűt, és levele véletlenül Leo Leikénél köt ki. Minthogy újra meg újra a rossz címre ír, Leo egy idő után kénytelen felvilágosítani őt a tévedéséről. Így veszi kezdetét a különleges levélváltás, melynek során a teljes ismeretlenség és kedves bensőségesség közti keskeny mezsgyén egyensúlyozva egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg végül kénytelenek feltenni maguknak a kérdést: vajon a levelekben kifejezett, egymás iránti egyre erősebb érzéseik kiállják-e a személyes találkozás próbáját? És ha igen, hogyan tovább?

„Írjon nekem Emmi, Az írás olyan, mint a csók, csak ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolni, de ésszel."

Lebilincselően szórakoztató darab, megszólít fiatalt, időst, magányost, családost, mindenkit, aki szereti látni mindennapjaink ellenmondásait, emberi útvesztőit.

*

BETHLEN TÉRI SZÍNHÁZ

Március 10. vasárnap 1000

Marica bábszínháza

A VASORRÚ BÁBA

Mese óriásbábokkal, játékkal, zenével

Közreműködik: TÁRNOK MARICA bábművész

és SZ. NAGY MÁRIA bábszínész

Családi vasárnap, gyerek és felnőtt foglalkoztató. Kézműves foglalkozás tematikusan a programokhoz, limonádéval és mesekeksszel.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegényember, akinek annyi gyerek volt, mint a rosta lika, meg még eggyel több...

Az előadás után, 11.00 órától a kicsiknek dúdoló Mariskával (ölbéli játékok, dalok, mondókák furulyaszóval és ukulelével), a nagyobbaknak kézműves foglalkozás.

*

CENTRÁL SZÍNHÁZ

Március 8. péntek 1900

HÉT BOSZORKA

Koncertelőadás

Szereplők: BÁSTI JULI

BOTOS ÉVA

FALUSI MARIANN

HORGAS ESZTER

POKORNY LIA

ÁGOSTON KATALIN

TOMPOS KÁTYA

Táncosok: GOMBAI SZABOLCS;

SZÉKELY SZILVESZTER;

VISLÓCZKI SZABOLCS

Jelmeztervező: ZELENKA NÓRA

Közreműködik: CLASS JAZZ BAND

Rendező: PUSKÁS TAMÁS

Hét magyar díva együtt barangolja be azt a furcsa, megfoghatatlan, szenvedélyes világot, amit időnként szerelemnek hívnak, néha csak vágynak, de bárhogyan is nevezzük, az életünk elképzelhetetlen nélküle. Magyar örökzöldek és világslágerek a szerelemről, a vágyról, a boldogságról: olyan szerzők és előadók varázslatos dalai csendülnek fel, mint Seress Rezső, Kurt Weill, Louis Armstrong, Edit Piaf, Leonard Cohen, Liza Minelli.

*

KARINTHY SZÍNHÁZ

Március 8. péntek 1900

Békeffi István - Stella Adorján

JANIKA

Vígjáték 3 felvonásban

Polgár Gizi BÍRÓ KRISZTA

Balla János MIHÁLYFI BALÁZS

Anya VOITH ÁGI

Apa BODROGI GYULA

Malvin, öltöztetőnő MARGITAI ÁGI

Adorján, színigazgató FAZEKAS ISTVÁN

Miss Betty Torday MOLDVAI KISS ANDREA

Fenek Jenő RÁBAVÖLGYI TAMÁS

Újságíró HONTI GYÖRGY

Díszlet, jelmez: HÚROS ANNAMÁRIA

Díszletkivitelezés: MAJOR ATTILA

Kellék: BÍRÓ TAMÁS

Hang: ROMÁN DÁVID

Fény: LÉNÁRT GÁBOR

A rendező munkatársa: DULAY LÁSZLÓ

Szcenika, produkciós asszisztens: RIDZI GÁBOR

Művészeti vezető: KARINTHY MÁRTON

Rendező: HONTI GYÖRGY

Janika, az örök nő!

Egy jó színdarabban minden kor megtalálja a maga igazságát. Ez igaz Janikára is! A nézők mindig élvezik a színházi kulisszatitkokat, az átöltözés keltette bonyodalmakat, a férfi és nő örök párharcát. Pláne, ha ilyen kiváló szereposztásba kerül színpadra az előadás.

A színészek, akik tudnak líraiak és komikusak lenni egyszerre, képesek arra, hogy elvarázsolják a közönséget és elmeséljék Önöknek ezt a megható felnőtt-mesét.

A Janika olyan, mint egy gyönyörűen elkészített csipke. Ha túlságosan megterhelik, átszakad, míg ha nem veszik elég komolyan, gyűrött lesz. A mi célunk, hogy megtaláljuk a legjobb arányt. Így a nézők egyik pillanatban szívből nevethetnek, míg a másikban sírhatnak. És hazafelé menet is magukkal viszik, milyen megható és mulatságos az élet.

*

KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ - KAMRA

Március 7. csütörtök 1900

Parti Nagy Lajos

A HÉT ASSZONYA

A hét nő CSÁKÁNYI ESZTER

Díszlet: KHELL ZSOLT

Jelmez: IZSÁK LILI

Fény: BÁNYAI TAMÁS

Rendező: ANGER ZSOLT

„[...] Párhuzamos sorsmonológok, helyzetek, és mondatok mindenekelőtt, újak és régiek [...] E hét nő persze egy nő s az egy persze hét és több. Ami összeköti őket, az egyrészt a nyelv, másrészt a színésznő maga, s persze a nagyon egyszerű "hordozható" tér, ahol-amelyben megtörténnek. [...] Megszólal a sikeres üzletasszony, a kézimunka-előrajzoló, a pecsenyesori pincérnő, a bárzenész, a villamos-kalauznő és végül "maga" a színésznő - nem sorolom, [...] Tán ezért foglalkoztat ennyire, hogy megtudjam, Csákányin keresztül tudjam meg, kik is ők. Kik is vagyok én bennük?"

- Parti Nagy Lajos -

*

MAGYAR SZÍNHÁZ

Március 8. péntek 1900

Neil Simon - Cy Coleman - Dorothy Fields

SWEET CHARITY - ÉDES KIS BOLOND

musical

Federico Fellini - Ennio Flaiano - Tullio Pinelli: Cabiria éjszakái című forgatókönyve alapján

Fordította: Zöldi Gergely

Charity Hope Valentine AUKSZ ÉVA / RUTTKAY LAURA

Oscar Lindquist JEGERCSIK CSABA / GÉMES ANTOS

Daddy Brubeck/Herman PAVLETITS BÉLA

Vittorio Vidal FILLÁR ISTVÁN / TÓTH SÁNDOR

Ursula March BENKŐ NÓRA

Nickie SZŰCS KINGA

Helene RUTTKAY LAURA / LOSONCZI KATA

Carmen Pignatelli DÁNIEL VALI

Manfred/Portás/Hivatalnok/Barney SZATMÁRI ATTILA

Rosie HOLECSKÓ ORSOLYA

Sam HORVÁTH ILLÉS

Frenchy SOLTÉSZ BÖZSE / RÁCZ ZSUZSANNA a.n.

Daddy segédei VECSEI LÁSZLÓ a.n., GÖMÖRI ANDRÁS a.n., HÉRICZ PATRIK a.n., KURUCZ DÁNIEL a.n.

Közreműködik a VARIDANCE Tánctársulat

Zenei vezető: PUSKÁS PÉTER

Koreográfia: DÉKÁNY EDIT

Díszlet: CZIEGLER BALÁZS

Jelmez: BUJDOSÓ NÓRA

Világítástervező: CSONTOS BALÁZS

Dramaturg: ZÖLDI GERGELY

Ügyelő: CSEPELI SÁNDOR, SIPOS CSABA

Súgó: JUHÁSZ ANDREA

Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES

Rendező: PELSŐCZY RÉKA

A Sweet Charity - Édes kis bolond egy lány története, aki semmi mást nem akart, mint hogy szeressék. Ehhez képest köt ki a Central Park tavában, egy hí¬res filmsztár szekrényében, egy elakadt liftben egy pánikbeteggel, fa tetején egy ejtőernyővel, meg még ki tudja, hány helyen? Hogy pontosan mit akar és hová tart, ő sem nagyon tudja, ha pedig nincs válasza a kérdésekre, csak annyit mond, hogy szelaví¬.

*

NEMZETI SZÍNHÁZ

Március 10. vasárnap 1900

George Bernard Shaw

SZENT JOHANNA

Új fordítás: Nádasdy Ádám

Robert de Baudricourt, Vaucouleurs várkapitánya NAGY ZSOLT

Az intézője VÁNCSA GÁBOR e.h.

Johanna, szűz BÁNFALVI ESZTER

Bertrand de Poulengey / Courcelles kanonok FEHÉR TIBOR

A reimsi érsek BODROGI GYULA

La Trémouille főkamarás MARTON RÓBERT

Gilles de Rais, a Kékszakáll SZATORY DÁVID

La Hire kapitány SZARVAS JÓZSEF

Károly, a dauphin, később VII. Károly francia király FÖLDI ÁDÁM

Jean Dunois, az Orléans-i Fattyú SZABÓ KIMMEL TAMÁS

Richard de Beauchamp, Warwick grófja KULKA JÁNOS

John de Stogumber káplán ZNAMENÁK ISTVÁN

Peter Cuchon, Beauvais püspöke FODOR TAMÁS m.v.

Jean Lemaitre, domonkos rendi szerzetes, az inkvizítor LÁSZLÓ ZSOLT

Jean D' Estivet, a bayeux-i káptalan kanonokja, az ügyész VÁNCSA GÁBOR e.h.

Ladvenu, domonkos rendi szerzetes SZATORY DÁVID

Dunois apródja DUCSAI ÁBEL

Díszlet: ALFÖLDI RÓBERT

Díszlet-asszisztens: ZÖLDY Z. GERGELY

Jelmeztervező: NAGY FRUZSINA

Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT

Mozgás: GERGYE KRISZTIÁN

Rendezőasszisztens: HERPAI RITA

Rendező: ALFÖLDI RÓBERT

Mi történik egy emberrel, akit meglátogat az Isten és feladatot, célt kínál a számára? Hogyan képes megfelelni az isteni akaratnak; főként akkor, ha gyönge fiatal nő az illető? Mi történik vele, ha olyan férfiakat kell meggyőznie, akik maguk már alig hisznek, életüket csupán saját élvezetük, a politika és a hatalom véget nem érő játszmái foglalkoztatják? A naiv, szinte tanulatlan lánynak olyan roppant terheket kell vinnie, amely meghaladhatná az erejét, de hite és meggyőződése minden akadály leküzdésére képessé teszi. Johanna kardot ragad, sereget szervez, férfiként küzd, hogy megmentse a dauphint, Károlyt, a leendő királyt. Végül mindazok a férfiak, akik a hit bástyájaként maguk előtt tolták Johannát, máglyára segítik őt, hogy aztán legendaként emeljék az égig. A naiv hit és a rafinált cinizmus egymást feltételező küzdelmét az író lenyűgöző éleslátással és máig ható humorral ábrázolja.

Az előadást 15 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

Az előadás díszletében látható fotó a csíkmenasági plébániatemplom főoltárához tartozó Szűz Mária-oltárt ábrázolja | 1543, fa, Magyar Nemzeti Galéria

A reprodukcióért köszönet a galériának és Darabos György fotóművésznek, valamint Kolozsváry Mariann és Mikó Árpád művészettörténészeknek.

*

PINCESZÍNHÁZ

Március 8. péntek 1900

Fráter Zoltán

HÁT, HOGY SZERET MAGA ENGEM?

(Krúdy Gyula szerelmi levelezője)

Krúdy SZIKSZAI RÉMUSZ

Rezsán BOZÓ ANDREA

Zsuzsi EKE ANGÉLA

Látvány: LISZTOPÁD KRISZTINA

Dramaturg: MARSALKÓ ESZTER

Súgó: SKRABÁN JUDIT

Rendezőasszisztens: CSICSELY ZOLTÁN

Rendező: NÉDER PANNI

Krúdy szabados életmódjának megfelelően szállodában élt, 1915-18 között a Royalban. Itt ismerkedett meg és kezdett viszonyt Rezsánnal, a szállodaigazgató feleségével. Szerelmük először kivirágzott, majd napról napra növekedett. Lángoltak, sírtak, őrjöngtek, Krúdy minden korcsmárossal összeveszett - mígnem egy forró augusztusi napon megismerte Rezsán veszélyesen fiatal, bájos és kacér lányát, Zsuzsit...

*

RADNÓTI MIKLÓS SZÍNHÁZ

Március 9. szombat 1900

Bertolt Brecht

KURÁZSI MAMA ÉS GYEREKEI

Tudósítás a harmincéves háborúról

Zene: Paul Dessau

Fordította: Ungár Júlia

Anna Fierling, akit Kurázsinak neveznek KOVÁTS ADÉL

Kattrin, a néma lánya PETRIK ANDREA

Eilif, a nagyobbik fia FORMÁN BÁLINT

Fejő, a kisebbik fia RÉTFALVI TAMÁS

A szakács SZŰCS PÉTER PÁL

A tábori lelkész RÁBA ROLAND

Yvette Pottier MARTIN MÁRTA

Kicsi vagy Kocsi NAGY NORBERT eh.

Zenei közreműködő: KÁKONYI ÁRPÁD / MATKÓ TAMÁS

Díszlettervező: AMBRUS MÁRIA

Jelmeztervező: BENEDEK MARI

Dramaturg: UNGÁR JÚLIA

Zenei vezető: KÁKONYI ÁRPÁD

A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT

Rendező: ZSÓTÉR SÁNDOR

Kurázsi mama nem akar mást, csak élni. Túlélni a háborút, életben tartani a gyerekeit. Olyan korban él, amikor ravasznak, simulékonynak és könyörtelennek kell lenni. Az engedékenység, a gyengédség luxusnak számít. Van, aki megengedi magának, az el is bukik, mint Kurázsi gyerekei. Ha férfi lenne, talán föladná. De Kurázsi, még ha akarná, sem lenne képes rá; viszi előre az életösztön.

Zsótér Sándor látványgazdag rendezése és Kováts Adél érzékeny játéka megrendítően mutatja be egy keménységébe belemerevedett, kétségbeesett asszony sorsát.

Bertolt Brecht és Paul Dessau örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette.

*

RÓZSAVÖLGYI SZALON ARTS & CAFÉ

Március 8. péntek 1930

G - MONODRÁMA

Peter Hacks: Beszélgetés a Stein-házban a távollevő von Goethe úrról című műve alapján

Charlotte von Stein GYÖRGYI ANNA

Fordító: SZÁNTÓ JUDIT

Jelmeztervező: PIRITYI EMESE

Zeneszerző: DUDÁS ZSOMBOR

Dramaturg: GARAI JUDIT

Rendező: HIDVÉGI NÓRA

A világirodalom egyik leghíresebb és leghírhedtebb szerelmi viszonyának titkai az egyik fél szemszögéből felidézve, egy nem mindennapi helyzetben.

Goethe és Charlotte von Stein majdnem tíz évig tartó kapcsolata elevenedik meg, amely tele volt szenvedéllyel, váddal, szerelemmel, tehetséggel, kisajátítással, boldogsággal, féltékenységgel, félelemmel, megszokással, könnyekkel és nevetéssel...

De ki tudhatja, hogy mi is történt pontosan ezalatt az egy évtized alatt?

Az előadás a Magyar Goethe Társaság támogatásával jött létre

*

RÓZSAVÖLGYI SZALON ARTS & CAFÉ

Március 9. szombat 1930

Lévai Katalin

PÁRNAKÖNYV

Egy szerelem története...

Nő FÖLDES ESZTER

Férfi NÉMETH KRISTÓF

Írónő LÉVAI KATALIN

Színpadra alkalmazta: LAKOS NÓRA

Dramaturg: SOLT RÓBERT

Jelmez: BOGNÁR HAJNALKA

Rendező: DICSŐ DÁNIEL

Lévai Katalin új oldaláról mutatkozik be: különleges női érzékenységgel megírt kisregényéből színpadi művet írt, melyben egy kapcsolat legboldogabb, legfájdalmasabb, legintimebb pillanataiba nyújt betekintést. A zavarba ejtően személyes hangvételű, önéletrajzi ihletésű szerelmi történet Budapesten játszódik, a nyolcvanas évek ellenzéki világában, a rendszerváltást közvetlenül megelőző években.

Nem megszokott jellemzője az előadásnak, hogy maga az írónő is szereplője saját darabjának. A narrátor szerepét ölti magára, az emlékező ént.

*

RÓZSAVÖLGYI SZALON ARTS & CAFÉ

Március 10. vasárnap 1930

ODAADÓ HÍVETEK, SURIK

Ljudmila Ulickaja nagysikerű regénye színpadon

Surik Korn MOHAI TAMÁS

Vera Alekszandrovna BALOG JUDIT

Jelizaveta Ivanovna TORDAI TERI

A lányok SIPOS VERA, TÁNCZOS ADRIENN

Fordította: GORETITY JÓZSEF

Színpadra alkalmazta: SELMECZI BEA

Zenei szerkesztő: DOBRI DÁNIEL

Rendező: BAGÓ BERTALAN

Tehetünk-e mindenkinek kedvére, mint Surik, a jóképű moszkvai fiú, aki minden asszony dédelgetett álma? A csinos, biztonságot sugárzó férfi kitűnő szerető, önzetlen barát és kötelességtudó gyerek, akit hölgyismerősei bármikor megkereshetnek, felhívhatnak, gondolkodás nélkül segít rajtuk, mindegyikük elvárásának megfelel. Eközben azonban lassan elveszíti az arcát. Ulickaja nagyszerű regényének szereplői elevenednek meg a Rózsavölgyi Szalon színpadán.

Az előpadás létrejött: Ljudmila Ulickaja engedélyével és az ELKOST Literary Agency

és a Hofra Kft. közvetítésével.

*

SZKÉNÉ SZÍNHÁZ

Március 8. péntek 2200

Pintér Béla és Társulata:

A 42. HÉT

Imola CSÁKÁNYI ESZTER

Boci THURÓCZY SZABOLCS

Karcsi PINTÉR BÉLA

Enikő ROSZIK HELLA

Tamás FRIEDENTHAL ZOLTÁN

Ági ENYEDI ÉVA

Lola STEFANOVITS ANGÉLA

Balázska QUITT LÁSZLÓ

Kő László SZAKONYI GYÖRK

Eszti, Noémi HAJDÚ ROZI

Zenészek: KÉMÉNCZY ANTAL (zongora), VEÉR BERTALAN (hegedű), VEÉR CSONGOR (hegedű), PÓTA GYÖRGY (bőgő), SIPOS GERGŐ / VÁMOS MARCELL (cselló)

Zenei vezető: KÉMÉNCZY ANTAL

Dramaturg: ENYEDI ÉVA

Jelmeztervező: BENEDEK MARI

Jelmeztervező munkatársa: KISS JULCSI

Tér: TAMÁS GÁBOR

Fény: VARGA LÁSZLÓ

Hang: SIMON ISTVÁN

Gazdasági munkatárs: INHAIZER GYULA

Produkciós munkatárs: HIDVÉGI ANNA

Rendező munkatársa: HAJDÚ ROZI

Írta és rendezte: PINTÉR BÉLA

...A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola. Gyász, szerelem, hit, hitetlenség, jó és rossz döntések keverednek életének eme kilenc drámai hónapjában. Minden döntésének meglesz a következménye, a darab végén pedig kiderül, hogy mit hoz a 42. hét: születést vagy halált.

Támogatók: EMMI, NKA, Szkéné Színház

*

BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍNHÁZ

IBSEN STÚDIÓSZÍNHÁZ

Március 8. péntek 1900

PÁLYÁM KEZDETE A SZERELEM KERESZTTÜZÉBEN

Karády Katalin ismeretlen arcairól

Előadó: LISZI MELINDA

Zongorán közreműködik: RÁZGA ÁRON

Hangjukat adták az előadáshoz:

Atyai jóbarát: TEGE ANTAL

Első férj: KATKÓ FERENC

Egy úr a vonatról: SZABÓ LAJOS

Váci utcai ismerős: CSOMÓS LAJOS

Londoni pénzember: SZENTE KÁROLY

T.M., a barátnő: GUBIK PETRA

Egyed Zoltán, azaz X: CZITOR ATTILA

Utassy Gizi, a táncművésznő: KOMÁROMI ANETT

Aczél Ilona: TARSOLY KRISZTINA

Egy államtitkár felesége: BÁNYAI ÁGOTA

Bajor Gizi: KARA TÜNDE

A párizsi fiú: GULYÁS ATTILA

Karády Katalin 1941-ben írta meg meglepően őszinte hangvételű vallomásait szépirodalmi ihletettséggel. Ezen vallomások s a halhatatlanságba magasodott dalok - a Kettőnk életét, Holnap, ki tudja holnap látsz-e még, Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Hamvadó cigarettavég, Mindig az a perc és számos más sláger - segítik a titok feltárását. Hogy ki is volt Karády Katalin? A végzet asszonya? Megfejthetetlen rejtély? Hol szénaboglya, hol tűztorony frizurájú nagyasszony? Az Örök Nő, aki újabb és újabb szerelmekben fürdette arcát? Egy előadás Karády Katalin életéről, szerelmeiről, pályájáról egészen a hírnévig!

*

BARTÓK KAMARASZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZETEK HÁZA - DUNAÚJVÁROS

Március 10. vasárnap 1800

HÁZASSÁGON INNEN ÉS TÚL

RÁTÓTI ZOLTÁN önálló estje

(Háy János azonos című művéből)

Férfiak és nők, férjek és feleségek, barátok és barátnők beszélnek egymással, hol visszafojtott rémülettel, hol ellenállhatatlan iróniával. Titkos randevúkon, otthon, úton vagy útközben. A szereplők, a helyszínek és a beszélgetések mind-mind ismerősek. A téma a boldogság keresése, és mindez végtelen szeretettel és humorral.

„Házasságon innen, és azon túl is. Aki még innen van, belülre vágyik, aki benne van, másfelé kacsingat. De ha a pesti férfiak karjai nem ívelnék át hidakként a budai lányok vállát, miközben szerelmük szellője e két város közt ide-oda lengedez, leomlanának azok, s mindnyájan beleesnének a Dunába." - Háy János: Házasságon innen és túl

*

MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ - NAGYSZÍNHÁZ

NÉZŐTÉRI TÁRSALGÓ

Március 8. péntek 1500

MINDENÜTT NŐ - KISLÁNYOK

Szerkesztő, összeállító: FANDL FERENC színművész

Vidám műsor (zene, irodalom, játék) a nőnap jegyében

Kislányoknak 12 évig

*

MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ - KAMARASZÍNHÁZ

Március 8. péntek 1600

MINDENÜTT NŐ - CSAJOK

Szerkesztő, összeállító: ÓDOR KRISTÓF színművész

Vidám műsor (zene, irodalom, játék) a nőnap jegyében

Középiskolás korosztálynak 12-18 évig

*

MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ - CSARNOK

Március 8. péntek 1700

MINDENÜTT NŐ - NŐK

Szerkesztő, összeállító: SALAT LEHEL színművész

Vidám műsor (zene, irodalom, játék) a nőnap jegyében

Nőknek

*

MÓRICZ ZSIGMOND SZÍNHÁZ - NYÍREGYHÁZA

KRÚDY KAMARASZÍNPAD

Március 8. péntek 1900

Csokonai Vitéz Mihály

AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ ÉS A KÉT SZELEBURDIAK

Karnyó, egy idős kalmár TÓTH KÁROLY

Karnyóné, felesége PREGITZER FRUZSINA

Samu, ezeknek fiok, ki bolondos NAGYIDAI GERGŐ

Lipittlotty PETNEHÁZY ATTILA

Tipptopp ILLYÉS ÁKOS

Lázár, boltoslegény FELLINGER DOMONKOS

Boris, szobaleány BARTA ÉVA

Kuruzs, egy személyben doctor, borbély, alchimista, kéznéző, chiromantista, zsibvásáros, drótvonó, poéta, kosárkötő BALOGH GÁBOR

Tündér MUNKÁCSY ANITA

Tündérfi VARGA NORBERT e. h.

Borisz Godunov KOVÁTS ISTVÁN

Zenészek: BOTTYÁN BLANKA, SUHANYECZ VIKTÓRIA, HORÁNYI TAMÁS

Díszlettervező: FODOR VIOLA

Jelmeztervező: BIANCA IMELDA JEREMIAS

Koreográfus: VÁMOSI JUDIT

Ügyelő: KOVÁTS ISTVÁN

Súgó: NAGY ERZSÉBET

Rendezőasszisztens: RAJKÓ BALÁZS

Rendező: KERESZTES ATTILA

Karnyóné, az éltes kereskedőasszony özvegynek tudja magát, mióta férje elment és eltűnt a Napóleon elleni háborúkban. Sivár hétköznapjaiba csak Lipittlotty úr, a pesti módit majmoló öreg gavallér felbukkanása hoz egy kis színt. Udvarló bókjai hatására az özvegy menten életre-halálra szerelmes is lesz, de ekkor meg Tipptopp úr, a francia divatbolond kezd heves udvarlásba...

*

VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZ - SZÉKESFEHÉRVÁR

STÚDIÓ

Március 10. vasárnap 1500

Patrick Marber

KÖZELEBB!

Fordította: Upor László

Anna BAKONYI CSILLA

Alice SZABÓ EMÍLIA

Dan CSIZMADIA GERGELY

Larry SZABÓ GYŐZŐ

Díszlet: CZIEGLER BALÁZS

Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ

Dramaturg: ORBÁN ESZTER

Súgó: SZARVAS ÉVA

Ügyelő, produkciós asszisztens: HORVÁTH IZA

Rendező: GUELMINO SÁNDOR

Hogyan alakul néhány véletlen találkozás során négy ember élete: szerelmek, megcsalások és megcsalatások, fájdalmak és nagy szenvedélyek közepette, sok humorral.

Az előadás megtekintése 18 éven aluliaknak nem ajánlott.

*

JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ - TATABÁNYA

Március 8. péntek 1500

Kosztolányi Dezső

ÉDES ANNA

Színpadra írta: Závada Pál

Anna TÖRŐCSIK FRANCISKA

Vizyné KEREKES ÉVA

Vizy CSANKÓ ZOLTÁN

Moviszter HONTI GYÖRGY

Moviszterné MAJOR MELINDA

Tatár VIZKELETI ZSOLT

Tatárné PÁLFI KATA

Báthory, kéményseprő VARGA ZOLTÁN

Ficsor, házmester VÉGH PÉTER

Jancsi NAGYHEGYESI ZOLTÁN

Etel TÓTH RITA

Stefi MOLNÁR MARIANN

További szereplők BISCHOF ILDIKÓ, KOVÁCS OLIVÉR,

NAGY LEVENTE

Díszlet: CZIEGLER BALÁZS

Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ

Dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ

Mozgás: WIDDER KRISTÓF

Súgó: DOBOS ERIKA

Ügyelő: SZABÓ GÁBOR

Rendezőasszisztens: BISCHOF ILDIKÓ

Rendező: HARGITAI IVÁN

Kosztolányi története újra virágkorát éli. Nem nosztalgiázunk rajta, nem kellemes történelmi távlatból vizsgálgatjuk, hanem testközelből megéljük. Újraéljük. Mintha minden szó szerint megismétlődne: rendszerváltás ádáz gyűlölettel, köpönyegforgató házmestereink, egymásra irigykedő prolik, moralizáló értelmiségiek, cseléd-gondokba belebetegedő polgárasszonyok, és az elnyomott, csendben tartott annák. Kisbetűvel. Mert annákból lett/van a legtöbb. Jó szándékú, naiv, érzelmes cselédeink nap, mint nap még hiszik, hogy van igazság, szerelem, becsület. Bízzunk abban, hogy ők vannak többségben, miattuk kell, kötelességünk eljátszani az "Édes Annát.

*

JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ - TATABÁNYA

Március 8. péntek 1900

Kosztolányi Dezső

ÉDES ANNA

Színpadra írta: Závada Pál

Anna TÖRŐCSIK FRANCISKA

Vizyné KEREKES ÉVA

Vizy CSANKÓ ZOLTÁN

Moviszter HONTI GYÖRGY

Moviszterné MAJOR MELINDA

Tatár VIZKELETI ZSOLT

Tatárné PÁLFI KATA

Báthory, kéményseprő VARGA ZOLTÁN

Ficsor, házmester VÉGH PÉTER

Jancsi NAGYHEGYESI ZOLTÁN

Etel TÓTH RITA

Stefi MOLNÁR MARIANN

További szereplők BISCHOF ILDIKÓ, KOVÁCS OLIVÉR,

NAGY LEVENTE

Díszlet: CZIEGLER BALÁZS

Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ

Dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ

Mozgás: WIDDER KRISTÓF

Súgó: DOBOS ERIKA

Ügyelő: SZABÓ GÁBOR

Rendezőasszisztens: BISCHOF ILDIKÓ

Rendező: HARGITAI IVÁN

Kosztolányi története újra virágkorát éli. Nem nosztalgiázunk rajta, nem kellemes történelmi távlatból vizsgálgatjuk, hanem testközelből megéljük. Újraéljük. Mintha minden szó szerint megismétlődne: rendszerváltás ádáz gyűlölettel, köpönyegforgató házmestereink, egymásra irigykedő prolik, moralizáló értelmiségiek, cseléd-gondokba belebetegedő polgárasszonyok, és az elnyomott, csendben tartott annák. Kisbetűvel. Mert annákból lett/van a legtöbb. Jó szándékú, naiv, érzelmes cselédeink nap, mint nap még hiszik, hogy van igazság, szerelem, becsület. Bízzunk abban, hogy ők vannak többségben, miattuk kell, kötelességünk eljátszani az "Édes Annát.

*

JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ - TATABÁNYA

Március 10. vasárnap 1900

Henrik Ibsen

NÓRA

Szövegkönyv: Guelmino Sándor

Helmer, ügyvéd CRESPO RODRIGO

Nóra, a felesége BALSAI MÓNI

Rank, doktor HONTI GYÖRGY

Lindéné MAJOR MELINDA

Krogstad, ügyvéd GULA PÉTER

Helene, bejárónő TÓTH RITA

Díszlet: CZIEGLER BALÁZS

Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ

Súgó: DOBOS ERIKA

Ügyelő: SZABÓ GÁBOR

Rendezőasszisztens: BISCHOF ILDIKÓ

Rendező: GUELMINO SÁNDOR

Kapcsolatainkban szerepeket játszunk, amelyek számunkra előnyösek. De vajon meddig kényelmes egy szerep és mikor válik önmagunk számára is terhessé? A másik embert miért nem akarjuk igazán megismerni és olyannak látni, amilyen, azért szeretni, amilyen? Ha egy nő otthagyja a családját, hogy rátaláljon önmagára, az helyeselhető individualizmus, botrányos feminizmus, vagy felelőtlen önzés? Az, hogy korábban idillinek tartotta házasságát, az naivitás, vagy az önérdek kényelmessége?