Az "Iza színházban járt..." c. oldal írja a Madame Bijou-ról
Váratlanul szépet láttunk a főként szórakoztatást célként maga elő tűző Thália Arizona Stúdiójában. Göttinger Pál írta és rendezte a mesebeli Madám Bizsu történetét. Képzeletbeli dokumentumjáték a színlap szerint a műfaj, Stein Pupi eredeti slágeréivel, Heltai Jenő, Gábor Andor és Szép Ernő verseinek, dalszövegeinek felhasználásával.
A főváros szórakoztatóiparának millenniumtól induló színjátszó és kegyetlen történetét ismerhetjük egy titokzatos sorsú kislány tán költött életén át. Ősbudavára, dalcsarnokok, zengerájok, brettlik, chantant-ok és revűk – az előadás nagy erénye, hogy megértjük, honnan kezdődött a székesfőváros éjszakai élete. Milyen normaszegés volt artistának, prostirangú görlnek lenni ebben a korban, hogyan jutalmazta és büntette ezt a társadalom, micsoda kiszámíthatatlanságban és örök teljesítménykényszerben éltek a látszólag csillogó életű „művészek”. Thaisz rendőrfőkapitány a leánykereskedelem és prostitúció támogatója, a vörös hajú intézményvezető hölgyek és a színpadi jelenetenként más nevet viselő „görlicék” élete egy nagy kavargásban kerül elénk Rodolfóval, Alfonzóval, Cziffra Györggyel… A történet 1944-ben végződik a Rozsnyai-féle Arizona mulatóban. (Pont ott, ahol ülünk.) Molnár Piroska Madám Bizsuként végig a színpadon ül egy karosszékben és mesél, énekel, kommentál. Figurája jelenlétének folytonosságát nem töri meg semmi, Sóvári-Fehér Anna, Hevesi László és Bordás Barbara sok szerepben vannak jelen, villámgyorsan váltanak, operettszínpadi szinten énekelnek-táncolnak. Molnár Piroska világot teremt már egy hangsúllyal is. Ha akarja, kislány, ha akarja, titokzatos, megbecsülhetetlen befolyású, mindent elintéző „hatalom”, vagy mindenttudó furcsa kívülálló. Meghatározhatatlan helyről jövő erő és bölcsesség a figura sajátja. Szemérmesen drámai Madám Bizsu sorsa, akkor is, amikor a legfényesebb. A magány, a senkihez sem tartozás, az örök vágyakozás intenzív érzelmi kapcsolatot teremt a közönséggel.
Végigvettük fejben a nemzeti színházakat, Pécsett Vári Évának, Zalaegerszegen Ecsedi Erzsébetnek, Debrecenben Tokai Andreának, Miskolcon Nádasdy Erikának adnánk ezt a szerepet…menjen, nézze, aki teheti, folytassa mindenki a sort kedve szerint. Ebben az előadásban igazi színháztörténet- és tisztelet van, méltóság.
A főváros szórakoztatóiparának millenniumtól induló színjátszó és kegyetlen történetét ismerhetjük egy titokzatos sorsú kislány tán költött életén át. Ősbudavára, dalcsarnokok, zengerájok, brettlik, chantant-ok és revűk – az előadás nagy erénye, hogy megértjük, honnan kezdődött a székesfőváros éjszakai élete. Milyen normaszegés volt artistának, prostirangú görlnek lenni ebben a korban, hogyan jutalmazta és büntette ezt a társadalom, micsoda kiszámíthatatlanságban és örök teljesítménykényszerben éltek a látszólag csillogó életű „művészek”. Thaisz rendőrfőkapitány a leánykereskedelem és prostitúció támogatója, a vörös hajú intézményvezető hölgyek és a színpadi jelenetenként más nevet viselő „görlicék” élete egy nagy kavargásban kerül elénk Rodolfóval, Alfonzóval, Cziffra Györggyel… A történet 1944-ben végződik a Rozsnyai-féle Arizona mulatóban. (Pont ott, ahol ülünk.) Molnár Piroska Madám Bizsuként végig a színpadon ül egy karosszékben és mesél, énekel, kommentál. Figurája jelenlétének folytonosságát nem töri meg semmi, Sóvári-Fehér Anna, Hevesi László és Bordás Barbara sok szerepben vannak jelen, villámgyorsan váltanak, operettszínpadi szinten énekelnek-táncolnak. Molnár Piroska világot teremt már egy hangsúllyal is. Ha akarja, kislány, ha akarja, titokzatos, megbecsülhetetlen befolyású, mindent elintéző „hatalom”, vagy mindenttudó furcsa kívülálló. Meghatározhatatlan helyről jövő erő és bölcsesség a figura sajátja. Szemérmesen drámai Madám Bizsu sorsa, akkor is, amikor a legfényesebb. A magány, a senkihez sem tartozás, az örök vágyakozás intenzív érzelmi kapcsolatot teremt a közönséggel.
Végigvettük fejben a nemzeti színházakat, Pécsett Vári Évának, Zalaegerszegen Ecsedi Erzsébetnek, Debrecenben Tokai Andreának, Miskolcon Nádasdy Erikának adnánk ezt a szerepet…menjen, nézze, aki teheti, folytassa mindenki a sort kedve szerint. Ebben az előadásban igazi színháztörténet- és tisztelet van, méltóság.
Göttinger Pál: Madám Bizsu (Arizona Stúdió, 2025.05.10-i előadás)
szereplők
Madám Bizsu: Molnár Piroska
Sóvári-Fehér Anna
Hevesi László
Bordás Barbara m.v.
szerző és rendező:Göttinger Pál
rendezőasszisztens:Őri Rózsa
dramaturg:Nagy András
Zene:Stein Pupi
zenei vezető és zongorán kísér:
Kőhalmy Pál
Súgó:Őri Rózsa, Fitos Réka
Ügyelő:Pajzs Nóri
Jelmezkivitelező:Kenyeri Orsolya