Angol krimi és dán komédia – évadot hirdetett a tatabányai színház
Az új szezon szerzői a drámairodalom három évszázadának kiemelkedő alakjai, olyan írók, akik katartikus hatást gyakoroltak nézők és olvasók millióira. Dosztojevszkijt és Agatha Christie-t, Hedda Gablert és Liliomot mutat be a Jászai Mari Színház Tatabányán. Társulati tag lett Erdős Lili.
Crespo Rodrigo igazgató a Jászai Mari Színház új évadának meghirdetése kapcsán kiemelte: „Azt hiszem, az előttünk álló évad bemutatóinak szerzői minden színházlátogató számára jól ismert nevek, de azt is mondhatnám, klasszikusok. Agatha Christie-t, a krimi királynőjét vagy Arthur Millert, az amerikai drámairodalom egyik legismertebb alakját bizonyára éppen úgy nem szükséges bemutatni, ahogyan Dosztojevszkijt sem, aki mindmáig az egyik legolvasottabb orosz író. Henrik Ibsen, akit a modern dráma atyjaként szoktak emlegetni, a maga korában talán pontosan olyan erővel formálta a drámaírást, a színházról való gondolkodást, ahogyan az elsősorban forgatókönyvíróként és filmrendezőként világhírűvé vált Lars von Trier forgatta fel fenekestül a mozi világát. És úgy gondolom, az sem túlzás, ha Molnár Ferenc munkásságát külön univerzumnak nevezzük a színpadi művek világában.”
Az új szezon szerzői a drámairodalom három évszázadának kiemelkedő alakjai, olyan írók, akik katartikus hatást gyakoroltak nézők és olvasók millióira. A Bűn és bűnhődés „megváltástörténetének” filozofikus gondolatai a bűnről, Az egérfogó titokzatossága és bűn utáni nyomozása vagy a Pillantás a hídról Eddie-jének bűnös féltékenysége és árulása ugyanúgy az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonságról mesél, ahogyan a Főfőnök komikus helyzetei arról, mennyire nevezhető bűnösnek valaki, ha pusztán azért próbál meg mindenkit átvágni a környezetében, hogy megússzon bizonyos dolgokat. Hedda Gabler alakját az elemzők több helyen női Hamletként aposztrofálták, drámája rendkívüli erővel ábrázolja a társadalmi elvárások és az egyéni vágyak közötti feszültséget, a női szabadság korlátozását, mely végül olyan tragédiába torkollik, amit a 19. század társadalma a legnagyobb bűnök között tartott számon. A Liliom a szerző talán legkülönlegesebb, ugyanakkor legérzelmesebb műve, önvallomás Molnár Ferenc nőkkel való viszonyáról, mely hasonlóképpen főhősének életéhez, nem volt mentes a bűntől.
„Ha röviden kellene összefoglalnom, hogyan tervezzük a következő évadot, azt mondanám, klasszikusnak számító szerzők klasszikus művei, a Jászaira jellemző stílusban!
– fogalmazott Crespo Rodrigo – Ennek biztosítéka pedig Hegymegi Máté, aki először rendez Tatabányán, Ujj Mészáros Károly első Jászais nagyszínpadi rendezésével, Göttinger Pál visszatérő rendezőként, Guelmino Sándor a színház művészeti vezetője, illetve jómagam. És természetesen a Jászai remek társulata, amelyhez az új évadban Erdős Lili tagként csatlakozik.”
A 2025/2026. évad felnőtt bemutatói
M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
megváltástörténet
Rendező: Hegymegi Máté
Lars von Trier: Főfőnök
munkahelyi komédia
Rendező: Göttinger Pál
Henrik Ibsen: Hedda Gabler
színmű
Rendező: Guelmino Sándor
Molnár Ferenc: Liliom
külvárosi legenda hét képben
Rendező: Guelmino Sándor
Agatha Christie: Az egérfogó
krimi
Rendező: Crespo Rodrigo
Arthur Miller: Pillantás a hídról
dráma
Rendező: Ujj Mészáros Károly
A rendezők gondolatai a jövő évad bemutatói kapcsán
Hegymegi Máté először rendez Tatabányán. A Bűn és bűnhődés kapcsán elmondta: „Korábban a regény két színpadi adaptációjában is játszottam, és már az egyetem óta vágytam rá, hogy egyszer rendezőként is dolgozhassak ezzel a történettel, ezért is nagyon örültem a színház felkérésének, anyagválasztásának. Garai Judit dramaturggal már több regényt adaptáltunk közösen, most is teljesen új szövegkönyvet készítünk, mert nem akarok már létező adaptációkhoz nyúlni.
Szeretek tiszta lappal indulni, kialakítani a saját koncepciónkat,
hogy az adott színészekben gondolkozva készüljön el a szövegkönyv, amibe a saját víziónkat is bele tudjuk fogalmazni. Érdekelnek azok a helyzetek, amelyekben a kiszolgáltatottság dühe, az önérzetesség aránytalan vagy téves bosszúhoz vezet. […]”
Göttinger Pál rendező a Főfőnök olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Sipos Zoltán / Jászai Mari Színház)
Göttinger Pál negyedik Jászais rendezése lesz a Főfőnök. A Lars von Trier filmje alapján készült színpadi változatról a következőket mondta el: „A dán rendező munkáiról a kegyetlen, zsigeri, szembesítő színjátszás juthat az eszünkbe, a Főfőnök azonban meglepetés a rendezői életműben, komédia, amelyben a humor forrása az úgynevezett beöltözés: amikor másnak hisznek valakit, mint aki valójában. Az alaphelyzet szerint egy informatikai cég vezetője minden kellemetlen döntését úgy adja elő az alkalmazottainak, mintha az a sosem látott főfőnök akarata lenne,
így őrzi meg népszerűségét.
Ám amikor a céget el akarják adni, a vevő mindenáron ezzel a nem létező főfőnökkel tárgyalna, ezért a valódi főnök kénytelen egy színészt alkalmazni, hogy játssza el a szerepet. A színész azonban a pár perces beugrás helyett egy bonyolult helyzetbe csöppen, amelyben azt sem tudja, mit kellene játszania, így folyamatos improvizációra kényszerül. […]” – mondta el a rendező hozzátéve, hogy a cégvezetőt Kardos Róbert, a színészt pedig Mikola Gergő játssza.
Mikola Gergő és Kardos Róbert a Főfőnök olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Sipos Zoltán / Jászai Mari Színház)
Guelmino Sándor rendező így beszélt arról, mik foglalkoztatják a Hedda Gabler kapcsán: „A Nóra az első rendezésem volt Tatabányán. Ennek lassan 15 éve, és azóta készülök rá, hogy a Hedda Gablert is színpadra állítsam.
A norvég szerző e két műve tulajdonképpen ellenpárja egymásnak.
Míg Nóra kiszakad egy házasságból, és otthagyja a családját, Hedda nem áll fel, annak ellenére sem, hogy már a nászútja után világosan látja, a házassága elhibázott döntés volt. Mindkét esetben a miértek érdekelnek. […] Ez egy szövegcentrikus darab, szószínház, ezért fontos, hogy megfelelő játékteret találjunk hozzá, és megmozgassuk. Meg kell teremteni a feszültségét, hogy a néző azt érezze, már-már krimit lát, ugyanakkor érvényesüljön a darab rétegzettsége, és maradjon valami Hedda titkaiból is. A Hedda Gablerhez mindig kell egy olyan színésznő, aki elbírja a főszerep súlyát. Nálunk Dobó Enikő játssza, akit vendégként a Kalucsniban és a Gloriában már láthattak a tatabányai nézők. Izgalmas színpadi jelenség, ereje, kisugárzása van.”
Király Attila és Urbán-Szabó Fanni a Főfőnök olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Sipos Zoltán / Jászai Mari Színház)
Guelmino Sándor másik rendezése az évadban a Liliom. A rendező a darabhoz fűződő viszonyáról a következőket mondta: „A Liliomot 15 éve, a Magyar Színházban már megrendeztem, de azóta is foglalkoztat. A hintáslegény és Julika tragédiába fulladó szerelme eredetileg a 20. század eleji Budapesten játszódik, azonban tele van olyan kérdésekkel, amelyek korszaktól függetlenül mindenkit érintenek. Lehetséges-e megalkuvások nélkül, egyenes gerinccel, tisztán élni? Ha nem, miért nem?
Miért azt bántjuk, akit szeretünk?
Ha az áldozat megbocsát, az felment-e minket a saját lelkiismeretünk vádja alól? Ezek a kérdések időtlenek, a darab gyönyörű, álkülvárosi nyelvezete viszont nagyon is korhoz köthető, épp ezért nem szeretném a történetet a mai korba helyezni, ráadásul félő, hogy elveszne a romantikája. Liliomot Csabai Csongor játssza, úgy gondolom, az ő színészi alkatához nagyon is illik ez a szerep. Julika a társulathoz frissen szerződött Erdős Lili lesz. Mindketten izgalmas, érzékeny színészegyéniségek, nagyon kíváncsi vagyok, hogy alakul kettejük között a színpadi kémia. […] Olyan előadást szeretnék, amely a lelkekhez is tud szólni, nem elfelejtve, hogy a Liliom alcíme szerint külvárosi legenda. Fontos rétege, hogy ez a külvárosi közeg (de gondolhatunk akár Tatabányára is) milyen életlehetőségeket nyújt a fiataloknak, mennyiben határozza meg a sorsukat.”
Crespo Rodrigo rendezi Az egérfogót. A készülő előadással kapcsolatban az alábbiakat mondta el: „[…] Agatha Christie színdarabja már sokszorosan bizonyított, ez az egyik legtöbbet játszott krimi a világ színpadain. Londonban, a West Enden az 1952-es bemutatója óta folyamatosan műsoron van. Fontos szempont volt az is, hogy a szerepei jól kioszthatók a társulatunkban.
A színészeknek kiváló játéklehetőséget kínál, hiszen nagyon jó, egyenrangú szerepek vannak benne.
A szerző pontosan leírta azt a jellegzetes angol miliőt, ami a műveinek az egyik vonzereje, de nem hiányzik a darabból a humor sem. […] Ugyanakkor a műnek van egy súlyosabb vonulata is: a szereplők mély, fájdalmas titkokat rejtegetnek, és nekünk azt kell megmutatnunk, hogyan hordozzák magukban ezeket a titkokat, hogyan hat rájuk a környezet, ez a hótorlaszokkal a világtól elzárt panzió, ahol szembe kell nézniük önmagukkal.”
Ujj Mészáros Károly állítja színpadra a Pillantás a hídról című drámát. Rendezői elképzeléseiről elmondta: „Örültem a felkérésnek, mert úgy látom, hogy ebben a színházban valami nagyon jó dolog született. A társulat nagy részét ismerem, többekkel dolgoztam már együtt kisfilmekben. Itt mutattuk be a Shirley Valentine-t, amelyben Balsai Móni játszotta a címszerepet, és én rendeztem. Soha olyan önfeledten szórakozó közönséggel nem találkoztam, mint ennek a MOST FESZT-en közönségdíjat is nyert előadásnak a nyilvános főpróbáján. A Pillantás a hídról újraolvasásakor azt tapasztaltam, hogy az angol eredeti szóhasználata jóval egyszerűbb, mint a korabeli magyar fordításé. A történet New Yorkban, munkásközegben játszódik, a szereplők olasz bevándorlók. Egy dokkmunkás, akinek az angol nem az anyanyelve, nem úgy beszél, mint egy tanár.
Ezért újrafordítom a darabot, egyszerűbb szóhasználattal, annak megfelelően, amit a szerző szándékának érzek.
[…] A főszerepet Király Attila játssza, az ő habitusa, kiállása más, mint általában az Eddie Carbonét játszó színészeké, így nem egy klasszikus nevelőapa – nevelt lány viszonyt látunk majd. A lány szerepét a Jászai új társulati tagja, Erdős Lili formálja meg, Eddie feleségét Bakonyi Csilla játssza. A történetben fontos momentum, hogy az illegális bevándorló rokonokat kitoloncolás fenyegeti. Ma, 70 év elmúltával ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban, ez is adhat egy érdekes fénytörést az előadásnak” – mondta el Ujj Mészáros Károly.
Crespo Rodrigo igazgató a Jászai Mari Színház új évadának meghirdetése kapcsán kiemelte: „Azt hiszem, az előttünk álló évad bemutatóinak szerzői minden színházlátogató számára jól ismert nevek, de azt is mondhatnám, klasszikusok. Agatha Christie-t, a krimi királynőjét vagy Arthur Millert, az amerikai drámairodalom egyik legismertebb alakját bizonyára éppen úgy nem szükséges bemutatni, ahogyan Dosztojevszkijt sem, aki mindmáig az egyik legolvasottabb orosz író. Henrik Ibsen, akit a modern dráma atyjaként szoktak emlegetni, a maga korában talán pontosan olyan erővel formálta a drámaírást, a színházról való gondolkodást, ahogyan az elsősorban forgatókönyvíróként és filmrendezőként világhírűvé vált Lars von Trier forgatta fel fenekestül a mozi világát. És úgy gondolom, az sem túlzás, ha Molnár Ferenc munkásságát külön univerzumnak nevezzük a színpadi művek világában.”
Az új szezon szerzői a drámairodalom három évszázadának kiemelkedő alakjai, olyan írók, akik katartikus hatást gyakoroltak nézők és olvasók millióira. A Bűn és bűnhődés „megváltástörténetének” filozofikus gondolatai a bűnről, Az egérfogó titokzatossága és bűn utáni nyomozása vagy a Pillantás a hídról Eddie-jének bűnös féltékenysége és árulása ugyanúgy az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonságról mesél, ahogyan a Főfőnök komikus helyzetei arról, mennyire nevezhető bűnösnek valaki, ha pusztán azért próbál meg mindenkit átvágni a környezetében, hogy megússzon bizonyos dolgokat. Hedda Gabler alakját az elemzők több helyen női Hamletként aposztrofálták, drámája rendkívüli erővel ábrázolja a társadalmi elvárások és az egyéni vágyak közötti feszültséget, a női szabadság korlátozását, mely végül olyan tragédiába torkollik, amit a 19. század társadalma a legnagyobb bűnök között tartott számon. A Liliom a szerző talán legkülönlegesebb, ugyanakkor legérzelmesebb műve, önvallomás Molnár Ferenc nőkkel való viszonyáról, mely hasonlóképpen főhősének életéhez, nem volt mentes a bűntől.
„Ha röviden kellene összefoglalnom, hogyan tervezzük a következő évadot, azt mondanám, klasszikusnak számító szerzők klasszikus művei, a Jászaira jellemző stílusban!
– fogalmazott Crespo Rodrigo – Ennek biztosítéka pedig Hegymegi Máté, aki először rendez Tatabányán, Ujj Mészáros Károly első Jászais nagyszínpadi rendezésével, Göttinger Pál visszatérő rendezőként, Guelmino Sándor a színház művészeti vezetője, illetve jómagam. És természetesen a Jászai remek társulata, amelyhez az új évadban Erdős Lili tagként csatlakozik.”
A 2025/2026. évad felnőtt bemutatói
M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
megváltástörténet
Rendező: Hegymegi Máté
Lars von Trier: Főfőnök
munkahelyi komédia
Rendező: Göttinger Pál
Henrik Ibsen: Hedda Gabler
színmű
Rendező: Guelmino Sándor
Molnár Ferenc: Liliom
külvárosi legenda hét képben
Rendező: Guelmino Sándor
Agatha Christie: Az egérfogó
krimi
Rendező: Crespo Rodrigo
Arthur Miller: Pillantás a hídról
dráma
Rendező: Ujj Mészáros Károly
A rendezők gondolatai a jövő évad bemutatói kapcsán
Hegymegi Máté először rendez Tatabányán. A Bűn és bűnhődés kapcsán elmondta: „Korábban a regény két színpadi adaptációjában is játszottam, és már az egyetem óta vágytam rá, hogy egyszer rendezőként is dolgozhassak ezzel a történettel, ezért is nagyon örültem a színház felkérésének, anyagválasztásának. Garai Judit dramaturggal már több regényt adaptáltunk közösen, most is teljesen új szövegkönyvet készítünk, mert nem akarok már létező adaptációkhoz nyúlni.
Szeretek tiszta lappal indulni, kialakítani a saját koncepciónkat,
hogy az adott színészekben gondolkozva készüljön el a szövegkönyv, amibe a saját víziónkat is bele tudjuk fogalmazni. Érdekelnek azok a helyzetek, amelyekben a kiszolgáltatottság dühe, az önérzetesség aránytalan vagy téves bosszúhoz vezet. […]”
Göttinger Pál rendező a Főfőnök olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Sipos Zoltán / Jászai Mari Színház)
Göttinger Pál negyedik Jászais rendezése lesz a Főfőnök. A Lars von Trier filmje alapján készült színpadi változatról a következőket mondta el: „A dán rendező munkáiról a kegyetlen, zsigeri, szembesítő színjátszás juthat az eszünkbe, a Főfőnök azonban meglepetés a rendezői életműben, komédia, amelyben a humor forrása az úgynevezett beöltözés: amikor másnak hisznek valakit, mint aki valójában. Az alaphelyzet szerint egy informatikai cég vezetője minden kellemetlen döntését úgy adja elő az alkalmazottainak, mintha az a sosem látott főfőnök akarata lenne,
így őrzi meg népszerűségét.
Ám amikor a céget el akarják adni, a vevő mindenáron ezzel a nem létező főfőnökkel tárgyalna, ezért a valódi főnök kénytelen egy színészt alkalmazni, hogy játssza el a szerepet. A színész azonban a pár perces beugrás helyett egy bonyolult helyzetbe csöppen, amelyben azt sem tudja, mit kellene játszania, így folyamatos improvizációra kényszerül. […]” – mondta el a rendező hozzátéve, hogy a cégvezetőt Kardos Róbert, a színészt pedig Mikola Gergő játssza.
Mikola Gergő és Kardos Róbert a Főfőnök olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Sipos Zoltán / Jászai Mari Színház)
Guelmino Sándor rendező így beszélt arról, mik foglalkoztatják a Hedda Gabler kapcsán: „A Nóra az első rendezésem volt Tatabányán. Ennek lassan 15 éve, és azóta készülök rá, hogy a Hedda Gablert is színpadra állítsam.
A norvég szerző e két műve tulajdonképpen ellenpárja egymásnak.
Míg Nóra kiszakad egy házasságból, és otthagyja a családját, Hedda nem áll fel, annak ellenére sem, hogy már a nászútja után világosan látja, a házassága elhibázott döntés volt. Mindkét esetben a miértek érdekelnek. […] Ez egy szövegcentrikus darab, szószínház, ezért fontos, hogy megfelelő játékteret találjunk hozzá, és megmozgassuk. Meg kell teremteni a feszültségét, hogy a néző azt érezze, már-már krimit lát, ugyanakkor érvényesüljön a darab rétegzettsége, és maradjon valami Hedda titkaiból is. A Hedda Gablerhez mindig kell egy olyan színésznő, aki elbírja a főszerep súlyát. Nálunk Dobó Enikő játssza, akit vendégként a Kalucsniban és a Gloriában már láthattak a tatabányai nézők. Izgalmas színpadi jelenség, ereje, kisugárzása van.”
Király Attila és Urbán-Szabó Fanni a Főfőnök olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Sipos Zoltán / Jászai Mari Színház)
Guelmino Sándor másik rendezése az évadban a Liliom. A rendező a darabhoz fűződő viszonyáról a következőket mondta: „A Liliomot 15 éve, a Magyar Színházban már megrendeztem, de azóta is foglalkoztat. A hintáslegény és Julika tragédiába fulladó szerelme eredetileg a 20. század eleji Budapesten játszódik, azonban tele van olyan kérdésekkel, amelyek korszaktól függetlenül mindenkit érintenek. Lehetséges-e megalkuvások nélkül, egyenes gerinccel, tisztán élni? Ha nem, miért nem?
Miért azt bántjuk, akit szeretünk?
Ha az áldozat megbocsát, az felment-e minket a saját lelkiismeretünk vádja alól? Ezek a kérdések időtlenek, a darab gyönyörű, álkülvárosi nyelvezete viszont nagyon is korhoz köthető, épp ezért nem szeretném a történetet a mai korba helyezni, ráadásul félő, hogy elveszne a romantikája. Liliomot Csabai Csongor játssza, úgy gondolom, az ő színészi alkatához nagyon is illik ez a szerep. Julika a társulathoz frissen szerződött Erdős Lili lesz. Mindketten izgalmas, érzékeny színészegyéniségek, nagyon kíváncsi vagyok, hogy alakul kettejük között a színpadi kémia. […] Olyan előadást szeretnék, amely a lelkekhez is tud szólni, nem elfelejtve, hogy a Liliom alcíme szerint külvárosi legenda. Fontos rétege, hogy ez a külvárosi közeg (de gondolhatunk akár Tatabányára is) milyen életlehetőségeket nyújt a fiataloknak, mennyiben határozza meg a sorsukat.”
Crespo Rodrigo rendezi Az egérfogót. A készülő előadással kapcsolatban az alábbiakat mondta el: „[…] Agatha Christie színdarabja már sokszorosan bizonyított, ez az egyik legtöbbet játszott krimi a világ színpadain. Londonban, a West Enden az 1952-es bemutatója óta folyamatosan műsoron van. Fontos szempont volt az is, hogy a szerepei jól kioszthatók a társulatunkban.
A színészeknek kiváló játéklehetőséget kínál, hiszen nagyon jó, egyenrangú szerepek vannak benne.
A szerző pontosan leírta azt a jellegzetes angol miliőt, ami a műveinek az egyik vonzereje, de nem hiányzik a darabból a humor sem. […] Ugyanakkor a műnek van egy súlyosabb vonulata is: a szereplők mély, fájdalmas titkokat rejtegetnek, és nekünk azt kell megmutatnunk, hogyan hordozzák magukban ezeket a titkokat, hogyan hat rájuk a környezet, ez a hótorlaszokkal a világtól elzárt panzió, ahol szembe kell nézniük önmagukkal.”
Ujj Mészáros Károly állítja színpadra a Pillantás a hídról című drámát. Rendezői elképzeléseiről elmondta: „Örültem a felkérésnek, mert úgy látom, hogy ebben a színházban valami nagyon jó dolog született. A társulat nagy részét ismerem, többekkel dolgoztam már együtt kisfilmekben. Itt mutattuk be a Shirley Valentine-t, amelyben Balsai Móni játszotta a címszerepet, és én rendeztem. Soha olyan önfeledten szórakozó közönséggel nem találkoztam, mint ennek a MOST FESZT-en közönségdíjat is nyert előadásnak a nyilvános főpróbáján. A Pillantás a hídról újraolvasásakor azt tapasztaltam, hogy az angol eredeti szóhasználata jóval egyszerűbb, mint a korabeli magyar fordításé. A történet New Yorkban, munkásközegben játszódik, a szereplők olasz bevándorlók. Egy dokkmunkás, akinek az angol nem az anyanyelve, nem úgy beszél, mint egy tanár.
Ezért újrafordítom a darabot, egyszerűbb szóhasználattal, annak megfelelően, amit a szerző szándékának érzek.
[…] A főszerepet Király Attila játssza, az ő habitusa, kiállása más, mint általában az Eddie Carbonét játszó színészeké, így nem egy klasszikus nevelőapa – nevelt lány viszonyt látunk majd. A lány szerepét a Jászai új társulati tagja, Erdős Lili formálja meg, Eddie feleségét Bakonyi Csilla játssza. A történetben fontos momentum, hogy az illegális bevándorló rokonokat kitoloncolás fenyegeti. Ma, 70 év elmúltával ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban, ez is adhat egy érdekes fénytörést az előadásnak” – mondta el Ujj Mészáros Károly.
forrás: https://fidelio.hu