Stuber Andrea naplója a Macskadémonról



A Macskadémont tekintettem meg a Kálmán Imre Teátrumban, kortárs musical. Mondta a szünetben Csuri barátnőm: – Ez olyan, mint a szerzője, Karafiáth Orsolya, gyakran utazik a váci vasútvonalon, olyankor látom-hallom, amint telefonál. (A zenét Bella Máté szerzette, rendező: Göttinger Pál, a tejfölvivő címszerepet Homonnay Zsolt játssza.) Tulajdonképpen lehetne gyerekdarab is, ha nem dúskálna csúnya szavakban. Alighanem rá is volt téve a trágárságokra személyes buzgalomból, így nevettették egymást is a fellépők, a nézőket pedig valósággal csiklandozták a baszkik és faszomok. Volt jelenet, amit a játszók annyira szétröhögtek, hogy alig tudtak kikeveredni belőle. Jókedvű estét töltött együtt a társulat és a közönség, annyi biztos. (Az egyik táncoslány „elefántot nyelt kígyó” tetoválást visel a felkarján.)

Én leginkább azt a kettőst szerettem, amikor Oszvald Marika és Faragó András száraz szemrehányással elénekelték egymásnak, hogy miért ment tönkre a házasságuk.