Pregitzer Fruzsina izgalommal készül a Leenane szépe címû darab jövõ heti premierjére, ugyanis az utóbbi évek talán legjelentõsebb szerepét alakítja. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2017. november 10-i számában.)
A Krúdy Kamarában november 17-étõl látható Martin McDonagh-tragikomédia sokszor megjelenik majd középiskolai bérletben, aminek nagyon örül a mûvésznõ, hiszen a diákok számos rossz családi példát láthatnak az életben, ezért van mivel szembesülniük a színházban, az elõadást követõen pedig lesz mit megbeszélniük. Lélegzetelállító látlelet a mû az emberi kapcsolatokról, játszmázásokról, gyõzni akarásról, s hogy azt mi követi...
– Kimondottan az a szerep, amelyikben le lehet ásni a mélybe, s kiadni azt, amit a „civil” életemben nem tehetek meg – nyilatkozta lapunknak a Jászai Mari- és Prima-díjas színésznõ. – A krimiszerû történetben anya és lánya Írországban él, egy valóságban is létezõ, a világtól elzárt, kevés lakosú helyen. Az általam játszott anya a viselkedésével, a mesterkedéseivel mindent megtesz, hogy csak kettesben maradjanak, hiszen két lánya már elköltözött tõle, s nem tudni miért, de nem tartják vele a kapcsolatot. A harmadikat, Maureent nem engedi, s ezzel megfosztja a boldogulás lehetõségétõl... Ilyen elzárt helyek Magyarországon is léteznek, úgyhogy akár itt is megtörténhet mindez. Mind a két nõben van jó és rossz tulajdonság, a nézõnek kell eldöntenie, szerinte kiben melyikbõl van több. Ez megegyezik az író szándékával: beszéljenek majd a nézõk a látottakról. Maureent Kuthy Patrícia alakítja, s szerepel a darabban Nagyidai Gergõ mellett még Martinkovics Máté egyetemi hallgató, aki „Ide nekem az oroszlánt is!”-módra akarja ennek a szakmának a fortélyait megismerni.
AZ M5 RÖGZÍTI A MÛSORÁT
Mint elmondta, remek dolog, hogy a határon túl is több helyen felléphet önálló estjeivel. A Mécs László papköltõ emlékére készült, a Pesti Vigadóban december 4-én elõadandó „Legyen világosság!” címû versmûsorát – Bata Hajnalka népdalénekessel – rögzíti az M5 tévécsatorna. Ugyanakkor szeret „társas meccsen” is játszani, aminek az az izgalma, hogy amikor õ „szervál”, nem tudja, milyen válasz érkezik rá. Nagyon örül ennek a McDonagh-szerepnek, mert évek óta nem kapott ekkora súlyú munkát. Sokáig gondot okozott számára, hogy nem tudta, kihez hasonlíthat az általa játszott asszony a most bemutatandó mûben, mert õ ilyet nem ismer a környezetében. Máthé Erzsi mûvésznõ annak idején azt mondta neki: ha nem tud jól eljátszani egy szerepet, akkor arra gondol, melyik nagyra becsült színészkollégája tudná igazán megteremteni a figurát. Fruzsinának is ez szokott segíteni. Szerinte nem feladata annak megítélése, hogy kegyetlen-e az anya. Õ azzal törõdik a színpadon, hogy az általa életre keltett asszony mikor, melyik mozdulattal, mit akar elérni. Olyan a viszonya a „lányával”, mint két bokszolóé a meccsen. Az érdekli, õ kapott-e ütést vagy betalált. Mindenáron arra törekszik, hogy õ adjon KO-t.
HUMOROS SZITUÁCIÓK
– Göttinger Pál rendezõvel dolgoztam már együtt a Castel Felicében – mondta. – Izgalmas, jó hangulatú próbafolyamatban van részünk. Színházunk fõrendezõje ismeri a darabban ábrázolt világot; elkápráztatott mindenféle ismerettel, hogy bele tudjuk képzelni magunkat az ott élõk helyzetébe. A családtagok gigászi harca mellett sok-sok humoros jelenettel is találkozhatnak majd a nézõk az elõadásban, amik a szituációkból erednek. Egyszerû nyelvezetet használnak a szereplõk, akik olykor szabadszájúak. Az elõadást nézve megfogalmazódik a nézõkben: lehetne ez másként is, hiszen anya és lánya szeretik egymást, de nem veszik észre azt sem, ha a másik békejobbot nyújt. Elbeszélnek egymás mellett, ahogy olykor mi is tesszük a mindennapokban, pedig ez soha nem vezet jóra.
(Szerzõ: Sz. Kántor Éva)
forrás: https://www.nyiregyhaza.hu/
