Ezeken az oldalakon nincsenek saját írások.
A forrásokat az egyes bejegyzések
végén lehet megtalálni.


MITOMESE-OPERA

Szabó Borbála – Dinyés Dániel: Párkák / Bárka Színház
2011.01.12.
A Bárka újabb kortárs színpadi művet mutatott be, Göttinger Pál újra ősbemutatót rendezett, zenés színházat gyerekeknek – komoly vállalások, meglehetős eredmény: mitológiai játszótér és operai gyorstalpaló fiatalabbaknak és kezdőknek, idősebbeknek és haladóknak. MARKÓ RÓBERT KRITIKÁJA.

A cívódó párkák merő véletlenségből elmetszik Küón, a csinos nemes ifjú élte fonalát, s az áldozat az alvilágba kerülve üzletet köt Hádésszal: ha maga helyett szép, szőke lányt hoz a fortyogó pokolbéli üstbe, megmenekül. Innen indulnak a bonyodalmak szálai, melyek mind jobban összegubancolódnak Szabó Borbála és Dinyés Dániel meseoperájában: tizenegy (tizenkét) szereplő – égiek, földiek, alvilágiak – történetét figyeljük két röpke felvonáson át a furfangos happy (?) endig.

A librettót jegyző (s alighanem a cselekmény bonyolódását kiötlő) Szabó Borbála nem az egyes karakterek alapos kidolgozására fektette a legnagyobb hangsúlyt: a három párka, Zeusz és Héra, Hádész és szolgája, a már emlegetett ifjú, egy tehenésznő és öreg barátja, továbbá egy szobrász egy-egy tulajdonságot, állapotot, archetípust jelenít meg. Arra azonban kétségkívül ügyelt a szerző, hogy minden színre lépő szerepívet kapjon, mélységeket és magasságokat járhasson meg, valahonnan valahová jusson az előadás során – s tette mindezt azért, mert a Bárka meseopera-előadásának célja a gyerekek megszólítása. A sok bonyodalom dacára is remekül követhető sztori, a hangulat- és karakterfestő áriák és duettek-tercettek mellé a felnőtt közönségnek is imponáló apró következetességek és poénok jellemzik a Párkákat: az égiek például földi neveket (Zeusz Zoli bácsi, Héra Hédike, Hádész Henrik és a három sorsistennő: Klárika, Lenke, Andika) viselnek, cserébe a földiek görögöset és beszélőt (Küon, Grüllé, Haplusz, Lainosz), a dalmű recitativói közül disztichonok villannak ki, s Dinyés Dániel zenéje számos műfajt és stílust megidéz a keringőtől a tangón át a swingig, olykor népiesbe, olykor operettbe, olykor musicalbe hajlik, s mindvégig ritmusban tartja az előadást.

Göttinger Pál debreceni Mágnás Miskájához nem volt szerencsém, így összehasonlítási alapként csupán a Soharózával készített Mindenütt jó és a tavalyi évadban bemutatott Harminchárom változat Haydn-koponyára című előadás (melyről kritikánk itt olvasható - a szerk.) áll rendelkezésemre, mégis úgy tetszik: a Bárka fiatal rendezőjének jól áll a zenés rendezés. Különösen jól jött ki a Párkákkal, amelyben egyetlen szónyi próza el nem hangzik, így a produkcióban nyoma sincs a már citált Haydn-előadás, de a szputynikos A vágánybenéző vagy a székelyudvarhelyi Love & Money apróbb-nagyobb tempóproblémáinak, ehelyett svung van, játékkedv, fantázia. És hatalmas ugrálóvár, mászóka, mászófal, csúszda: Csík György díszlete színes, szélesvásznú, három szinten működtetett játszótér; Kovalcsik Anikó jelmezei erős, jellemfestő jelzések; a reflektorokban minták, színes fóliák, mintha varázslat volna az egész. Sehol semmi reália: Lainosz, a szobrász lufiból fabrikál szobrot, Hádész üstje felfújható úszómedence, benne sok száz gumilabda, Abu, a bérgyilkos fegyvere leginkább rádióantennára hasonlít, az égből pedig ömlik a szárazjég; nincsen fojtogató tét és valóságillúzió: mese van, habbal és kimondott tanulsággal.

Dinyés Dániel minden bizonnyal a Bárka színészeihez igazította a meseopera zenéjének nehézségi fokát, így is derék teljesítmény, hogy a játszók átlag feletti színvonalon abszolválják az anyagot. Vagy éppen magukhoz hajlítják: Seress Zoltán aranykalapos, majd cilinderes főistene például a húszas évek skatulyából előhúzott, már puszta megjelenésével is szórakoztató táncoskomikusa „elfogadható énekhang és -technika, virtuóz mozgáskultúra és tánctudás, jó színészi adottságok”, ahogyan a Színházművészeti Lexikon írja. Szorcsik Kriszta Hérája férje folytonos hűtlenségét igyekszik isten, ember és önmaga előtt tisztára mosni. Varjú Olga jó-, Spolarics Andrea rosszakaratú párka, Varga Anikó sorsistennője maga a befolyásolhatóság, mégis a mérleg nyelve. Hárman csintalan, mindig és újra összekapó kislányok, akiknek legkedvesebb szórakozása apjukat bosszantani. Színjátszásuk mégsincs egy stílben: Varjú Olga erős, Varga Anikó pasztell színekkel megfesti, Spolarics Andrea erőteljesen elrajzolja a figurát. Vargához mindazonáltal szépen passzol Ilyés Róbert ugyancsak visszafogott, érzékeny, behemót szobrásza, ám Gados Béla szűk regiszteren játszó Hádésza kevésbé adekvát párja Spolaricsnak. Plasztikus önimádattal és harminckétfogas mosollyal formálja meg Küónt, minden női szívek sanyargatóját Telekes Péter, érzékletesen játssza el Grüllé megfiatalodását és saját érzéseire ébredését Réti Adrienn. Kardos Róbert totyorászó, szeretetteljes Haplusz, Kálid Artúr filmvászonról lelépett bérgyilkos, eszményi mackómozgású álnő.

Az előadáson kívül is, belül is van Hoffer Károly: a fiatal és tehetséges bábszínész fekete frakkban mozgat és tárgyanimál, szolgál és együttműködik, tulajdonképpen ő a mindvégig színen lévő deus ex machina, a színház(i) a színházban, az élő geg. A végefüggöny előtt Klárika, Lenke és Andika épp úgy csodálkozik rá, mint a bonyodalom elején Küónra. Ha az ő története is ilyen – színes, izgalmas, tanulságos, sodró –, érdeklődve várhatjuk, mire jutnak vele a Bárka színházi párkák.

Szerző: Markó Róbert


TÁMOGATÁS, SZOLIDARITÁS

Köszönjük, ha a karantén-időkben megcsappant színházasdinkat akár csak havi jelképes, 1-2 eurós felajánlással támogatod. A befolyt összegek segítenek abban, hogy színészek, rendezők, fesztiválszervezők maradhassunk. A támogatói feliratkozáshoz kattints ide!

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália patreon pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed