„Az a legfontosabb célkitűzésem, hogy a közönségnek örömet szerezzek.”

by - 9:37:00

Burkus Boglárka beszélget Selmeczi Györggyel

Úgy tudom, mostanában rendkívül elfoglalt. Az elmúlt hetekben hol, mely társulatokkal dolgozott?

Tegnap érkeztem haza Angliából, a Cambridge-i Trinity Chapelben léptem fel, Schubert Winterreise-ciklusával, előtte pedig Nagyváradon és Budapesten dolgoztam. Ami a budapesti munkát illeti, az a saját pályámon is egyedülálló vállalkozás volt: a háromestés Verdi–Schiller-trilógiát az én vezényletemmel, a kolozsvári társulattal adtuk elő a budapesti Operaházban. Ezenkívül pedig folyamatban vannak a Bizánc című operám előkészületei. A darabnak idén június 14-én, a Miskolci Operafesztiválon lesz a premierje.

Nemcsak az opera műfajában alkot, hanem a ma külön irányzatnak tekinthető – a Zeneakadémián már külön szakként is működő – alkalmazott zeneszerzéssel is foglalkozott.

Valóban, az alkalmazott zenében több évtizedet töltöttem el – ma viszont már nem foglalkozom ezzel. Több mint száz darabot írtam, több mint ötven játékműhöz, amely nagy mennyiség. A zene és a színház kapcsolatrendszere egyébként nagyon fontos, mesterség szintjén is – ezt tanítom a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A mesterség a vezérfonal, hiszen rengeteg a képzettség nélküli ember. A tehetséget „odafentről” adják, de úgy gondolom, hogy a mesterség tanítható és tanulható: erkölcsi kötelesség továbbadni.

Térjünk át a Spiritisztákra. Hogyan értékelné a budapesti premier előtti próbafolyamatot?

Jól szervezett, nagyszerű próbafolyamat volt, élvezettel dolgoztak a művészek. Gyorsan eljutottak a szereplők a karakterekkel való azonosuláshoz. Jelentékeny az intézményes háttér: jó körülmények, rendkívül jó légkörű próbáink voltak, a közreműködők „jó étvággyal” dolgoztak.

Nagyon érdekes zenei elemekkel dolgozik az operában. Nem egy alkalommal asszociáltam más, különösen romantikus operák részleteire, például PucciniBohéméletének Rodolfo és Mimi kettősére, vagy a Bizet-féle Carmenoperanyitányának hangnemileg is azonos d-moll részletére.

Két dolgot szükséges leszögezni. Az egyik, hogy ez nem romantikus opera, inkább a klasszikus modernitás volt az irányadó: Debussyn túlmenően nagy csodálója vagyok Sosztakovics, Poulenc és Honegger munkásságának is. A másik az, hogy ha mégis felmerül ez a kérdés, az azért van, mert én valamiféle műfajazonos, csak az operára jellemző gesztusrendszert használok. A legfontosabb számomra a „gesztusközösség” megérzése, a szerző-előadó-közönség hármas egységében.

A doktori disszertációjában is említi azt az Ön számára fontos szempontot, hogy az opera esetében mi az, mik azok a zenei „közhelyek”, amelyeket a közönség hallani szeretne. S ez ebben az esetben nem feltétlenül pejoratív jelző.

A közhelynek van igazsága, vagyis semmiben sem rombolja az igazság létezését. A korszellem azonban változhat. Az ’50-es, ’60-as években bátorság volt disszonáns darabokat írni. Ekkor mertem nagyon fülsértő lenni, ma azonban az a bátorság, aki mer szépen írni.

Ebből kifolyólag kérdés lehet, hogy a zene tekintetében beszélhetünk-e fejlődésről?

A korszakok is relatívak. Van, hogy Beethoven sokkal romantikusabb, mint Schubert. Liszt is ellentmondásos. A Spiritisztákra jellemző egy sajátos modernitás, de a már említett gesztusközösség és az ethosz adja meg az igazán erős hatást. Egy kortárs operával kapcsolatos kritika záró mondata dicsérte a szerzőt, és azt fejtegette, hogy remek társadalom- és emberségkritikát fogalmazott meg. Ez engem nem érdekel. Nekem az a fontos, hogy amit írok szép-e és tetszik-e a közönségnek.

A Spiritiszták rengeteg ellentétpárra épül. A szláv és mediterrán világ, vagy a férfi és a nő szerepe…

Színpadi ellentét nélkül nincs dráma. A cselekmény és az erős belső konfliktus a lelkekben zajlik. Ez egy furcsa és különös világ. Nem egészen látja az ember, hogy igazán megtörténik-e vele. A játék a leglényegesebb. Eljátsszuk a darabot, hiszen mindig a játék az alapja mindennek. Sokféle elágazás van a történetben, negatív és pozitív konnotáció is. A színlelés pedig egy határterület a valóság és az álom között, egy sajátos, eldönthetetlen helyen. A színleléssel még életet is lehet menteni. Végig fennmarad ez a sajátos lebegés. Ok-okozati összefüggések nincsenek. Miért? Csak. Ez az élet önkénye. A dolgokban nem a logikus válaszok az érdekesek. Apró érzetek, érzések, ezerféle benyomások, ha úgy tetszik, impressziók a lényegesek, amelyek végül is összefüggő dolgok. Ezek érdekeltek a történetben. Ebből táplálkozik Blok poétikus világa (az opera librettója Alekszandr BlokKomédiásdi című drámáján alapszik – a szerk.), aki rendkívüli figura volt, fantazmagóriákkal teli életének meghatározó pillanatait révületben, drogos állapotban töltötte.

Nemcsak zenei, hanem történeti asszociációk is vannak a darabban. Elég csak Leoncavallo Bajazzók, vagy Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáira gondolni.

ABajazzók hősei is a XVII. században éltek, és valóban vannak áthallások a Kékszakállúra is, hiszen itt is fontos a nemek harca, vagy vehetjük a Lohengrint is: ne kérdezd, hogy miért? A válaszok akarása okozza a drámai folyamatot. Nincs mindig verbalizálható válasz, mert a válasz egy univerzum, egy óriási érzethalmaz.

A darabot 1995-ben kezdte írni. Az azóta eltelt időszakban hogy érzi, mennyiben változott a mű?

Tíz évig nem foglalkoztam vele. A prológust valóban 1995-ben írtam, amit félre is tettem. Az opera elején a spiritiszta ülés anyagát felhasználtam a reprízben is. A célkitűzésem azonban nem változott, csak az eszközrendszer. A nyelvi képességhez közelebb kerültem. Érdekesebb lett volna, ha akkor tovább dolgozom rajta, hiszen abban az időben másképp komponáltam. Ezzel együtt a darab minden hangját ismerem.

Végezetül, hogyan tudná megfogalmazni saját alkotói céljait, ha úgy tetszik ars poeticáját?

Az a legfontosabb célkitűzésem, hogy a közönségnek örömet szerezzek. És, hogy elérjem, hogy a gondolatok a darab során nagy számban tóduljanak fel az emberben. Nemcsak az operával, hanem a templomi és hangszeres zenével kapcsolatban is ez a fontos számomra. Átéltetni, megéltetni azokat a közönséggel: hogy örömét lelje az ember és jó legyen a közérzete.

You May Also Like

0 Comments

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren tengeren (nyíregyháza) térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed