Ugrás a fő tartalomra

Most épp ez

Irodalom Éjszakája 2021

BELGIUM (VALLÓNIA – BRÜSSZEL) | ANTOINE WAUTERS | Nézz a lábad elé Fordította: Bíró Péter Antoine Wauters (*1981) Francia nyelvű belga író, forgatókönyvíró, az utóbbi évek belga irodalmának egyik izgalmas felfedezettje. Nos mères (Anyáink) című első regénye (2014) széles körben feltűnő sikert aratott. A 2018-ban megjelent Pense aux pierres sous tes pas (Nézz a lábad elé) lelkes fogadtatásban részesült és bejutott a Prix Décembre döntőjébe, valamint elnyerte a Második regény díjat. Nézz a lábad elé! Egy egymást követő diktátorok által modernizálni próbált ismeretlen nevű országban járunk, ahol a szüleik farmján, a pusztaság kellős közepén él egy ikerpár. Marcio a földeken dolgozik kemény, erőszakos apjukkal, Léonora pedig anyjuknak segít a háztartásban. Alig tizenkét évesek, szinte elválaszthatatlanok, és a játékaik gyakran tiltott területre tévednek. Egy este, amikor az istállóban heverészve egyre bizalmasabb testi közelségbe kerülnek, felbukkan az apjuk, és rájön, hogy igaz, amit régó

Kálid Artúr: Ez a darab egy kincs

December 13-án mutatja be a Móricz Zsigmond Színház Conor McPherson Tengeren című darabját. Ebben az előadásban ismét egy kitűnő, országosan ismert színművész szerepel vendégként: Kálid Artúr, aki színházi szerepei mellett az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínész is, hangja egészen biztosan ismerősen cseng mindenki számára.

Van valamilyen kötődésed Nyíregyházához?
Nem titok, hogy engem születésem után a kórházban hagyott anyám, így anyás csecsemőintézetben nevelkedtem Nyíregyháza-Sóstón, ezért hát erősen kötődöm a városhoz. Ha nem is nagyon vannak róla emlékeim, de sokat meséltek róla később olyanok, akik a gyermekvédelemben dolgoztak. Fényképek is vannak abból az időből, ahogy pólyásként ott élem az életem.

És színészként voltál már itt korábban?
Eddig csak a VIDOR Fesztiválon léptem fel, ez lesz itt az első bemutatóm.

Hét évvel ezelőtt (egyébként tizenegy. a szerk.) a Bárkában már játszottad ezt a szerepet Göttinger Pál rendezésében. Egyből igent mondtál az újrázásra?
Igen. Három okból is. Nyilván az egyik Nyíregyháza. Mégiscsak innen származom Szabolcsból, jó érzés, hogy itt megmutathatja magát az ember így ötvenévesen, hogy hova jutott. A másik az, hogy amikor a Bárka Színháznál voltam, Palinak gyakorlatilag minden darabjában benne voltam. Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk. Azt hiszem, eléggé bízik bennem, ami egy színésznek nagyon fontos. Én szintén nagyon bízom az ő ízlésében, és a színházról való gondolkodásában. Harmadrészt, életem egyik legfontosabb szerepe volt ez a Mr. Lockhart a Tengerenből. Imádta a közönség, rajongott érte a szakma, és persze egy ilyen előadásban jó benne lenni.

Ez a szerep valójában az ördög maga…
Igen. Én a magam nem bigott módján, de mindenféleképpen azt gondolom, hogy létezik valami felsőbb hatalom – nevezzük akkor Istennek. Szerintem jó, ha egy színház ilyen kérdésekről beszél. Hiszen ugye, ha ördög van, akkor evidens, hogy az nem létezik Isten nélkül. Tehát az isteni hitről is beszél ez az előadás, bődületesen humoros formában. Nagyon jó a magyar szöveg, remek játszási lehetőség öt színésznek és úgy látom, hogy itt a Móricz Zsigmond Színházban kitűnő csapatot sikerült Palinak összeszednie, akik szintén ugyanezt gondolják, amit mi annak idején, hogy ez a darab egy kincs.

A darabban központi szerepe van egy pókerpartinak. Te szeretsz pókerezni?
Alapvetően nagyon szeretek játszani gyerekkorom óta. Pókerezni is. De távol áll tőlem a függőség vagy hogy erre pénzt költsek. Inkább a családdal játszunk, főleg kooperatív játékokat.

Lokál Nyíregyháza, 2019. 12. 12.