A MÁSODIK ÉLETMŰ: SZÉKELY GÁBOR ÉS A SZÍNHÁZCSINÁLÁS ISKOLÁJA - A BALASSI ÉS AZ ARKTISZ KIADÓ ÉS A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ KÖNYVBEMUTATÓJA
Székely Gábor a Katona József Színház alapítótagja, a Színház és Filmművészeti Egyetem tanára, Kossuth-díjas rendező. Május 26-án este héttől A második életmű: Székely Gábor és a színházcsinálás iskolája című könyv bemutatója lesz színházunk előcsarnokában. A könyvbemutatón Székely Gáborral Bodó Viktor beszélget a könyv szerkesztőinek - Jákfalvi Magdolna, Nánay István, Sipos Balázs - jelenlétében. A könyv a Balassi és az Arktisz Kiadó gondozásában jelenik meg.
"Székely Gábor első, színházrendezői életműve ismert. Arról viszont kevesebben tudnak, hogy színházi pályájához szorosan kötődve, azzal összefonódva, majd azt folytatva huszonöt éve a magyar színházi rendezőképzés vezető tanára a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Négy rendezőosztály felelős osztályfőnökeként pedagógiai koncepciója döntő hatást gyakorolt több színházi alkotónemzedékre, és a rendezőkön át színészekre, dramaturgokra és látványtervezőkre is. Székely elemzései, mániái, színházi gondolkodása, preferenciái felől indulva, azokat megértve nőtt fel majd’ mindenki, aki ma Magyarországon színházban dolgozik. Ez a két és fél évtized, ez a négyszer végigvitt ötéves graduális képzés módszerként áll előttünk akkor is, ha a módszert nem Székely Gábor formálja írásos anyaggá, hanem a tanítványai. A kötet most ezt vállalja fel: rögzíti a módszert.
Székely Gábor második életműve színházpedagógiai alkotás. A színházcsinálás gyakorlatán túl a színházi gondolkodás és beszédmód etikáját, esztétikáját és erotikáját, vagyis a közösséget formáló alapokat fogalmazza meg egyetemi szemeszterekre bontva. A kötet azt a folyamatot követi, ahogy a huszonévesekben rejlő készség személyes tapasztalattá művelődik, miközben a színházi szakma már művészként invitálja és készteti őket munkára és alkotásra.
A kötet mesterek és tanítványok nemzedékeken átívelő megértési folyamatát rekonstruálja, ezért a szerkesztők felkérték Székely Gábor tanítványait, hogy ezt foglalják írásba. Volt, aki vállalta a feladatot, és volt, aki nem. Székely Gábor pedagógiáját Bodó Viktor, egyik első tanítványa látta először módszerként, és kezdeményezte a leírását, megőrzését. Sipos Balázs, mindkettőjük közös osztályának volt hallgatója írja-elemzi végig az ötéves képzés struktúráját. Bagossy László, Dömötör András, Forgács Péter, Göttinger Pál, Hargitai Iván, Rusznyák Gábor, Schilling Árpád, Simon Balázs beszélgetésekkel és vallomásokkal, elemzésekkel és memoárokkal ábrázolja a módszert a maga sokszínűségében. Az első és a második életművet egy időben látjuk, egymás mellett, egyként. A másodikban az elsőt. És fordítva.
Székely Gábor két életműve, a színházcsinálói és a színházpedagógiai, elválaszthatatlan egymástól, ezt a hangsúlyozottan nem monografikus kötet második felében olvasható írások, a pályatársak, kollégák, barátok emlékezései és a dramaturgok, történészek elemzései is igazolják. Ami hátra van, az alapos monográfiákra váró feladat: az államszocialista korszak színházkulturális kontextusának értő feltárása. A kötet ezt kezdi meg, egyszerre mély tisztelettel és a nyilvánosság tiszteletlenségével, de mindenképp a megértés szándékával. Ránk ezt a feladatot róják Székely Gábor életművei."
/Jákfalvi Magdolna, Nánay István, Sipos Balázs/
