KIÉ LESZ A KÖVETKEZŐ MAGYAR OSCAR? – FIATAL FILMESEK ÚJ GENERÁCIÓJA A FRISS HÚS FESZTIVÁLON

Higgyétek el, a rövidfilm az egyik legjobb műfaj – olyan, mint a novella. Lehet vele hatalmas igazságokat mondani, lehet csak egy hangulatot vagy életérzést bemutatni, szórakoztatni és elgondolkodtatni, csattanóra kihegyezni, vagy új formákkal kísérletezni – viszonylag kis kockázattal. Úgyhogy minden évben nagy lelkesedéssel várom a Friss húsfesztivált, a magyar rövidfilmesek szemléjét, ami mától április 8-ig várja a filmbolondokat a Toldi moziban. Idén erős a női filmes vonulat, de van külön LMBTQ-szekció, és először látható az Oscar-díjas Deák Kristóf és a Berlinale-díjas Bucsi Réka új munkája is. Kiválogattam párat közülük, ezeket szerintem vétek lenne kihagyni. Gyárfás Dorka írása. 

Grosan Cristina: Átalakítás folyamatban

Egy hatvan körüli, megviselt arcú, önbizalomhiányos nő érkezik a csillivilli rendelőbe – mint később kiderül, egy szépészeti klinikára – a férjétől kapott ajándékutalvánnyal. „Ajándék mindkettőnknek” – ismétli a férj köszöntő mondatát, amivel az a szülinapi borítékot átnyújtotta, és kiderül: egy ráncfelvarrás volt a „kedves” meglepetés. A hölgy (Takács Kati – a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan felejthetetlen anyafigurája) idegenül, feszengve foglalja el hálóhelyét, kémleli az ágyszomszédját, és ugyanígy mozog a számára ismeretlen közegben, ahol elvileg modern, vonzó nőt faragnak belőle pár nap alatt. Figyeli az öntudatos személyzetet, a fiatalodni vágyó pácienseket, még egy udvarlója is akad. 
De minden olyan, mintha a Marson járnánk: miféle abszurd, sőt groteszk világ ez?!
Miért akarnak az emberek másnak látszani, mint amilyenek valójában?
Miért tesznek meg ezért bármit, és miért hisznek még a kóklereknek is? Miért csinálunk magunkból hülyét? – teszi fel a kérdést a Grosan Cristina filmje – nem véletlenül. Alkotói szinte mind fiatal lányok és nők: a rendezőn kívül az operatőr, a producer, a vágó és a gyártásvezető is a saját jövőjébe kíván bepillantani, és mond rá határozott nemet. „Na, ezt ne!” Ne hagyjuk, hogy bárki elhitesse velünk, ezen múlik a boldogság, miközben egy ajtóval odébb ott a keserű valóság. 

Kis Hajni: Last call


Egy másik fiatal rendezőnő (még nem is igazán az, csak rendezőhallgató a Filmművészeti Egyetemen), Kis Hajni szintén az öregedés témakörével foglalkozik, csak egészen más megközelítésből. Főhőse, Anikó hatvanas, leharcolt nő, de az utolsó dolog, ami érdekli, a külseje. Ezer fontosabb dolga van, gyakorlatilag egy perce sincs megállni és gondolkodni. A film elején épp a nyelvvizsgájára rohan, ahol fogát összeszorítva próbálja teljesíteni a szintet, és ignorálni a megaláztatást, onnan a Kormányablakhoz igyekszik, hogy papírokat intézzen, majd a volt munkahelyére, hogy ajánlólevelet szerezzen – és mindenütt a jól ismert magyar trükkökkel próbálja az érdekeit érvényesíteni: ügyeskedéssel, protekcióval, ha kell, zsarolással. 
Anikónak ugyanis küldetése van: pillanatokon belül kiköltözik a lányához Angliába, hogy segítsen az unokája nevelésében. Pedig egyáltalán nem jó a viszonyuk, és ő sem nyelvileg, sem lelkileg nincs felkészülve arra, hogy feladja az életét, mégis eltökélten lohol egyik helyről a másikra, hogy mindent elrendezzen. Minél tovább követjük őt az útján, annál jobban átérezzük a kétségbeesését, a kiszolgáltatottságát, az egész nyomorult életét és annak csődjét, és annál jobban meghasad a szívünk, hogy ez a generáció így járt, nekik ennyi perspektívájuk maradt.
Nemcsak az Anikót alakító Zsurzs Kati zseniális (nem túlzok) játéka miatt, hanem Kis Hajni bámulatos érzékenysége, profizmusa és érettsége miatt is azt mondom: kihagyhatatlan filmélmény. Látlelet a mai Magyarországról. 

Tóth Barnabás: Susotázs 

Ne ijedjetek meg az idegen szótól, nem kell ismerni a jelentését! (Egyébként a film elején kiírják.) Inkább Tóth Barnabás nevére kell figyelni, és arra beülni, hiszen aki valamennyire is követi a magyar rövidfilm pályáját, az már jó pár szellemes darabját láthatta, sőt, volt egy olyan kisfilmje is, ami jócskán túllépett ezen a szűk kis körön.
Miután megnyert egy berlini rövidfilmfesztivált, az Újratervezés című 12 perces filmje (Pogány Judit és Kovács Zsolt főszereplésével) felkerült a netre, és több mint egymillióan látták.
(Ilyenre azóta sem volt példa magyar rövidfilm esetében.) A díjért kapott összegből egy évvel később elkészítette az Elmenetel című filmjét, idén pedig újra egy szatírával jelentkezik. 
Tóth Barnabás filmjeinek egyik legnagyobb erénye a humor, ami ebben a műfajban valamiért ritkaságnak számít. A rendezők kilencven százaléka társadalmi drámákkal és elhallgatott problémákkal foglalkozik, ő pedig megmaradt játékos alkotónak, aki mindenből viccet csinál – de csak a jó ízlés határain belül. Van például egy korai munkája, az Egy szavazat, amit választások idején – vagyis most – mindig elő kellene venni, nagyon jót tenne a népléleknek. Az idei filmje cselekményét azonban szándékosan kerülgetem, nehogy lelőjem a poénját – elég legyen annyi, hogy a szinkrontolmácsok titokzatos világába kalauzol, és Osvárt Andreát hozza mulatságos helyzetbe. Annyi remek kisfilm és egy korai zsengének tekinthető játékfilm után most már egyértelmű: Tóth Barnabás szakmailag is megérett arra, hogy ezután nagyobb fába vágja a fejszéjét.
Simán megcsinálhatná az első magyar francia típusú, magyar témájú vígjátékot.

Csáki László: Vendégszeretet

Egy olyan filmre számítsatok, amire garantáltan összegyűlik a nyál az ember szájában, és szinte érzi is a tömény olajszagot, ami a balatoni strandok elengedhetetlen tartozéka. A film főszereplője ugyanis a tejfölös-sajtos lángos, ami nélkül nem múlhat el nyár, mert a balatoni létezés esszenciája. Mint azt a Fehér Béla novellájából készült kisfilm elmeséli: a lángos ráadásul már nemcsak a nemzeti kincsünk, hanem lassan országimázsunk szimbóluma is, mivel a lángosért messze földről zarándokolnak a turisták és külföldiek.
Nagyjából ennyi, és nem több ennek a kis gyöngyszemnek a tartalma és üzenete, de Csáki László hibátlan stílusérzékével kiegészítve, amit már rengeteg reklámban és néhány kisfilmben is megcsodálhattunk. Mivel eredetileg képzőművész, nála a látvány mindig több, mint eye-candy (kényeztetés a szemnek): mögötte egész világok, rendszerek, életérzés és korrajz bújik meg.
Ha szeretnéd megmutatni valakinek, mit jelent a balatoni strandolás a magyaroknak (ami valahogy képtelen levetkőzni a szocialista korszak örökségét), ezt a hat percet vetítsd le.

Schwechtje Mihály: Aki bújt, aki nem

Minden filmfesztiválon kell, hogy legyenek szociális témájú alkotások, amiket nehéz nézni, mert szembesítenek minket a valóságunkkal, akkor is – vagy különösen akkor –, ha a tükörbe nézés kellemetlen és fájdalmas. Schwechtje Mihály filmje ezzel a szándékkal készült, nem is könnyen felejthető élmény. Egy borsodi-, nógrádi-, vagy ki tudja, melyik országrészben lévő faluban járunk (mindegy is), ahol nincs semmi, csak a szegénység és a kilátástalanság. Bújócskával szórakoztatják magukat a gyerekek, de azt sem veszik komolyan, itt még a játékot sem lehet rendesen csinálni, nincs értelme. 
Egyszer csak vadonatúj, méregdrága dzsip jelenik meg a cigánysoron, mint a mesében, és ismeretlen sofőrje nem veszi semmibe a gyerekeket, épp ellenkezőleg: őket jött elkápráztatni. Ahogy bepattannak mellé egyenként, hogy furikázzanak a faluban, és ahogy ujjonganak a boldogságtól – a mi gyomrunk egyre jobban összeszorul.
Világos, hogy csak valami rossz történhet, ezen a helyen nincs jótékonykodás egymással.
Nem árulom el, hová fut ki a sztori, nézzétek meg. Nem dajkamese, és nem hollywoodi hatásvadászat. Ez is itt zajlik, a hazánkban. 

Deák Kristóf: A legjobb játék

Na, jó, mégiscsak van még egy magyar rövidfilm, amit több mint egymillióan láthattak: természetesen az Oscar-díjas Mindenki az. Deák Kristóf első rövidfilmjében az volt a jó, hogy nagyon magyar környezetben játszódott – mi jól ismertük a kulturális kódjait –, de a története, és főleg az üzenete mindenütt a világon érthető. Új filmje szintén Magyarországon készült és magyar nyelvű, de bárhol játszódhatna, nem feltétlenül a Keleti pályaudvar aluljárójában. Egy univerzális sztori arról, hogy mi, emberek nem hagyhatjuk, hogy a gépek átvegyék felettünk a hatalmat. 
Cselekménye – a rendező habitusából fakadóan – pozitív végkifejlet felé menetel. Azt állítja, hogy a kreativitás, a lelemény és az összefogás túljárhat a mesterséges intelligencia eszén, és együtt visszaszerezhetjük azt a humánus világot, ami hibákkal együtt, de mégis csak a miénk. Tulajdonképpen hasonló tanulságot sugall, mint a Mindenki. Csak A legjobb játék már úgy néz ki, mint egy amerikai rövidfilm. Az összes beállítása, ízlése, stílusa arra enged következtetni, hogy ez a fiú Hollywoodba tart, csak előtte még itthon élesítgeti a körmeit. 

A Friss hús Budapest Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon összesen 34 versenyfilm szerepel – a felsoroltakon kívül még rengeteg izgalmas darab –, lesz egy nemzetközi szekció az A kategóriás filmfesztiválok díjazottjaival, és egy különleges horror és horrorvígjáték-válogatás is.

Gyárfás Dorka

forrás: https://wmn.hu/


600 kilométer 100 guinness (4) a csemegepultos naplója (211) a gyáva (1) a gyermek és a varázslat (3) a haramiák (32) a hülyéje (19) a kék hajú lány (2) a kéz (48) a kis kéményseprő (2) a köpeny (29) alapítvány a magyar színházakért (3) alba regia szimfonikus zenekar (7) aldi női futógála (1) aNNa (28) anyám éhesnek tűnik (3) aradi kamaraszínház (3) aranytíz (4) archívum (2) arden (1) az elvarázsolt disznó (12) az ember tragédiája (1) baal (1) babel sound (1) baja (1) balatonboglár (2) balatonfüred (2) balfácánt vacsorára (25) bálna (2) bárka (258) bencs villa (1) bisb (1) bivaly-szuflé (54) bob herceg (34) börtönrádió (2) bsi (1) budaörs (5) budapest improv show (9) budapesti kamaraszínház (1) budapesti vonósok (10) budoár kiállítás (1) busz-színház (11) caminus (71) castel felice (34) castel felice vizsga (5) centrál (3) club70 (1) cosí fan tutte (45) cupido és a halál (30) cv (1) családi játszmák (59) családi ünnep (3) cseh tamás (4) csíkszerda (55) csoportterápia (17) csukás-díj (10) dankó rádió (1) danubia zenekar (1) debreceni tavaszi fesztivál (1) delila (2) deszka fesztivál (19) díjak elismerések (1) don juan (3) dráma kortárs színházi találkozó (6) drámaíró verseny (1) due (1) dunapart (6) dunaújváros (1) egri tavaszi fesztivál (1) egy kiállítás rémei (1) éhség (8) élnek mint a disznók (13) előadásszámok (1) email (1) english (20) erkel (2) erkel színház (62) ernani (4) érzékenyítő fesztivál (1) esztergom (1) europa cantat (7) ezek mennek (43) fellegek (14) fiatal írók (1) fidelio színházi est (3) finito (16) firkin (238) fogság (1) francia sanzonest (2) friss hús (2) furnitur (49) füge (121) gianni schicchi (26) gödöllő (1) grisnik petra (2) gusztinak megjött az esze (1) gyerekstúdió (1) gyilkosok (1) gyógyír északi szélre (84) győr (5) győri tavaszi fesztivál (2) gyulai várszínház (5) hajmeresztő (27) halál hotel (24) halastó (116) hangoló (1) harminchárom változat haydn-koponyára (92) háromszögek (25) hatok csoport (1) hatszín teátrum (32) hazug (1) hét domb fesztivál (2) hetedik alabárdos (1) hetedik mennyország (15) hírek (3) hírszerzők (1) hogy szeret a másik (4) hol (4) hoppart (1) hrabal-vurstli (14) humorfesztivál (6) így tanultam meg vezetni (1) imprójam (1) imprómaraton (3) in medias brass (1) in memoriam cseh tamás (4) interjú (71) jak (2) jászberény (6) jegyek (1) jó kérdés (8) junior príma (4) jurányi (52) kaposvár (135) katona (73) képek (276) kibelátó (13) kicsi szívem kávéba pottyant (1) kisfaludy színházi fesztivál (1) kisvárda (8) kmtg (1) kolozsvár (32) koma (38) komárom (5) komédium (1) kortárs drámafesztivál (15) kórusok éjszakája (50) kőszeg (51) kritika (422) kritikusdíj-átadó (15) kuk (3) kultkikötő (4) kultúrfürdő (26) kurátorok (9) láthatatlan állomás (4) leenane szépe (29) leonardo (1) lev&te (2) limerick-bajnokság (7) líra és epika (38) london (1) love and money (73) love and money vizsga (9) macskadémon (32) madách színház (4) madame poe (7) mágnás miska (13) magyar rádió (14) magyar színház (137) magyar színházi társaság (3) manhattan short (5) manna (101) margó irodalmi fesztivál (7) más olvasnivaló (3) menház színpad (27) merlin (4) mikor (3) mindenütt jó (34) mindenütt nő (1) miskolc (1) mojo (51) momentán (112) monodráma fesztivál (9) most fesztivál (6) mozart-kommandó (2) mozgófénykép (43) mu (5) múzeumok éjszakája (1) művészetek palotája (14) művészetek völgye (21) nagykanizsa (1) naptár (1) nefelé (2) nemzeti filharmonikusok (7) nézőművészeti kft (46) nézőpont színház (9) nofilter (3) nyílt nap (4) nyíregyháza (311) nyolc nő (25) óbudai társaskör (28) operabeavató (108) operaház (71) operajátszóház (11) operamacera (7) operettszínház (33) orlai (438) othello gyulaházán (41) ők (2) ördögkatlan (232) örkény (1) örkény vurstli (5) pájinkás jános (1) pannonhalma (2) papp jános (1) párkák (43) patália (2) pécs (9) pécsi egyetem (2) pesti barokk (84) pesti magyar színiakadémia (16) petőfi irodalmi múzeum (1) placcc (30) pokol (10) portré (1) postart (1) poszt (63) poznan (1) pozsonyi piknik (4) projekter (1) rádió (1) radnóti (44) remény (10) rendezők viadala (2) rév fülöp (34) rögvest (21) russian indie film fesztival (1) shots festival (1) sinaia (1) sly (52) snowman (6) soharóza (82) sokszemközt (1) somló cirqsz (7) song-óra (1) sopron (1) stockholm (2) susotázs (117) szabadesés (37) szeged (87) székely-könyv (2) szemes fesztivál (2) szent imre (1) szentendrei teátrum (3) szép heléna (21) szfe (10) színházak éjszakája (28) színházi törvény (1) szívem szeret (4) szkéné (29) szombathely (27) szöveg (4) szputnyik hajózási társaság (25) táblázat (1) tárgymutató (1) tartalom (2) tatabánya (43) telefondoktor (158) temesvár (46) tengeren 2008 (101) tengeren 2019 (52) térkép (1) terminál workhouse (3) teszt (16) thália (52) the irish coffee (39) thealter (15) tilos rádió (3) tivoli (3) tóbiás és az angyal (30) trefort színjátszó fesztivál (1) váci dunakanyar színház (1) vágánybenéző (11) van egy határ (27) városmajor (6) vaskakas (1) vera (1) vidéki színházak fesztiválja (12) vidor fesztivál (79) vigadó (2) visszaszámláló (1) volt egyszer egy ndk (3) vonalhúzás (34) zalaegerszegi kvártélyház (16) zeneakadémia (1) zichy major (1) zsolnay negyed (3)