Másodpercenként tizenegyen kattintottak a filmemre

A tárgymutatóban:
Pár éve végigsöpört a magyar interneten az Újratervezés című kisfilm, három nap alatt egymillióan nézték meg, összesen másfél millióig jutott. Ez olyan elképesztő szám, amiről a Kincsem is csak álmodhat. Most az Oscar-díjas Mindenki fut be hatalmas karriert, rengetegen látták, családi asztaloknál és a metró aluljárójában egyaránt beszédtémává vált, heves vitákat váltott ki. Kevesen tudják, de az Újratervezés és a Mindenki csak a jéghegy csúcsa - az utóbbi években számos kiváló magyar rövidfilm készült. Miért nem néznek az emberek rövidfilmet, ha az ilyen jó? Vagy néznének, csak nem jut el hozzájuk? Mit tehet egy kisfilmrendező, hogy rácuppanjanak a művére? És miből tud megélni? Többek között ezekről beszélgetünk Deák Dániellel, a jelenleg zajló Friss Hús rövidfilmfesztivál főszervezőjével és Tóth Barnabással, az Újratervezés rendezőjével. A teljes beszélgetést a cikk legalján hallgathatja meg.

Az utóbbi években sok magyar rövidfilm, illetve rövidfilmes alkotó hívta fel magára a figyelmet. A Mindenki Oscar-díjáról mindenki hallott, Bucsi Réka LOVE-ja megjárta Berlint, Andrassev Nadja A nyalintás nesze kisfilmjét Cannes-ban díjazták, de például Kárpáti György Mór gólyatábori nemi erőszakot feldolgozó rövidfilmje, Bernáth Szilárd vidéki uzsorásokról szóló, thrillerszerű Fizetős nap-ja, és Szirmai Márton szatirikus rövidfilmjei is mind rászolgáltak a dicséretre.
Ennek ellenére nagyon kevés magyar rövidfilm jut el a nézőkhöz. A Filmklub podcast adásában ezt az ellentmondást próbáltuk megfejteni Deák Dániellel, a Daazo nevű rövidfilmmegosztó portál egyik alapítójával, a Friss Hús rövidfilmes fesztivál vezetőjével, valamint Tóth Barnabással, a másfél millió nézőt elérő Újratervezés és más kisfilmek rendezőjével.

Nem épült be a filmfogyasztási szokásaink közé a tíz-húsz perces önálló művek nézése, így magyarázták mindketten, hogy miért nem érdeklik a nagyközönséget a kisfilmek. „Ennek van egy gazdaságtörténeti oka – magyarázta Deák Dániel. - Nem arra szoktattak rá minket, hogy rövidfilmeket nézzünk. A hangosfilm megjelenése óta a másfél-két órás filmek vetítésére álltak rá a mozik, a tévék pedig 25-45-50 perces formátumokban gondolkodnak, és ebbe nehezen passzol bele a rövidfilm.”

Tóth Barnabás egy érdekes analógiával állt elő, a novella és regény viszonyához hasonlította a kis- és a nagyjátékfilm kapcsolatát. „Hiába vannak évszázadok óta novelláskötetek is a regények mellett, mégis mindenki regényeket tud fejből sorolni, és csak nagyon kevés világhírű novella van. Pedig ugyanakkora élményt nyújt a kettő.”

„Kultúrafogyasztóként nem arra vagyunk trenírozva, hogy 15-20 perces történeteket nézzünk meg” – összegezték a kisfilmek nehéz sorsát, de aztán rögtön arról kezdett el mesélni Deák és Tóth, hogy mégsem ennyire kiábrándító a helyzet. Most már léteznek olyan csatornák, amelyeken keresztül egy kisfilmet el lehet juttatni a közönséghez.

Életbevágóan fontos megtanulnia egy rendezőnek, hogy a munka nem ér véget ott, hogy dobozba kerül a film, reklámozni kell, fel kell tudni kelteni a kíváncsiságot a mű iránt. Ott a Facebook, a Daazo és még sok más csatorna, használni kell ezeket a lehetőségeket. „Az internet, a fesztiválok, a baráti ajánlások előbb-utóbb eljuttatják a jó kisfilmeket a közönséghez” – mondta Deák.

Tóth maga számolt be arról, hogy a stúdió felé menet elkapott egy beszélgetésfoszlányt a metró aluljárójában, 18 év körüli srácok és csajok kérdezték egymást, hogy látták-e a Mindenki-t. „Igen, tök jó volt” – jött a válasz.

Tóth Barnabás Újratervezés című kisfilmjének fényes karrierje bizonyítja, hogy nem kell Oscar-díj ahhoz, hogy az emberek tömegével nézzenek meg egy hazai kisfilmet. Részletesen elmesélte, hogyan jutott el másfél millió nézőig Pogány Judit és Kovács Zsolt szívszorító kocsikázása.

2013 végén rakta fel a saját és a filmnek készített külön Facebook-oldalra, aztán egy hónap alatt 30 ezer nézőig jutott el az Újratervezés. Nagyon örült a számnak, és azt hitte, hogy ezzel vége is a film pályafutásának. Aztán 2014 elején rátalált a Car Shorts felhívására, autós témájú rövidfilmeket kerestek, a legtöbb nézőt elérő alkotásnak egymillió forintnak megfelelő eurót ígértek.

Tóth ismét kirakta a megszokott két helyre a kisfilmet, de ezúttal több rengeteg követővel bíró oldal is átvette, és iszonyatos sebességgel kezdett el terjedni. „A rekord egy szombat este volt, amikor – kiszámoltam! – másodpercenként tizenegyen kezdték el nézni. Három nap alatt egymillió nézőt ért el. Úsztam a boldogságtól, és a mai napig ötven és kétszáz között van a napi kattintásszám.”

Tóth azt is elárulta, hogy sikerült-e pénzre váltania az Újratervezés népszerűségét – már a Car Shorts fődíján túl, mert azt megnyerte. És arról is beszélt, miből tartja el magát egy kisfilmes rendező, aki a saját szavai szerint kétévente állít elő tízpercnyi mozgóképet. Ahogy az mostanság szokás, több lábon áll, külföldi filmek forgatásán asszisztens, játszik a Momentán társulatban, és tévéfilmes pályázatokra jelentkezik.

Az se adja fel a reményt, aki egy nagyjátékfilmet is megnézne az Újratervezés, a magyar művészfilmeket remekül kikarikírozó (terep)SZEMLE és Az ember, akit kihagytak alkotójától. Tóth évente kétszer pályázik a Filmalaphoz, igaz, eddig még minden tervét visszadobták.

Deák és Tóth arról is beszélt, hogy önmagában a marketing nem elég, a filmnek is remeknek kell lennie, majd kitárgyalták a Mindenki sikerének az okait. Deák egy iszonyatosan jól megcsinált filmnek tartja, amelynél kulcsfontosságú volt, hogy Amerikában ugyanannyira befogadható és ugyanúgy magas minőséget képvisel, mint Tokióban vagy Budapesten. Szerinte ezt a lécet kevés kisfilm tudja megugrani.

Hogy mennyire nagy a szórás a kisfilmek minőségében, az akkor derült ki, amikor az egyre népszerűbb Friss Hús fesztiválról mesélt. Évente 500-600 nevezés érkezik be hozzájuk, és ezeknek a rövidfilmeknek a kilencven százaléka a nézhetőség határát súrolja. Nekik az a feladatuk, hogy az általuk meghúzott minőségi határhoz tartsák magukat, és az alatt ne kerülhessen be alkotás a programba.

Simán itt rejtőzhet az újabb magyar Oscar-díjas
A Mindenki Oscar-díjával végre világossá vált, hogy mostanában mennyire hasítanak a magyar rövidfilmek. A felhozatalt legegyszerűbben a Friss hús rövidfilmfesztiválon lehet szemlézni. Itt mutatkozott be tavaly a Mindenki is, amit ide beválogatnak, azt garantáltan érdemes látni. A jelenleg zajló rendezvényen 71 vadiúj alkotást nézhetünk meg, közülük ajánljuk most a húsz legjobb magyar kisfilmet, illetve öt hazai animációt.

Deák elmondása alapján a Friss Hús közönsége érzi, hogy jó kezekben van, a fesztivál négy-öt napján megtelik emberekkel a Toldi mozi, beszédtémává válnak a vetítések a városban. Fontos szerinte, hogy meg kell tartani a vetítések eseményszerűségét, így lehet a moziba csábítani az embereket.

A két vendég szót ejtett arról is, hogy vajon helyes gyakorlat-e, ha a rövidfilmek kísérőfilmként bukkannak fel a fő látványosság előtt a moziban, illetve a közszolgálati tévé szerepéről is szóltak. „Feladata lenne egy kultúrmisszió folytatása, megmutathatná, mire képes a hazai filmes utánpótlás, mik a legjobb kisfilmek, kik a legjobb alkotók, de ez egyszerűen nem történik meg” – mondta Deák.

A podcast utolsó negyedórájában egy mini-életműinterjút hallgathat meg Tóth Barnabással, aki mögött egy meglepően kacskaringós pályakép rajzolódik ki. Gyerekszínészként kezdte a pályáját, Eperjes Károly fiát játszotta az Eldorádó-ban és a Legényanyá-ban is, kisfilmjeiről már sok szó esett, de azt kevesen tudják róla, hogy számos sikerfilm magyar szinkronjában is hallhatjuk a hangját. Ő szinkronizálta például Beteg Srácot a Trainspotting-ban és McLovint a Superbad-ben.

Felelevenítette a kedvünkért az Eldorádó és a Gyerekgyilkosságok forgatásának traumatikus emlékeit, az utóbbinál például gyilkolnia is kellett, illetve elharapni egy köldökzsinórt. De aztán megnyugtatott minket, volt ugyan olyan, hogy sírt, és miatta állt a forgatás, de csodálatos pillanatokból is akadt bőven.

Nem lenne problémája azzal, ha a saját gyereke szerepelne filmben, sőt ez a kérdés már el is dőlt, hiszen a kisfia az egyik főszereplője a Van egy határ című, ismét csak remekül sikerült, legújabb kisfilmjének. Hajdu Szabolcs játssza az apát, és a jelenleg zajló Friss Hús fesztiválon vetítik.

Tóth több év távlatából értékelte első nagyjátékfilmjét, a 2009-es Rózsaszín sajt-ot, majd azt is elárulta, hogy van már egy ötletük a (terep)SZEMLE 3-hoz: arra reflektálnának benne, hogy a Vajna-korszak új kihívásaira reagálva a magyar művészfilm-rendezők megpróbálnak nyitni a közönség felé.

A Filmklub podcast adását megtalálja az iTuneson, letöltheti MP3 formátumban, vagy meghallgathatja az alábbi lejátszóban. A podcasthoz tartozó RSS-csatornát itt találja.




Ezeken az oldalakon nincsenek saját írások. Az itt megjelenő cikkek az internetről és más forrásokból összegyűlő anyagok. A forrást a bejegyzések végén lehet megtalálni.












Képek

Men of the Docks