VERDI: A HARAMIÁK

I Masnadieri


Zeneszerző: Giuseppe Verdi
Művészeti koncepció: Selmeczi György
Rendező: Göttinger Pál
Koreográfus: Jakab Melinda
Díszlettervező: Csíki Csaba
Jelmeztervező: Kiss Zsuzsa
Karmester: Selmeczi György

Amalia: Egyed Apollónia
Carlo: Hector Lopez Mendoza
Arminio: Daróczi Tamás
Francesco: Massányi Viktor
Rolla: Újvári Gergely
Massimiliano: Sándor Árpád
Moser: Jekl László

...valamint a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekara.
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs.

Massimiliano gróf két fia apjuk szeretetéért és az apai örökségért küzd. Francesco azon mesterkedik, hogy kisemmizze külföldön tanuló bátyját, Carlót, azt hazudva neki, hogy apjuk nem akarja otthon látni. Carlo elkeseredésében egy rablóbanda vezetőjéül szegődik, és elfogott társuk kiszabadítása közben felgyújtja Prága városát. Francesco megpróbálja elhódítani Carlo szerelmét, Amaliát, aki egy közeli erdőbe menekül, apjukat pedig börtönbe záratja, így megkaparintja a család vagyonát. Carlo váratlanul hazatér és kiszabadítja apját, rablótársai pedig megrohamozzák a kastélyt és megpróbálják elfogni Francescót, de nem járnak sikerrel. Carlo vallomást tesz apjának és szerelmének a rablókkal elkövetett bűntetteiről – míg apja kétségbeesik, Amalia megbocsájt neki. Carlo azonban nem bír megbocsájtani saját magának, és Amaliát sem akarja kitenni a rablókat övező megvetésnek, így kétségbeesett eszközökhöz folyamodik.


A 2013-as Verdi-év egyik legizgalmasabb eseménye kétségtelenül a szerző három viszonylag korai operájának trilógiává szerveződő bemutatója. Mindhárom egy-egy Schiller-dráma alapján született, bizonyítékául annak, hogy Verdi rendkívül elkötelezett volt Schiller művészete iránt. Az Orleans-i szűz, A haramiák, illetve az Ármány és szerelem című drámák mentén Verdi ekkor építi fel saját zenedrámai világát, azt az alkotói eszközrendszert, mely azután a későbbi nagy művekhez elvezet, az utókor pedig ámulhat azon, mennyire teljes fegyverzetben áll előttünk az operaművészet későbbi ikonja. A sokáig figyelmen kívül rekedt három alkotás hallatlanul izgalmas módon jeleníti meg a belcanto hagyomány, az úgynevezett scrittura-technika (az operaírás korabeli "receptje") és Verdi zenedrámai újításainak egységét, melyben a Schiller-művek nyelvi dimenzióját a zene, a vokalitás váltja fel, s a cselekmény - történeti idejétől már-már függetlenül - az antik drámák tisztaságával áll előttünk.

Verdi Schiller-trilógiájának előadása egységes látványvilágban, sajáts, "időtlen" modernitás jegyében készül, a színpadi munkát a rendezők új nemzedékének házom kiváló képviselője, Zakariás Zalán (Szent Johanna), Göttinger Pál (A haramiák) és Szőts Artúr (Luisa Miller) irányítja. A művek természetesen egyenként is teljes értékű előadásban láthatók, ám a trilóga egésze rendkívüli élményt nyújthat a zenés színpad szerelmeseinek a Kolozsvári Magyar Operával közös produkcióban, az Erkel Színházban. 



Megosztás: