Beszélgetés az Othello Gyulaházán műsorfüzetében

by - 9:00:00

A Gádor Béla kisregényéből készült filmet 1966-ban mutatták be. A film óta mi minden változott egy „tipikus vidéki színház”-ban? 

Nem vállalkoznék most egy mindenre kiterjedő összehasonlításra. De van néhány dolog: a hatvanas években másképp indult a színházi szakemberek pályája. Ma nagyobb a bizonytalanság az elhelyezkedést illetően. Nem talál minden színész és rendező hosszú időre biztos állást az egyetemről kikerülve. Debrődyt „odetették” főrendezőnek valahova, ami egyébként a mi generációnk mestereivel is elő-előfordult – és aztán ott bizonyíthattak vagy elbukhattak. A kultúrafinanszírozási rendszer és a kultúrafogyasztási szokások is mások voltak. Más volt az anyagi helyzete a társulatoknak – és a nézőknek is. Akkoriban biztosnak tűnt az ember egész pályája. De van, ami nem változott ennyire. Érdekes például, hogy ezen a modern színház – nem modern színház problémán még mindig nem vagyunk túl. Ahogyan Debrődy „avantgárdnak” számít, és az operett pedig „szórakoztatónak”. Mintha ezeket a fogalmakat azóta sem tisztáztuk volna megnyugtatóan. Viszont a „vidéki elszigeteltség”, amit sokat emlegetnek, ma már teljesen más képet mutat. Az információcsere az utóbbi években nagyon gyorsan változik, az internet meg a facebook miatt mindenkinek úgy tűnik, hogy benne van a közvélemény-áramlásban, a világ közepén. De csak úgy tűnik – valójában a pesti kollégák is ritkán néznek minket, és mi is ritkán őket – azaz a színházi gondolkodásunk finoman szólva nem közös. 

Van olyan, hogy „vidéki színház”? 

Leegyszerűsítve az ellustult, életformájába kényelmesedett, biztosra játszó, nem kockáztató és nem is bukó színházcsinálásra szokták érteni a mi korosztályunkban. Ez persze nem igaz, ugyanolyan rosszindulatú leegyszerűsítés, mint hogy a pestiek milyen pökhendiek. És persze vidéki színház és vidéki színház között is vannak különbségek – erről pont a kaposváriak nagyon sokat tudnak. Maradjunk most annyiban, hogy a „vidéki színház”-ban jellemző a bérletrendszerrel történő működés, a repertoár sokszínűsége. Egy olyan városban, ahol tizenhat másik színház is van, ott választhatsz profilt. De egy vidéki színházban mindenféle műfajt kell játszani, és ez a színészektől sokoldalú mesterségbeli tudást és kondíciót kíván. Mindenki ismer mindenkit, a nézők a színészeket, és fordítva. A Pesten dolgozó színészeknek nagyobb a mozgástere, ha nem akarják azt csinálni, amit épp csinálnak, ha váltanának: többfelé dolgoznak, lépnek fel – a vidékieknek ez nehezebb egyszerűen a fizikai távolság miatt. Sokkal inkább koncentrálódnak egy helyre. Amit a vidéki színházi társulati létben mindig is nagyon jónak gondoltunk, az az alkotóközösség, ami együtt él – a tagjai bent vannak a színházban, ott dolgoznak és szinte ott élnek. A színészbüfé – színpad – színészház háromszögében telnek el évtizedek, és mindenki ismeri a másiknak minden rezdülését. Százszor összevesztek már halálosan, és százszor kibékültek, különféle minőségű és mélységű kapcsolatok fűzik őket össze, és ez egy olyanfajta erős szövetséget hoz létre, hogy a színpadon hatékonyabb alkotótársak lesznek, mintha minden próbafolyamat elején újra meg kellene ismerkedni a másikkal. Ez a „vidéki színtársulat mítosza”. Valójában elsősorban nem ez határozza meg, hogy egy csapat jól működik, hanem az, hogy ugyanazt gondolják-e. Ha ugyanazt gondolják, akkor az új ember felfedezésének mohó öröme ugyanúgy a minőségi színházcsinálás gesztusává válhat, mint a régi kolléga, akire már oda se kell nézni. 

És ha jön egy újonc, aki mást gondol? 

Ez is időtlen téma. Debrődy mást akar csinálni, mint amit a gyulaházi társulat megszokott. Mert szerinte belekényelmesedtek a munkájukba. Ők viszont nem értik – és ebben teljesen igazuk van – hogy miért kéne mást csinálniuk, mint amit jól csinálnak már évtizedek óta, és ami jól is működik a nézők visszajelzései alapján. Tornyos Franci nem érti, hogy miért kéne neki mást csinálnia, mint amiben ő sikeres. Debrődy viszont azt gondolja, hogy ne azt csinálják, amiben már jók, hanem olyasmit, amiben nem. Lépjenek le a biztos talajról, és induljanak el új utakon, ahol már nem olyan egyértelmű, hogy azt ők jól csinálják. A fiatal rendezőt, Debrődyt az a vágy hajtja, és fiatal eltökéltségben nem is lát más lehetőséget: csak az a művészet, ami újdonság. Legyen minden művészi tett új felfedezés. A társulat reálisabban látja a helyzetet – a közönség igényeire hivatkoznak, és azt akarják folytatni, ami jól működik. Aztán meglátjuk, találkoznak-e a célok, ideák, igények és tehetségek. 

Közös a cél: a jó előadás. 

Ezt persze mindenki másképp képzeli el… 

Nektek itt most három előadást kell létrehoznotok. 

Igen: egy régóta sikerrel futó, igazi klasszikus operettet – egy jól kiállított, vagyis látványos és költséges operettet, amit ma már kevés helyen látni. Emellett egy „modern” Othellot, amiről azt mondják a benne szereplők, hogy nem jó – bár azt nem tudhatjuk, hogy ez csak az ő véleményük, vagy valóban így van. Mi azt választottuk, hogy eléggé rendezetlenül indul a próbaidőszak, aztán a végére egy érvényes előadás kerül színre. Mivel ez egy vígjáték, ami egy színházban játszódik – vagyis mindannyiunk számára nagyon otthonos és ismerős terepen –, ezért nekünk tiszteletlenül, némi iróniával kell néznünk a saját munkánkat. Viccet csinálunk magunkból – ami rendkívül szórakoztató tud lenni. Gádor az ideáiba elborult ifjú rendezőből ugyanúgy viccet csinál, mint a kissé elkényelmesedett középkorú színészből. És mindezt szeretettel teszi. 

Szemerédi Fanni

Megjelent a kaposvári Othello Gyulaházán műsorfüzetében.

You May Also Like

0 Comments

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren tengeren (nyíregyháza) térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed