EGYSZER ÉLÜNK, AZ SE JÓ

by - 14:35:00

Sz. Deme László a Háromszögekről - KRITIKA

Háy János háromszögei nem csalfa és céda szerelmeket fognak össze, hanem fojtogató natúr érzelmeket.


A szerelmi háromszögeket mára elcsépelt témává koptatta a színházi irodalom. Számtalan variációját láttuk jól-rosszabbul megírt bulvárkomédiákban; már gyanús, ha párkapcsolati sokszögek merülnek fel: biztos, megint közhelyes klisével bombáznának. Háy János háromszögei nem csalfa és céda szerelmeket fognak össze, hanem fojtogató natúr érzelmeket. Háromszögeket, szerelmi szenvedély nélkül. Családi színjátékként jelölt darabjában egy középkorú Férfi kiszeret középkorú Feleségéből, és elhagyja egy jóval fiatalabb Lányért, ám végül nincs bátorsága, vagy nem tud belevágni az új életbe, s ahogy a szakításnál neje előre megjósolta, rövid idő leforgása után visszakéredzkedik régi, áporodott, megszokott kapcsolatába. A kiúttalanságot árnyalja, hogy a lineáris történetet múltbeli emlékek és álmok szabdalják, kíméletlenül a nyomasztó háromszögek generációról generációra történő öröklésére fókuszálva. A Férfi ugyanúgy menekül otthonról, ahogy anno a Lány apja tette. A Lányt ugyanúgy elhagyják, ahogy anyját elhagyták. A Feleség ugyanúgy megmérgezi kapcsolatát a Férfival, ahogyan Anyja is mételyezte a férje életét, és gyerekeik ugyanúgy megzavarodnak majd, ahogy a Lányt is összezavarta, mikor Apja elköltözött otthonról, magára hagyva őt is... És így tovább a végtelenségig. Minden fellángolás csak időszakos, minden tűz elhamvad, minden boldogság végül összeroskad, és mindez ismétli önmagát, ahogy tavaszra nyár jön, őszre meg tél.
Mióta Háy kiírta magából sajátosan groteszk „népszínműveit", és drámai érdeklődése a középosztály érzelmi, családi viszonyai felé fordult, jóval pesszimistább hangot üt meg. Az ironikus és szellemes dialógusok stílusa más nyelvi regiszterben ugyan, de ugyanazzal a kaján humorral vesézik ki egyszerűen megfogalmazott gondolataikkal a leghatalmasabb kérdéseket, a végkicsengés viszont sokkalta nyomasztóbb. Régen a tragikus végkifejletek mellett mindig volt egy Fiú, vagy más, kevésbé meghatározott szereplő, akinek a sorsában lehetett bízni. Most már minden szereplő általánosított, kevésbé konkretizált, de egyikük alakjában sem fedezni fel semmit, ami optimizmusra adna okot. Marad a kiúttalanság mint látlelet.
Göttinger Pál rendezése a Magyar Színházban hűvösre konstruált atmoszférát teremt, amelyben a mondatok sebészi pontossággal vagdoshatják a szíveket. Minden közel és mesterkéletlenül történik: a Sinkovits Stúdióban a közönség két hosszanti oldalról szemléli a kifutószerű játéktéren zajló eseményeket. Intim pillanatok, könnybe lábadt szemek, visszafojtott indulatok árulkodnak a feszültségről, de minden teatralitás nélkül, már-már a mindennapok szürkeségével tudósítanak. A szöveget mai ruhákba öltöztetett mai gesztusok kísérik, semmi díszítés, semmi hatásvadászat, semmi kitörő fellángolás. Már a darab sem teremt miliőt a figurák köré, az előadás alakjai is steril térben és helyzetekben tudósítanak háromszögeikről. Legalábbis többnyire, mert kissé zavaró színekkel, talán frissítésként, olykor a stilizáció mellé, csusszan némi polgári realista poénkedv, de gyorsan, szinte nyom nélkül el is hal, hogy újra a mindennapi használatban megkopott érzések ütközhessenek egymással a szürkés csatatéren.
A színészi játék a közelség és a semleges, természetesen mondható szöveg miatt lemond a nagy ívű alakításokról, és hétköznapi személyiségeket teremt. A Feleség szerepében Kubik Anna az elhervadástól és anyja halálától őszintén megijedt asszonyt alakít, aki a szakításkor észérvekkel, szinte matematikai egyenletként vezeti le a Férfinak, miért is fog visszatérni hozzá. Kubik hangjában annyi érzelem sűrűsödik, hogy majdnem hihetünk a figurának, csakugyan „megváltozott", szeretné megmenteni a házasságát, ám később, a könnyek után kárörvendően átszellemült arccal figyeli a mégis távozó Férfi kálváriáját a Lánnyal, sajátos kívülállóként. Erre a kint is, bent is pozícióra szinte valamennyi szereplőnek lehetőséget adnak a Kalmár Bence jelzésszerű rekvizitumokat használó díszletének két végpontján álló fotelek. A zömmel páros jelenetek így kerekednek ki színpadon háromszögekké. Fotelből figyeli Császár Angela is rezzenéstelen arccal, a Feleség Anyjaként, hogyan megy tönkre lánya házassága, ahogy ő jó előre megmondta, és a férfiak is ücsörögnek a fotelekben. A Férfit Horváth Lajos Ottó alakítja; robosztus alkat, de ha kell, gyermeki tisztaságú pillantással néz ártatlanul. Játékában egyrészt a hímdominanciát mentené, másrészt viszont van benne valami gyenge, simulékony is: kissé már papucs és nyárspolgár, füllentős és hiú, olykor meg is bántódik. Igazán remek az a pillanat, mikor az elvetélésről értesülve kitör belőle a gyerek elvesztése miatti feszültség, ami egyben a felszabadulás tánca is, hiszen ha nincs új gyerek, új kötelék, akkor szabadon visszakulloghat a feleségéhez. Ekkor változik a Lányt játszó Holecskó Orsolya is a kezdetben magabiztos fiatal nőből egy pillanat alatt rémült és magára hagyott kislánnyá. Császár Angela és Fülöp Zsigmond párosa a jelenre nehezedő múltbeli alakokként többféle színt és karaktert is felvonultat, de mindegyik szülő modell sajátossága marad, hogy inkább rombol, mintsem érzelmeket erősítene. De ez voltaképpen bármelyik szereplőre igaz: ebben a világban bármit is tesz az ember, bármiként viselkedjen is, mindenképpen sebez, és pórul jár. Nehéz lehangolóbbat elképzelni, mint amit a hazatérő Férfi mond a végén: „Nem lesz jó, csak úgy lesz rossz, ahogy már megszoktam, hogy rossz." Világos meglátás, nem patetikus, de ezzel a mondattal bárki koporsófedelet húzhatna magára.


Háy János: Háromszögek
Dramaturg: Gecsényi Györgyi. Díszlet, jelmez: Kalmár Bence. Rendezőasszisztens: Lévai Ágnes. Rendező: Göttinger Pál.
Szereplők: Kubik Anna, Horváth Lajos Ottó, Holecskó Orsolya, Császár Angela, Fülöp Zsigmond.
Magyar Színház, Sinkovits Imre Színpad, 2011. március 9.

You May Also Like

0 Comments

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren tengeren (nyíregyháza) térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed