A Kultúrfürdőről a Budai Liberális Újságban

Budai kult-túra — Retkes Attila sorozata
Film, színház, muzsika a Törökfürdőben

Új sorozatunkban olyan II. kerületi kulturális színtereket mutatunk be, amelyek a kerület hagyományos művelődési intézményei (Marczibányi Téri Művelődési Központ, Klebelsberg Kultúrkúria stb.) mellett nemcsak színesítik, gazdagítják a kínálatot, hanem újfajta kultúrafelfogást, finanszírozási modellt is képviselnek. A sorozatot a kalandos sorsú, Frankel Leó úti Törökfürdővel nyitjuk, ahol idén júliustól szeptember végéig szólt a klasszikus zene, az opera, a jazz, de filmvetítéseket és gyerekprogramokat is tartottak. Három hónapra sikerült átmenteni a Rózsadomb lábához a megszűnt belső-erzsébetvárosi romkocsmák atmoszféráját, miközben — a Halastó Egyesületnek köszönhetően — komoly kulturális érték teremtődött.

A Frankel Leó úti malomtóval szomszédos Törökfürdőről ma már kevesen tudják, hogy valójában nem a török hódoltság idejéből származik: építési engedélyét 1893-ban adta meg a Fővárosi Tanács, a beruházó a Szent Lukácsfürdő Részvénytársaság volt.Félholddal koronázott csúcsdíszA terveket a kor egyik neves építésze, Ray Rezső készítette, és — mint a Hild-Ybl Alapítvány elemzésében olvasható — „az épület törökös jellegét a romantikus építészetből átmentett polikróm sávozás, a török kupolák nyolcszögű formája, a félholddal koronázott csúcsdísz” adta meg. A mű-törökfürdő évtizedeken át népgőzfürdőként működött, de a II. világháború után medencéje megrepedt, vize szivárogni kezdett, szennyezte a forrásokat, így 1965-ben végleg bezárták. Az 1970-es évek elején a már igencsak leromlott állapotú épületet a ma is látható rom kivételével lebontották. A BUVáTI szakemberei ekkor három különböző tervet készítettek a terület rehabilitációjára, de sajnos egyik sem valósult meg: a lepusztult rom és az egykori épület hűlt helye Bel-Buda egyik szégyenfoltja. A terület jelenleg a főváros tulajdonában van, kezelését sokáig a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. végezte. Velük hozott létre közös projektcéget a Dakar-raliról ismert autóversenyző, Szalay Balázs, aki a telket 99 évre bérbe vette, és ott szállodát szeretne építeni. Ezt azonban környezetvédők és barlangkutatók a bíróságon megtámadták, így ma még nem lehet tudni, mi lesz a mű-törökfürdő további sorsa.Irodalmárok, képzőművészekA romos állapotú törökfürdő, mint kulturális színtér a kilencvenes évek elején bukkant fel. A Magyarországon élő amerikai Peter B. Kellner 1993-ban hozta létre a Törökfürdő Alapítványt, amelynek elsődleges célja „a magyar irodalom, művészetek, kultúra ápolása érdekében olyan folyóirat megjelentetése, amely új értékorientációval és színárnyalatokkal gazdagíthatja a kulturális életet.” A Törökfürdő című lap tizenhat számot élt meg, és a mai negyvenes értelmiségiek számára meghatározó élményt jelentettek azok a felolvasóestek is, amelyeket az Egyetemi Színpad mellett leggyakrabban a Frankel Leó úton, a fürdő romos épületében rendeztek.Az irodalmárok mellett a képzőművészek is megjelentek a Törökfürdőben: 1992 és 1996 között Kozári Hilda rendezett itt folyamatosan kiállításokat; úgy, hogy a budapesti művészeti főiskolákkal, az újlak Csoporttal és az Fiatal Képzőművészek Stúdiójával is együttműködött. Négy év alatt többek között Anne Arden McDonald, Kozári Hilda, Eike, Július Gyula, Várnai Gyula, Sue Saxon, Heimo Waller, Lisi Breuss mutatta be itt munkáit. Az Artportal.hu beszámolója szerint a Törökfürdő épülete „a modernista eszményi kiállítási térrel szemben kiváló terepül szolgált helyspecifikus művek létrehozására, illetve kihívást jelentett a művészeknek, mivel a tér erőteljes karaktere reagálásra késztette őket. Az időjárási viszontagságoknak kiszolgáltatott épületbelsőben egynapos kiállításokat rendeztek. A rendszertelen anyagi támogatás és az adminisztratív nehézségek miatt a kiállítóhely megszűnt.”Jönnek a muzsikusokIdén nyáron — Szalay Balázzsal kötött megállapodásuknak köszönhetően — a Halastó Kulturális Egyesület vette birtokba a hányatott sorsú Törökfürdő területét. Halas Dóra, az egyesület elnöke — aki négy évvel ezelőtt, még zeneakadémistaként, Tóth árpáddal közösen hozta létre a Halastó Kórust — elmondta: a több mint negyventagú énekkarban a hivatásos muzsikusok mellett művészettörténész, mérnök, védőnő, informatikus, botanikus, játszótér-tervező, tanár, óvónő, menedzser, egyetemi hallgató is együtt énekel. Júliusban a Cupido és a Halál című, 1653-ban keletkezett, angol barokk kisoperát — amelynek zenéjét Matthew Locke és Christopher Gibbons, szövegét James Shirley írta — mutatták be a Törökfürdőben. „Beszélt és énekelt dialógusok, áriák és táncjelenetek alkotják a másfél órás kisoperát, amelyet Göttinger Pál rendezésében mutattunk be” — mondja Halas Dóra.
Augusztusban és szeptemberben, Halastó-Malomtó Kultúrfürdő címmel, oldottabb formában, egy kicsit a belső-erzsébetvárosi romkocsmák hangulatát is felidézve folytatták a kulturális programsorozatot. Többször fellépett a Halastó Kórus, emellett barokk kamaraest, jazzkoncertek, gyerekprogramok, filmvetítések zajlottak a Frankel Leó úton; a többi között Ferzan Özpetek kultfilmjét, a Törökfürdőt is levetítették. Mivel a Halastó Egyesület nonprofit szervezet, belépődíjat egyetlen rendezvényen sem kértek, csak adományokat fogadtak el költségeik fedezésére. A vendégeket zsíroskenyérrel, lilahagymával és forró teával várták, s csak arra kérték őket: hozzanak meleg ruhát, prokrócot és bögrét, „mert hűl az idő és túl sok a műanyag szemét.”
Retkes Attila
Megosztás: