SKVOT - online kurzus a színházrendezés gyakorlatáról

FIGYELEM! 

Ez egy online képzés, amely nem látogatható szabadon. 

A SKVOT szervezésében zajlik, a jelentkezést rajtuk keresztül lehet intézni.

Kinek ajánljuk a kurzust?

• A rendezőpálya iránt érdeklődőknek,
• akik gyakorlati tudásra vágynak, és szívesen megismernék a színházi rendezés teljes folyamatát, hogy legközelebb az ő darabjaikról áradozzon a közönség két felvonás között.
• Amatőr társulatok tagjainak,
• akik szabad utat szeretnének biztosítani a tehetségnek a stabil szakmai háttér megteremtésével, hogy a lehető legtöbbet hozhassák ki a társulatukból és a darabjaikból.
• Színházi neveléssel foglalkozóknak,
• akik új perspektívából közelítenék meg az egyes darabok színpadra állításának komplex művészetét, maradandó és személyiségformáló élményt nyújtva a csoportjuknak.

Program: 

• A magyarországi színházi struktúra
• Kőszínházak, magánszínházak és függetlenek
• Társulatok és szabadúszók
• Élő hagyományok, mellettük párhuzamosan létező új működési formák és a további kísérletezés jelenlegi irányai
• Hivatásosok és műkedvelők közösségei
• A színházi működés alapfogalmai
• A színház mint művészeti műhely vs. a színház mint nagyüzem
• Hierarchia és terminológia, amelynek ismeretét a megbízók elvárják egy rendezőtől
• Társalkotók, háttérdolgozók, munkatársak, szervezeti egységek
• A produkció létrehozásának és a próbafolyamat lebonyolításának közmegegyzéses felépítése – és az azon túli mozgástér
• Anyagválasztás, szereposztás, az időpont megtalálása, azaz a színházak évadtervének felépítése
• A társulati tagok és a vendégművészek viszonyrendszere
• A rendező és a megbízó színház előzetes elképzeléseinek ütközőpontjai
• A színház mint alkalmazott művészet
• Különbségek az egyes színházak szempontjai között
• Finanszírozási és szerződéses kérdések
• Interpretáció vs. kollektív alkotómunka
• Színdarabok előzetes elemzése, a vállalások meghatározása, improvizációs technikákkal készülő színpadi szövegek
• Lélektani realizmus, formalizmus, képzőművészeti, audiovizuális és költői megoldások
• Klasszikus drámák, XX. századi szövegek, új írások, nem hagyományos formák
• A dramaturggal való közös munka, a saját szövegváltozat kimunkálásának hagyományos módjai, határai
• Magyarországi praxis a monodrámától a nagyoperáig
• A leendő előadás vizuális hatásainak meghatározása
• Díszlet- és jelmeztervek előkészítése, együttműködés a tervezőkkel
• A színpadtechnikai eszközök használatának lehetőségei, saját megoldások
• A költségvetéssel való bánásmód – kreativitás vs. kompromisszumok
• A díszlet- és jelmezgyártás hazai gyakorlatai, időzítése
• Az állítópróba és a tervelfogadás menete és következményei
• Olvasópróba, visszaolvasó próba, elemzőpróba
• A közös olvasás menete és javasolt technikái, háttéranyagok, gyűjtések alkalmazásának lehetőségei
• A színészi meglátások és a személyes szempontok beépítése a koncepcióba
• Motivációs munka és a várható színészi ellenállásokkal való bánásmód
• A rendelkezőpróbák szokásos menete, illetve alternatív megoldások a megszokott gyakorlathoz képest
• A jelzésdíszlet használata, a próbatermi munka sajátosságai, színészeken túli kulcsszereplői
• A munka elején lefektetett rendelkezés döntéseinek következményei a későbbiekre
• A színészi alakítások tényleges kidolgozásának lépései
• Különféle rendezői és színészi próbamódszerek és mentalitások
• Instruálás és döntéshozatal
• A szöveg és a teljes anyag alakulása a munka során, ajánlatok, improvizációk, tapasztalatok beépülése a jelenetekbe
• Színészvezetés vs. önállóság, aprólékos kidolgozás vs. játékszabályok
• A munkatársak felelősségei és mozgástere, a színház mint az együttműködés művészete
• A próbán túl: korrepetíció, szövegösszemondó, tánc- és mozgáspróba, kaszkadőri munka, stb.
• A rendező menedzseri, vezetői képességei, az elképzelések képviselete vagy felülvizsgálata
• Összpróbák és részpróbák, arányok beállítása, részletes, összefoglaló visszajelzés a színészeknek, a főpróbahétre halasztott döntések előkészítése
• Az utolsó próbatermi próba jelentősége a színpadra menés előtt,
• Kellékek, részleges öltözés, schnellpróba
• Ragaszkodás és elengedés, gondos figyelem és sorsára hagyás
• A főpróbahét felépítése, a rendező szerepe az egyes fázisoknál
• A díszletszerelés és az első öltözés jelentősége
• Különböző szereplők döntési jogai és hierarchiájának változásai
• Világítás
• A „megnézés” gyakorlata, a színház vezetőségének esetleges hozzászólásai, javaslatai
• A várható összeomlások lehetőségei
• „Hátraültetés” – a rendező igazgatói felülbírálata
• A „főpróbaheti csoda”
• Fotóspróba, sajtószereplés, promóció
• Nyilvános főpróba és premier
• Visszajelzések és kritikák kezelése
• A színházrendezők helyzete a magyar színházi társadalomban
• Színházak vezetésében szerepet vállaló vs. szabadúszó rendezők
• Ideális munkamennyiség, pangás, túlterheltség
• Kapcsolatrendszer építése és gondozása, tájékozódás, színházba/moziba járás, belföldi és külföldi utak, előadásfelvételek
• Fesztiválok, díjak
• Szakirodalom (illetve annak hiánya)
• Önképzés, profil és a pálya alakítása
• Mások által a rendezőre aggatott szerepek, a rendezői keménykezűség és az erőszakmentes kommunikáció ütközőpontjai
• A rendező szerepe a társulaton vagy az adott próbafolyamaton belüli feszültségek kezelésében
• Hosszú távú együttműködések lehetőségei és példái
• Csapdák és ellehetetlenülés, a bizalom és a bizalomvesztés esetei
• A macsószerep, a női rendezők hagyományos és kínzó hiánya
• Zaklatás és abúzus, a mérgező közegtől a büntetőjogi esetekig"
• Karriertippek és életpályamodellek
• Az indulás lehetőségei és nehézségei, konokság és rugalmasság, a már felépült portfólió gondozása és alakítása, elérhető pályacsúcsok – és az az utáni évek
• A párhuzamosságok lehetőségei: színészet, drámaírás, tanítás, civil állás
• A piaci rések felismerése
• A telített pálya és a szakemberhiány együttes jelenlétének anomáliája
• A művészi és a mesteremberi ambíciójú rendezők különbségei és átfedései
• Kurrens, nagy hatású rendezők említése és munkáinak vizsgálata
• Specializációk
• A korábban tárgyalt rendezői munkán túlmutató speciális gyakorlatok
• Szórakoztató zenés színház, opera, bábszínház, hangjáték, közösségi színház, performanszok és helyspecifikus események, diákszínjátszás, tanítás, műkedvelő közösségek
• Közéleti aktualitások és örök érvényű történetek lefordítása a színház nyelvére
• A saját, állandó alkotóközösség kialakításának lehetőségei
• Társulatalapítás
• A színházművészet alulfinanszírozottságának megoldási stratégiái
• A kurzusfeladatok kitárgyalása, értékelése
• A rendező számonkérhetőségének, következetes és alapos döntés-előkészítésének gyakorlatai
• Összefoglalás
• Q&A, a korábban elhangzottak hasznosítási lehetőségei, tanácsok és tapasztalatok, zsákutcák és lelkesítő távlatok

• A kurzus után
• Rendezői szemlélet
• A színházi rendező képzésen valódi eseteken keresztül sajátíthatod el azt a látásmódot, amivel magabiztosan koordinálhatod majd a társulatodat, simíthatod el a próbák során felmerülő konfliktusokat és vihetsz színre pótszékes előadásokat.
• Színházi struktúra
• Az alkalmak után különbséget tudsz majd tenni az egyes színháztípusok és műfajok között, és ismerni fogod a hierarchikus felépítésüket és a kapcsolódó munkaköröket. A tanultak tükrében nem jelent majd gondot akár egy teljes színházi évad felépítése sem.
• Karrierépítés
• A színházi rendezés kurzuson szakértői támogatással és gyakorlati feladatok által szerezhetsz tapasztalatot például az anyagválasztás, a vizuális tervezés, a casting és a konkrét megvalósítás terén, ami stabil alapot biztosít a karriercéljaid eléréséhez.

továbbiak: SKVOT.HU