Firkin 2010.02.18 - a hajóborogatás! - beszámoló


Írta: Don
2010. február 19. péntek, 15:58

"...and I'm the last of the Irish Rovers!!" Barna jövendölése, mely itt, a Rocközön rádióban hangzott el, ha nem is teljesen, de beigazolódott...node ne szaladjunk ennyire előre. A tegnapi napon (2010.02.18.) lezajlott a Firkin - the crazy irish band nagyszabású hajóborogató koncertje az A38 koncerthajón, ahol az előzenekar szerepét az Eugenia, a balkáni-szláv dalokat játszó zenekar töltötte be.

Bevallom, az Eugenia meglepett engem. A színpadra felsorjázó, zöld-, fekete-, szőke parókába öltözött csapattagok első ránézésre kissé komikusnak hatottak, bár - mint az később kiderül - ez volt a cél! A zenészek hihetetlenül vidám, nagybetűsen örömzenéjét nem is nagyon tudnám hogyan leírni anélkül, hogy ne lennék picit elfogult a koncerten véghezvitt teljesítményük után. A szaxofon és a tangóharmonika, mandolinnal kombinálva -természetesen ritmusszekcióból dobbal és basszusgitárral körítve- meglepően magával ragadó hangzásvilágot hozott létre, amit még egy épületes ugrással bővített a két énekesnő (Fazakas Júlia és Miklusicsák Aliz) hangja. "A buli nem áll meg" mondatuk tényleg megállta a helyét, a koncertjüket követő szusszanásnyi idő arra alig volt elég, hogy egy korsó sört rendelhessek a pultnál.
Megállíthatlan és ellentmondást nem tűrő modorban robbant be az őrült ír zenekar, a Firkin a színpadra, elképesztő hangulatot kreálva már az első perctől. Amint Sushi fellépett a színpadra, a tömeg férfi tagjai - érthető módon -heves éljenzésbe kezdtek, amit szinte azonnal követett a lányok sivítása is, mert felsorjázott a férfikar is, névszerint: Barna, PJ, Pali, Atti, Peti és Ese. A pattogósabbnál pattogósabb számok természetesen a Firkinful of Beer korongjukról szóltak, de volt rá példa, hogy olyan dalt hallhattunk, ami "olyan friss, hogy szinte még forró" volt, illetve a világ - legalábbis magyar ember számára - legjobb "Whiskey in the jar" feldolgozását, a "Pálinkát!". A zenéjükön fölül még pozitívumként említeném azt az energiahullámsort, amit a koncert egész ideje alatt sugároztak felénk. PJ például annyit ugrált és rohangált a színpadon, hogy még az anno fénykorában lévő Guns 'n' Roses tagjai is megirigyelhették volna! A hajólengetésről csak annyit, hogy ha az ember nem is ivott, percek alatt Drunken Sailor-nak érezhette magát, a tomboló tömeg miatt ki-kilengő hajón való közlekedés közben. Külön piros pontnak tekintettem a hangtechnikusk és hangosítók munkáját: ennyire szép és tiszta hangzást nemigen tapasztaltam eddig budapesti szórakozóhelyen. Tömören, velősen összefoglalva a bulit: It was good...Firkin good!