KÉRDŐJELEK ERDEJÉBEN

by - 20:26:00

Urbán Balázs A kézről - KRITIKA

...mintha alapvető eldöntetlenség érződne.

Jó látni, hogy egy színház a mindenképpen szükséges évi „musical-penzumot" nem letudni próbálja valamely agyonjátszott szerzeménnyel, hanem friss darabot írat, nem is akárkikkel, hanem a közelmúlt legsikeresebb drámaíróinak egyikével, illetve a kortárs rockzene egyik ikonjával. Háy János és Lovasi András nevét jó látni az előadás plakátjain. Optimális esetben mindebből az következne, hogy magát A kéz című musicalt is jó látni a kaposvári Csiky Gergely Színházban. De nem ez következik.
Háy János ezúttal is saját epikai alkotása (A bogyósgyümölcskertész fia) alapján készítette el a darabot. De amíg a korábbi - amúgy távolról sem egyenletes színvonalú - művek esetében jól kitapintható volt az újrafogalmazás iránya és motivációja, addig A kéz esetében mintha alapvető eldöntetlenség érződne. A szerző nem transzponálja az epikát drámává; konfliktusok, viszonyváltozások helyett epikus eseménysorozatot látunk. Maga az eseménysorozat meglehetősen érdektelen; Háy visszatérő témájához, a vidéki értelmiség nagyvárosi asszimilációjának kérdéséhez semmi újat nem tesz hozzá, s finoman szólva sem bővelkedik eredeti ötletekben és szellemesen megírt helyzetekben. Közhelyesen, sőt, gyakran vázlatosan felskiccelt szituációkban egy-két vonással ábrázolt sablonfigurák mozognak. De az eldöntetlenség nemcsak a dráma-epika viszonylatában érződik, hanem a korszak ábrázolásában is. Tematikai elemeiben a hetvenes évekhez kötődik a történet, ám Háy nemcsak retro-fílinget nem teremt, hanem akkoriban bizonyosan nem használt szavakat ad a szereplők szájába. Lehetne ez jelentéses stilizálás is, de nem az, hiszen a hetvenes évek toposzainak megidézésén keresztül nem szól a máról sem a történet. S ha már a nyelvnél tartunk: a szereplők az erősen stilizált, irodalmias Háy-nyelven szólalnak meg. Ez alatt természetesen nem a megszámlálhatatlan alkalommal elhangzó szaporító ige halmozását értem, hanem a Háy-drámákra jellemző nyelvi eszközöket. Főként az állítmány gyakori elhagyását, mely például nemrég, a Nehéz esetében stilárisan meghatározta a hosszú monológokat, s amely most ijesztően modorosnak, művinek hat. Ebből adódóan voltaképpen az is eldöntetlen marad, hogyan viszonyul a szövegkönyv magához a választott műfajhoz; míg a mellékszereplők erős tipizálása, érdektelensége felfogható a musicallibrettók sajátosságának, a nyelv mesterkéltsége, a rövid jelenetek egymásutánja, a konfliktusok szinte teljes hiánya éles ellentétben áll a műfaji szabályokkal. Ehhez a szövegkönyvhöz valószínűleg nem kis kihívás zenét írni. Némiképp leegyszerűsítve: a musicaleket vagy fülbemászó, magával ragadó, dallamos zenéjükért szokás szeretni, vagy átgondolt, igényes, következetes zenedramaturgiájukért. A nagyon karakteres dallam- és szövegvilágban otthonosan mozgó Lovasi Andrástól és szerzőtársaitól, Szabó Attilától és a Kiscsillag zenekar tagjaitól nyilvánvalóan nem az előbbit, hanem az utóbbit lehetett volna (el)várni - ám tisztázatlan dramaturgiai alapokra aligha lehet zenedramaturgiát építeni. Így aztán vegyes minőségű betétdalok sorozatát látjuk-halljuk. Érezhető ugyan helyenként a törekvés mind a dramaturgiai szakadékok áthidalására, mind a sablonoktól való eltérésre, de ezeken a pontokon nem átütő a zene (értékeltem ugyan a Dávid - Kriszta - Kristóf trió zongora körüli sertepertélésének, „szerelmi háromszögének" nézői elvárásokat szellemesen ignoráló repetitív játékosságát, de zenei élményként nem tudtam elraktározni a számot).
Göttinger Pál rendezése nem néz szembe az alapmű problémáival. A rendező mintha leginkább a színpadi események lepergetésére, a sűrű jelenetváltások biztonságos lebonyolítására törekedne. A szövegből hiányzó szellemességet nem próbálja játékötletekkel pótolni, stilárisan pedig éppoly bizonytalan, maszatos az előadás is, mint a szövegkönyv. Csík György díszlete abban az értelemben funkcionál, hogy lehetővé teszi a jelenetváltásokat, egyebekben szinte értelmezhetetlen. A színpad függöny nem takarta széleire festett gitárok rokonszenves stilizálást sejtetnének, ám amint felmegy a függöny, (nagy)szülői házként valóságos kis skanzent pillanthatunk meg (semmi nem utal arra, hogy ne kéne komolyan venni), majd jelzésszerű, szinte csak szimbolikusan értelmezhető díszletelemek gördülnek színre. Ráadásul maga a látvány is érdektelen, fakó - ez utóbbi igaz Kovalcsik Anikó jelmezeinek többségére is (a ruhák egyébként sem jellemzik karakteresen sem azt a közeget, ahonnan a szereplők kikerülnek, sem azt, ahova vágynak; a mosdatlannak mondott falusi fiúk elegánsabbnak tűnnek, mint később városi társaik). Színészi lehetőséget igen keveset tartogat az előadás, hiszen majd' mindenkinek csak sablonok felskiccelése jut feladatul. Az Apát alakító Szula László talán egyetlen jelenetben kap lehetőséget némileg árnyaltabb szerepformálásra. Nagyhegyesi Zoltán pedig legalább felmutathatja egy kedves, ábrándozó, fokozatosan felnövekvő fiatalember karakterének körvonalait. Változó intenzitással, de rokonszenvesen teszi ezt; nem az ő hibája, hogy a megjelenített életút (vagy inkább életszakasz) mégis közhelyes marad.
A zenekar (Császári Gergely, Drapos Gergő, Mészáros Ádám, Gáspár Gergely) professzionálisan és lendületesen szólaltatja meg a számokat, megidézve valamit abból a korabeli atmoszférából, melynek megjelenítésére az alkotók nemigen vállalkoztak. Néha az volt az érzésem, jobban járnánk, ha felültetnék őket a színpadra, hogy amolyan szcenírozott koncertként játsszák el a megkurtított librettójú darabot. Nemcsak a színpadra állítás megoldatlan problémáiról lehetne így elfelejtkezni, de a hangulat is bizonyosan magával ragadóbb lenne.

You May Also Like

0 Comments

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren tengeren (nyíregyháza) térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed