Ez a legnehezebben kimondható filmcím az Oscar-shortlisten!

by - 12:13:00

Interjú Tóth Barnabással, a Susotázs rendezőjével

Már csak néhány nap és január 22-én eldől, hogy idén is lesz-e magyar jelöltje az Oscar-díjnak. Tóth Barnabás szinkrontolmácsokról szóló kisfilmje kategóriája tíz esélyese között szerepel. A rendezővel a Susotázs készítéséről, a tolmács szakmához fűződő viszonyáról, az Oscar-kampányról és idén érkező tévéfilmjéről beszélgettünk, de szóba került történelmi témájú terve és a filmes körökben kultikus (terep)Szemle című munkája is.

Tudatosan indultatok a Susotázzsal olyan fesztiválok irányába, amelyek biztosíthatják a szükséges feltételeket?

A fesztiváloztatás egy óriási lutri. Gyakran reklámozzák magukat azzal, hogy nevezd hozzánk a filmed, itt Oscar-kvalifikációt ér a fődíj. A Susotázs viszont nem fődíj, hanem a Los Angeles-i vetítések miatt kapta meg a lehetőséget. Nemzetközi stáb hozta ezt össze. Egy berlini ügynökség vitte a fesztiváloztatást, ők küldték el a Manhattan Filmfesztiválra. A fesztivál pedig már tudatosan vetítette egy hétig Los Angelesben, sőt, még hirdetéseket is vásároltak neki az LA Weekly-ben. Ebből következett a kvalifikáció.

A Mindenki példáján láthattuk, hogyan juthat el az Oscarig egy magyar kisfilm. Ellestél tőlünk néhány technikát? Személyesen is részt veszel a marketingben?

Egy hónapja, amikor kihirdették, még úgy gondoltam, hogy ,,Szuper, milyen izgi lesz. De most csak hátradőlök, figyelek, várok, imádkozok” - ez viszont naiv hozzáállás volt a részemről. Időközben megtudtam, hogy mennyire kell pedálozni, generálni a hírverést körülötte, nyomulni az interneten is. Nagyon sok akadémiai szavazó ugyanis meg sem nézi a filmet, csak rákeres a neten, esetleg körbeérdeklődik róla az ismerőseinél, és az alapján dönt. A shortlist kihirdetésének másnapján “válságstáb” ült össze a Laokoon Filmgroup-ban, Stalter Judit, Rajna Gábor és Sipos Gábor producerekkel villámgyorsan cselekedtünk. Felvettem a kapcsolatot Deák Kristóffal, akit régebbről ismerek és nagyon jóban vagyunk, és ő ellátott pár tanáccsal. Bár több PR-cég is megkeresett minket, rendre azokat választottuk, akik a Mindenki útját is egyengették.

Nemzetközi konferencián dolgozó tolmácsok a film főhősei. Mi keltette fel az érdeklődésed a munkájuk iránt?

Igazából két dolog is. Külkerre jártam, ami szinte már tolmácsképző, mert alatta az angolt és a franciát is megtanultam felsőfokon. Utána párhuzamosan jelentkeztem az EU speciális tolmácsképzőjére és a Filmművészetire, aztán mindkét helyre felvettek. Választhattam a kettő között, végül a film győzött, de ennek ellenére közel állt hozzám a tolmács szakma is. Egyetlen napig ki is próbáltam, egy barokk-konferencián tolmácsoltam magyarról franciára. Bele is tört a bicskám, traumatikus élmény volt.

Ennek viszont már húsz éve, de tavalyelőtt a Momentán Társulattal jártam egy konferencián, ahol tolmácsok is voltak. Figyeltem ott őket az üvegkalitkákban, és azon gondolkodtam, hogy vajon tudják-e pontosan, hogy hányan hallgatják őket a teremben. Ha pedig mondjuk kiderül az, hogy csak egy, akkor kialakul-e bármiféle kíváncsiság, személyes kapcsolat, játék közöttük. Ez az alaphelyzet szokatlan és izgi, ilyet még nem láttunk a vásznon.

Eredetileg a kicsit kevesebb magyarázatra szoruló Flört volt a film munkacíme. Miért döntöttél úgy, hogy egy szakmai kifejezésre változtatod?

Nem volt nehéz döntés. Egyrészt, mert Flört című film már létezik, másrészt egy picit spoileres is. Ráadásul elég semmitmondó, ellentétben a susotázzsal, ami meg tök érdekes. Majdnem minden nyelven létezik ez a szó, de a legtöbben mégsem ismerik a jelentését. Én is csak a közvetlenül a forgatás előtt hallottam először erről a technikáról. Megtetszett maga a szó és a fogalom is, mert van benne egy kis romantika. Nem mellesleg pedig lehet azzal kampányolni, hogy ez a legnehezebben kimondható filmcím a shortlisten!

Mindig is nehéznek képzeltem a tolmácsok mindennapjait, hiszen bármilyen agyzsibbasztó témában toppon kell lenniük – te magad is rájátszol erre a filmben, egy hűtőgép-konferencián tolmácsolnak a főszereplők. Adott volt ez a téma vagy voltak más, hasonlóan ,,érdekfeszítő” lehetőségek is?

A téma valóban szakmainak, száraznak tűnik, de pont ez kellett nekünk. Ha mondjuk egy UFO-konferencia lenne, az nagyon elvonná a figyelmet a cselekményről. Már elég korán képbe kerültek a hűtőgépek. A bátyámnak köszönhető az energetikai téma, aki az EU-ban dolgozik a klímaváltozás osztályon. Ő ajánlotta ezt az egyébként valós szervezetet, ami a konferenciát tartja a filmben. Megkerestük őket, és produceri szempontból nagy szerencsénk volt, hogy olyan szponzort találtunk, akik a környezettudatosság üzenetét akarják kommunikálni - így közvetve még társadalmi haszna is lehet a filmnek. Másrészt nem egy ismert cégről van szó, így nincs reklám íze a dolognak.

Az év elején korlátozott ideig online is látható volt a film. Egy hét alatt 212 ezren nézték meg, ami kiemelkedő szám. Meglepett a nagy érdeklődés?

Természetesen nagyon jól esett, de a meglepetést inkább az okozta, hogy az egész hype és médiaérdeklődés nem az Oscar-shortlist bejelentésének idején, tehát tavaly decemberben kezdődött, hanem csak most, amikor felkerült a netre. Meg azért engem egyszer már elkényeztetettek az Újratervezés-sel, ott másfél millió néző volt egy hét alatt. Két oldala van ennek az éremnek, ehhez képest még csalódott is lehetnék, de a legtöbb filmem megállt néhány ezernél.

Mi az, ami szerinted legjobban megfogja a nézőket ebben a kisfilmben?

Szerintem az lehet a kapocs, hogy nem egy bonyolult történet, viszont kedvesen és érzelmesen van csomagolva. Bízom benne, hogy képes megérinteni őket. Átlagemberek a főhősei, akikben a pár perc alatt olyan érzések ébrednek, amikkel könnyű azonosulni.

A napokban olvastam egy interjút, amelyben egy hivatásos szinkrontolmács véleményét kérték ki a filmeddel kapcsolatban. Te magad kaptál visszajelzéseket a szakma képviselőitől?

Folyamatosan kapom őket, nagyon rápörögtek, a legutóbb pont egy são paulo-i tolmácsszervezet kért interjút. A napokban pedig Londonban, a legnagyobb ezzel foglalkozó cég, az AIIC konferenciáján vetítették le a résztvevők előtt, a jövő héten pedig magyar tolmácsok szerveznek vetítést belőle a Cirkóban. A legtöbb visszajelzés nagyon lelkes, hálásak, hogy a film ráirányítja egy kicsit a figyelmet erre a nem éppen szem előtt lévő, nehéz, de szép szakmára. Azért előfordulnak akadékoskodók is, akik szerint egy tolmács ilyet sosem csinálna. Ők nem veszik figyelembe, hogy ez csak fikció, egy játék. 

Mik voltak a fő szempontok a két főszereplő, Göttinger Pál és Takács Géza kiválasztásánál?

Göttinger Palit a Momentán Társulatból ismerem, amúgy pedig egy fantasztikus színész. A köztudatban inkább rendezőként él, így nem egy elhasznált arc. A próbákon improvizáltunk is szövegeket. Megírtam a monológját egy verzióban, de bátorítottam, hogy mondja nyugodtan azt, ami kijön belőle, miközben vettem a kamerával. Voltak tök jó mondatai, ezeket átvettem a filmbe, így tulajdonképpen az írói lenyomatát is rajtahagyta a filmen. Pali ajánlotta Takács Gézát, akit egy próbán megnéztünk, és láttam, hogy tök jól működnek együtt.

Osvárt Andrea a történet kulcsfigurája, a két tolmács vetélkedésének célpontja. Őt hogyan találtad meg a szerepre?

Már rögtön az elején rá gondoltam, amikor eldöntöttem, hogy olasz lesz a nő. Jó színésznő, feltűnően csinos és még olaszul is tud: ebben a keresztmetszetben csak Osvárt Andi áll. Egyébként évek óta ismerjük egymást és már régóta szerettünk volna együtt dolgozni. Ez végre méltó alkalom volt rá.

A film erősen szocreál hangulatú helyszíne kapcsán egyik ismerősöm megjegyezte, hogy a szemével szinte végig a leszedett vörös csillag helyét kereste a falon. A koncepció része volt, hogy egy kissé nyomasztó térben játszódjon?

Nem, eredetileg egy olyan modern, nagy, üveg-acél helyszínre gondoltam, mint a MÜPA, vagy az irodatornyok az Árpád-hídnál. A helyszín keresések alkalmával viszont mindenhol akadt valami probléma, például a világítással, ha ennyi üveg van a háttérben. Ezt a termet a Hungexpo területén találtuk, egykor valóban a kommunista vezetők kedvelt konferenciahelye volt a 60-as években. Nekem elsőre nem is tetszett, pont ezért, mert annyira régi, nyomasztó, hogyan lehetne már itt egy ipari konferenciát tartani. Utólag viszont igazat adok az operatőrnek, Másik Szőke Andrásnak, aki kardoskodott mellette. Egyrészt tök jól néz ki a képeken, másrészt nyugati szemmel újra trendi ez a retró, előttünk egy csomó külföldi reklám is forgott ott. A forgatás óta talán már le is bontották, legalábbis akkoriban szó volt róla.

Örömmel fogadtuk a szerkesztőségben, hogy az Oscar kapcsán a (terep)Szemle főhőse, a Rendező is újra megnyilvánult a közösségi médiában. Érik egy új epizód a sorozatban?

Azt a posztot igazából az Operatőr, azaz Simonyi Balázs tette ki. De én is örültem neki. Időnként meglebegtetjük egy harmadik részt lehetőségét. Fel is merültek már témák, de én úgy vagyok vele, hogy csak akkor vágnék bele, ha van egy kellően erős alapötlet. Amúgy nagyon örülök ennek a fajta a kultusznak, ami a filmes szakmában kialakult a (terep)Szemle kapcsán. Szeretjük és büszkék vagyunk rá, de azóta egy picit mi is megváltoztunk, ez a dac, meg hév fogyott belőlünk. Azért nem zárjuk ki a folytatást, viszont az kell, hogy valami felbosszantson minket. Most egyikünk sem elég dühös hozzá.

Legközelebb egy komolyabb hangvételű nagyjátékfilmet láthatunk tőled. Az Akik maradtak nem sokkal a II. világháború után játszódik, főhősei holokauszt túlélők, akik a kibontakozó vörös terror idején ismerik meg egymást. A film alapjául szolgáló regény, vagy maga az időszak jelentette számodra a kezdeti inspirációt hozzá?

Nagyon érdekel az 1948-49-es időszak. A nyilas terrorból két-három év alatt vörösterror lett, megdöbbentően sötét és balszerencsés korszaka ez a magyar történelemnek. Az is érdekelt, hogy mi történt a holokauszt túlélőivel, akik hazajutottak a táborokból. Hogyan folytatták az életüket? Erről nagyon kevés magyar- vagy bármilyen más film szól. Olyan pedig pláne nincs köztük, ami kicsit is életigenlő, reményteli lenne. F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyvében viszont mindez megvolt, ezért adaptáltuk ezt Muhi Klárával.

Történelmi, tehát kvázi kosztümös filmként mennyire jelentett megkötést, hogy tévéfilmes keretek között dolgoztatok?

Ha kosztümös egy film, az hatványozottan növeli a költségvetést. Nálunk olyan korlátok voltak, hogy külső helyszínek nem nagyon fértek bele. Nem szerettem volna, ha mondjuk egy szál statiszta kószál szegényes kabátban a kihalt utcán, és rajta kívül csak egy díszletautó van még ott. Szerencsére a történetet nem kellett lebutítani. Egyszerűen megvalósítható kamaradráma, ami gyakorlatilag két ember rettentő komplex, szoros és gyönyörű kapcsolatáról szól, főképp lakásokban, rendelőben vagy iskolában játszódik.

Az utóbbi időben eléggé slágertéma lett a történelmi filmek ügye. Neked vannak más, ilyen irányú terveid is?

A sors fintora, hogy tavaly, nem sokkal azelőtt, hogy kirobbant ez az egész ,,nincs elég történelmi film”-dolog, állították le egy történelmi filmem fejlesztését a Filmalapnál. Könyves Kálmán idejében játszódna, egy boszorkányper a központi témája, erős mai áthallásokkal. Az indok nagyjából az volt, hogy túl drága lenne. Szuper, trendi filmterv, és a forgatókönyv is készen van. Továbbra is nagyon érdekel, ezt a filmet csinálnám meg a legszívesebben. Nem mondok le róla, egy kicsit módosítva szeretném újra beadni.

You May Also Like

0 Comments

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren tengeren (nyíregyháza) térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed