$type=ticker$label=0$cols=3$va=0$count=99

Vidéki operajátszásról II. – az elméleti sík (folytatás)


Az operajátszás problematikája a külsőségek végletekig való feszítéséből adódóan a primerség elveszítésében rejlik. Eltűnik a zsigeri reakció az opera nézése/hallgatása közben a közönségből, mert az előadás egy réteg felnagyításával foglalkozik, nem a nagy egésszel.

Mindegy, hogy ez a réteg éppen gondolkozásra akar késztetni, vagy az énekhang érzéki gyönyörködtetésére, nem tud komplex élményt adni, mert az előadásnak csak egy rétegére fókuszál. Azt ugyan a végletekig kiművelve, de a nagy egészről hallgatva. Így természetesen lesz egy közönségréteg, akinek „tökéletes” lesz az előadás és lesz egy, aki ennél unalmasabbat nem látott.

Ez az a híres „megosztó” előadás, amire oly büszkék a rendezők, előadók, producerek, mondván, hogy legalább nem langyos lábvíz a produkció. Hát igen. Csak éppen megint az előadásról beszélgetünk és nem a darabról. Ez olyan, mintha a nyelv kapcsán folytonosan a ragokról, központozásról, igeidőkről beszélgetnénk, nem pedig arról, hogy mit is szerettünk volna közölni az elhangzó mondattal.

Abszurd, de mi ezt tesszük hetven éve a művészet területén, ha operáról van szó. (Ne tévesszen meg senkit az ’50-es évek operai „aranykora”. Nem a műfaj virágzott, hanem annak előadói praxisa. Abban az értelemben, ahogy egy Mozart, Verdi, Wagner körül a műfaj kelt új életre, új mondanivaló, új kihívások után kutatva, ennek ekkora már nyoma sem volt. A mindezektől függetlenül létrejövő „modern opera” írás egy más tanulmány témája lenne.)

A primer hatás problémakörébe tartozik még egy nagyon fontos tényező: a nyelv, amin operát játszunk. Ugyanis, bár mára ezt már hangsúlyozni kell, természetes dolog volt, hogy az operaszerzők az adott közönségük anyanyelvén írták meg az operájukat. Ezáltal olyan hatást remélve, hogy a szöveg és a zene egysége azonnal hat, valós időben, valós reakciót kiváltva. Nem az adott ária után tapsként felhangzó „összesítő” élményt akarták elérni, hanem hogy minden kis szónak értelme, iránya és kifejezése legyen.

Mindegy, hogy Gluckról, vagy Richard Straussról beszélünk, a szöveg és zene kapcsolata olyan mélyrétegű, hogy egyik sincs meg a másik nélkül, ha a hatás legösszetettebb formáját akarjuk kibontakoztatni. Így elérünk a hazai operajátszás örök kérdéséhez: magyarul, vagy eredeti nyelven? A zeneszerző szándékának akarunk engedelmeskedni, hogy a közönség értse minden kis apró mozzanatát az operának, vagy a történelmi és földrajzi hűségnek, hogy az adott opera mely ország közönségének íródott? Wagner imádata saját nyelve iránt feljogosít-e minket arra, hogy ne értsük zenéjének és szövegének összefüggését a hallgatása közben? Felvállalhatjuk-e az összművészeti hatás elvesztését, amiatt, hogy kiszolgáljuk a történelmi hűséget? Hiszen pont Wagner az, aki a szöveg drámáját a zenéjével egyenrangúként kezeli. Mi szolgálja ezt a gondolatot jobban: ha egy jó fordításban magyarul (egy feltételezetten kitűnő) dikcióval eléneklem, vagy németül végig ropogtatom, arra a nézőtéren ülő anyanyelvi szinten németül tudó 10 nézőre alapozva és másik 350-re, aki be nem vallaná, hogy az idő nagyrészében csak „ik verstehe nikt”.
Megint csak visszatérve a musical térnyerésére: van-e bárki, akinek eszébe jut itthon egy musicalt eredeti nyelven előadni? Ki az, aki a Chicagót vagy a West Side Storyt angolul játszaná? Pedig állítom, hogy anglomán korunkban, a nézőtéren azt megértők száma nagyjából húsz vagy harmincszorosa lenne a német operajátszás ellenében. Evidens, hogy mindig magyarul megy, ezáltal amikor a néző a dallamot hazaviszi az előadásról, viszi magával a szöveget is, ergo: a mondanivalót. Minden zenét a szöveg szemüvegén keresztül lát. És akkor még nem beszéltünk az olasz vagy francia nyelv honi értőinek számáról az operába járó közönség soraiban. Felróhatom-e a közönségnek, hogy unatkozik, ha nem adom a kezébe az alapvető kulcsot az elhangzó zenéhez: a szöveget? Lehet takaródzni avval, hogy van felirat, amit lehet nézni előadás közben, de szálljunk fel egy mozgó villamosra úgy, hogy 5 másodpercenként máshova nézünk. Garantálom, hogy tízből hétszer el fogjuk téveszteni.

Az előadások lehetőségeiről szólva még egy alapvető hatást kell megemlítenünk: a filmét. Mindennél erőteljesebben átvizualizált korunkban a mozi alapvetően változtatta meg a színészekkel, színészi játékkal kapcsolatos elvárásainkat, nem beszélve a látványvilágról. A helyszínekről, színészekről készített számtalan „közeli”, ami által a játékuk minden kis rezdülését az arcunkba tolva látjuk. Ez elkényelmesíti a befogadó felet. A fizikai távolság, ami a nézőtér és a színpad közt van, és ami a mozi megjelenéséig természetes volt, mostanra fárasztó lett. Erőlködni kell, a mozihoz képest extrán figyelni, hogy mi is történik épp a színpadon. Energia befektetést kíván. De ha Al Pacino játékát nézve a nappalimban nem kell erőlködnöm, akkor miért kéne egy „mezei” operaénekesnél? Megzavarta a kiindulópontunkat ennek a médiumnak a mindent eluraló térnyerése.

A másik óriási lábon lövése az opera műfajának a mozi részéről: a filmzene. A zene funkciójának megváltozása, egy történet kapcsán. Tudniillik, hogy kísérővé avanzsál a történet mellé, megsegítője a jeleneteknek, aláfestése lesz, de nem a fő információs sztrádája. Ha mozinézés közben meghalljuk a zenét, akkor mára olyan reflexeink alakultak ki, ami a kikapcsolódást hozza elő bennünk, nem a megkettőzött figyelmet. Ha horrort nézünk, akkor pont a fő ijesztésre fog fokozódni a zene, ha hőseink egy tág térre érnek ki vándorlásaik során, akkor megnyugtató zene szól, ha csatába lovagolnak, akkor harcias és így tovább. Ergo mindennek csak az első jelentése van megfogalmazva zeneileg, amire elég ráülni, de gondolkodni, fejünket törni nem kell rajta. Információt nem hordoz a zene, csak megsegítést. És ez végtelenül lustává teszi a zenehallgatásunkat. Ráadásul a nagy klasszikus filmzenék olyan zenekari apparátust használnak, mint az operák, így a hangzásból adódó élményreflex könnyen összetéveszthetővé teszi a kettőt és máris ott tartunk, hogy úgy viselkedünk a szimfonikus zene kapcsán, mint a filmzenénél: kikapcsolunk, várjuk a vizuális történést.

Akkor mégis mi lehet az operajátszás, jövője, ha ennyi minden tesz/tett keresztbe neki? Bármilyen furcsa is, egyáltalán nem látszik reménytelennek vagy kilátástalannak. Eddigi okfejtésem is arra szolgált, hogy átlássuk merre nem érdemes keresgélni, mert már foglaltak a területek, vagy az idők folyamán elfoglalták őket. Egy kicsit úgy érdemes erről gondolkodni, mint a katolikus egyház megreformálásáról, amelyről szintén sok szó esik manapság. Nem létezhet „reform-katolicizmus” hiszen azt Református egyháznak hívják már. A katolikus valláshoz hozzátartozik a nehézkesnek tűnő szertartások, szabályok, hierarchiák bonyolult rendszere. Ez az egyik alapja és ezen keresztül születik meg a mondanivalója. Nem azt ígéri, hogy erre bárki képes, hanem azt, hogyha aki képes ezeket megcselekedni, akkor megismerheti Isten azon titkait, amik mások előtt rejtve vannak. Nehéz? Nehéz. Miért, milyen legyen? Mint tanulmányom elején kiemeltem a művészet, a kultúra nem jutalom, ajándék vagy érdem, hanem iránytű. Beleszületni nem lehet, de minden további nélkül megtanulhatja, aki szeretné. Egy olyan erőfeszítés, ami több százszorosan hozza vissza az árát. De félreértés ne essék: erőfeszítéssel kezdődik ez az út.

Ekképpen az opera-játszásnál is az egyik legfontosabb dolognak tűnik a jelen helyzetben, hogy az identitását megőrizze, vagy ha úgy tetszik, újra megtalálja a régi-új értékekben. Esélye a túlélésre pont abban rejlik, amiben a hátrányát vélik felfedezni. Mára a szuperhősős mozik túláradó világában az emberi elme és technika által elképzelhetőt eltolták és tolják a végső határokig. A látvány és annak lehetőségei minden képzeletet felülmúlnak, a számítógépen a CGI mindent megold. De épp ez is öli meg a saját műfaját, ugyanis minél hihetetlenebb dolgokat hoznak létre, annál inkább, mint a szó is mutatja, hihetetlenebb lesz és szűnik meg az emberi tétje is egyszersmind a dolgoknak. Eleinte a filmekben a világ megmentése volt a legnagyobb tét, mára már a galaxis megmentése, majd a sci-fik által emlegetett idővonal megtartása. Jól látható, hogy erre már nem nagyon van tovább. És ha nem lehet kifelé tovább terjeszkedni, akkor mindig a belső tartalomnál lehet keresni a fejlődés útját. Ha egy korszak elérte érdeklődésének végső határát valamiben, akkor utána mindig arra fordul vissza, amivel a legkevésbé törődött az odáig révületben eltöltött idő alatt.

Jól látható, hogy ez korunkban újra az élő esemény, a személyesen átélt és megélt élmény lesz. Felértékelődik az ember-ember közti kapcsolat, mert jelenleg sokkal könnyebb a számítógép világában lenni. Márpedig ami könnyen megszerezhető, azt egy idő után sosem értékeli sokra az emberiség. És itt léphet újra elő a színház és azon belül is az opera. Az élő teljesítmény, amit nem mindenki tud, az egyszeri, megismételhetetlen élmény, amin fizikailag kell ott lenni, amit át kell élni, ez mindennél vonzóbbá tud és fog válni. Így az operának egyetlen esélye a túlélésre, ha ragaszkodik ahhoz a határvonalhoz, ami a film és színpad közt van, ragaszkodik a valódihoz, egyszerihez, a kiérdemlésre méltóhoz. Minél jobban akar filmes hatásokkal élni, filmesen fogalmazni, annál inkább filmnéző reflexeket is fog bekapcsolni a közönségben, ami teljes öngól a zene (lásd filmzene hallgatási mechanizmusok) és az éneklés szempontjából.

De ez még csak véletlenül sem jelenti a visszafordulást, hátraarcot, a „régen minden jobb volt, felejtsük el, ami eddigi történt” ősi struccpolitika ösztönét. Épp ellenkezőleg! Azt kell megtalálnia mindkét operajátszó irányvonalnak, képviseljék akár a technikai perfekcionizmust, akár a rendezői színházat, hogy mi az, ami átemelhető, megtanulható úgy, hogy ne veszítse el az opera az ember központúságát, a hangszertől fülig tartó egyediségét. Abból az elképesztően gazdag művészi termésből, amit az operából kisarjadzó műfajok létrehoztak, majd meghaladtak, mit lehet visszaültetni úgy, hogy megőrizze operaságát a műfaj. Ne akarjon hasonlítani arra, amit a közönség más miatt szeret, hanem azt mutassa fel mindennél erősebben, ami csakis benne szerethető, rajongható.

El kell fogadni és élni kell azzal a lehetőséggel, hogy mára már nincsenek és nem is lehetnek operasztárok abban az értelemben, ahogy egy mai pop-előadó, vagy TV-s, filmes személyiség sztár lehet. Nem kell görcsösen akarni, hogy „márpedig operaénekes sztár muszáj, hogy legyen”, hanem kihasználni azt a mechanizmust, hogyha sztár nincs, akkor a figyelem sem akkora. Ha a figyelem nem akkora, akkor a nyomás sem olyan nagy a társadalom részéről, így lehet építkezni és újat létrehozni, kísérletezni és megtalálni azt, ami később figyelemre méltó lehet magától. Ha érdekes a műfaj, érdekesek lesznek a figurái is. Utáljuk és lenézzük a realityket, de értsük meg a hatásmechanizmust: azért lesznek sztárok, mert az embereket érdekli, amit a műfaj csinál. Erről meglehet a véleményünk, de ami számunkra ebből fontos, az pusztán a hatásmechanizmus kínálta recept.

És a sztár-mentes, ám mégis figyelemre méltó operaéletnek egy receptje van: a közösség. És itt érkeztünk meg a legelső, kiinduló kérdésünkhöz, hogy mire is jó a „vidéki” operajátszás. Ugyanis egy közösség felépítése óhatatlanul kicsiben kezdődik és tégláról téglára halad. Ha operai közösséget akarunk nevelni, magunkkal, előadókkal kell kezdeni. Előadói közösséget kell teremtenünk, úgynevezett társulatot ahhoz, hogy később a közönségnek is legyen mihez csatlakozni, kapcsolódni.

Amikor egyre-másra születnek az internetes közösségi oldalak, elég disszonáns lenne azt gondolni, hogy az emberiség jelenlegi leghőbb vágya nem a valahova, valakikhez tartozás. És ebben az operajátszás műfaja nagyon is partner tud lenni. Pont azáltal, hogy alapvetően sok, illetve lényegesen több ember kell hozzá, mint egy prózai vagy egyéb színházhoz. Ez teszi képessé arra, hogy nagy felületben tudjon csatlakozni az adott városhoz és annak kulturális látképéhez. A közösség felépítéséhez óhatatlanul szükséges a „saját arcok” megjelenése, majd kinevelése egy műfajban. Elengedhetetlen a lokálpatriotizmus megszületése, ami azt mondatja egy közösséggel: hogy „ő hozzánk tartozik!”. Az, aki azt hiszi, hogy csakis a fővárosból importált énekes töltheti be a vidéki igényeket, az túl sokat gondol magáról és túl keveset a „háztáji” szó jelentőségéről egy vidéki város életében. Meghirdethetjük, hogy ez az énekes a belga király térdszalagrendjének a várományosa, de a szomszédomat jobban fogja érdekelni a hentes Laci gyerekének fellépése a színpadra, mert ismeri kölyökkorától fogva. Vásárolhatok akármekkora reklámfelületet bárkinek, ha nem ismerős az arca, nincs meg a története. És mivel a média nem ennek a műfajnak dolgozik jelenleg, marad a legerősebb fegyvere a társadalomnak: a suttogó propaganda. Lassabb hatású, de sokkal pontosabb, maradandóbb és erőteljesebb bármilyen médiumnál. Természetesen vidékre is kell a fővárosban vagy máshol nevet szerzett vendég, hiszen minden közösségre frissen és inspirálóan hat egy máshonnan érkező művész, de ez kiemelt esemény kell legyen, nem általános élmény.

Ezeknek a kialakítható közösségeknek az alapja kell, hogy legyen a vidéki operajátszás. A vidéki városok nemzeti színházai itthon 8 millió emberből meríthetnek, építhetnek fel igényeket, kötődéseket. És amikor szükségszerűen kinevelődnek azok az énekesek vidékről, akiket a műfaj nagyobb színpadjai is szívesen látnak, akkor óhatatlanul fognak utána menni az emberek is, akik addig magukénak érezték őt. Pláne a mostani korunkban mennyivel könnyebb követni valakit, mint mondjuk Simándy korában volt.

Fel kell fedeznie az operaélet döntéshozóinak, hogy a legnagyobb és legsürgősebb érdeke a vidéki operajátszás megerősítése és életre hívása társulati formában, mert ezáltal nem csak lehetőséget teremt és színvonalat emel a műfajon belül, de közönséget is nevel saját magának. Olyan „műhelyeket” hozhat létre ezáltal egy-egy vidéki város, ahol bátran kísérletezheti ki az operajátszás az új mondanivalót a közönség számára. Ezekből az előadásokból fognak megszületni azok a tanulságok is, amelyekre a főváros a közönségpolitikáját és művészi vízióit építheti. Csakis itt lehet újra fogalmazni a műfajt magát úgy, hogy az érvényes legyen az új időkben.

És most lássuk, hogy ez hogy nézhet ki a gyakorlatban.

(Folytatása következik)

Ezeken az oldalakon nincsenek saját írások. A cikkek forrását az egyes bejegyzések végén lehet megtalálni.

/fa-tags/ TÁRGYMUTATÓ.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt b32 baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál címlap club70 cosí fan tutte cover cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy csók és más semmi egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek falstaff fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mesterjátszma mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operavita operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron sorozat a vidéki operajátszásról stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szénakutyák szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház a város színház tv színházak éjszakája színházi törvény színlapok szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed
Név

600 kilométer 100 guinness,4,a csemegepultos naplója,246,a gyáva,1,a gyermek és a varázslat,3,a haramiák,32,a hülyéje,21,a kék hajú lány,2,a kéz,48,a kis kéményseprő,2,a köpeny,34,a közös többszörös,35,alapítvány a magyar színházakért,3,alba regia szimfonikus zenekar,7,aldi női futógála,1,állj bele,1,aNNa,29,anyám éhesnek tűnik,3,aradi kamaraszínház,3,aranytíz,4,archívum,3,arden,1,az elvarázsolt disznó,12,az ember tragédiája,1,az öreghíd alatt,60,b32,8,baal,2,babel sound,1,baja,1,balatonboglár,2,balatonfüred,2,balfácánt vacsorára,27,bálna,2,bárka,268,bátorságpróba,6,bencs villa,1,beszélő levelek,4,bisb,1,bivaly-szuflé,54,bob herceg,37,bogáncsvirág,35,bohémélet,64,borral oltó fesztivál,1,börtönrádió,3,bsi,1,budaörs,5,budapest improv show,10,budapest music center,1,budapesti kamaraszínház,1,budapesti vonósok,11,budoár kiállítás,1,busz-színház,11,CAFe Budapest,8,caminus,72,castel felice,43,castel felice vizsga,5,centrál,3,címlap,8,club70,1,cosí fan tutte,47,cover,6,cupido és a halál,30,cv,1,családi játszmák,59,családi ünnep,3,cseh tamás,4,csíkszerda,65,csoportterápia,17,csukás-díj,10,dankó rádió,1,danubia zenekar,6,debrecen,11,debreceni tavaszi fesztivál,1,delila,2,deszka fesztivál,19,dido és aeneas,52,díjak elismerések,1,don juan,3,dráma kortárs színházi találkozó,6,drámaíró verseny,1,due,1,duett,2,dunapart,6,dunaújváros,2,e-színház,32,egri tavaszi fesztivál,1,egy csók és más semmi,1,egy kiállítás rémei,1,éhség,8,élnek mint a disznók,13,előadásszámok,1,email,1,ének a három hollóhoz,2,english,25,erkel színház,65,ernani,4,érzékenyítő fesztivál,1,esztergom,3,eucharisztikus kongresszus,7,europa cantat,7,ezek mennek,17,falstaff,1,fekete-fehér,41,fellegek,14,fesz segélyalap,9,fiatal írók,1,fidelio színházi est,3,finito,16,firkin,264,fishing on orfű,1,fogság,1,francia sanzonest,2,friss hús,2,furnitur,49,füge,124,független előadóművészeti szövetség,9,gianni schicchi,30,gödöllő,1,grecsó,1,grisnik petra,9,gusztinak megjött az esze,1,gyerekstúdió,2,gyilkosok,1,gyógyír északi szélre,85,győr,5,győri tavaszi fesztivál,3,gyulai várszínház,5,hajmeresztő,27,halál hotel,24,halastó,116,hangoló,1,hárman a padon,69,harminchárom változat haydn-koponyára,94,háromszögek,25,hatok csoport,1,hatszín teátrum,76,hazug,1,hét domb fesztivál,2,hetedik alabárdos,1,hetedik mennyország,15,hírek,3,hírszerzők,1,hogy szeret a másik,76,hol,4,hoppart,1,hrabal-vurstli,14,humorfesztivál,6,így tanultam meg vezetni,1,imprójam,1,imprómaraton,3,in medias brass,1,in memoriam cseh tamás,4,interjú,93,irodalom éjszakája,7,jak,2,jászberény,6,jegyek,1,jó kérdés,13,junior príma,4,jurányi,60,k2 színház,3,kalandra fül fesztivál,2,kaposvár,142,katona,76,képek,330,kibelátó,13,kicsi szívem kávéba pottyant,1,kis suttogás,5,kisfaludy színházi fesztivál,2,kisvárda,8,kmtg,1,kolozsvár,33,koma,38,komárom,5,komédium,1,koronavírus,136,kortárs drámafesztivál,15,kórusok éjszakája,63,kőszeg,195,köszönet estéje-estélye,1,kritika,459,kritikusdíj-átadó,15,kuk,3,kultkikötő,10,kultúrfürdő,26,kurátorok,9,lakott sziget,17,láthatatlan állomás,4,latinovits diákszínpad,1,leenane szépe,30,leonardo,1,lev&te,2,limerick-bajnokság,7,líra és epika,38,london,1,love and money,73,love and money vizsga,9,macskadémon,33,madách színház,4,madame poe,7,magdafeszt,6,mágnás miska,13,magvető,4,magyar rádió,17,magyar színház,140,magyar színházi társaság,9,magyar zene háza,2,manhattan short,5,manna,110,manőver,38,margó irodalmi fesztivál,7,más olvasnivaló,3,menház színpad,27,merlin,5,mesterjátszma,1,mikor,3,mindenütt jó,34,mindenütt nő,1,mintaapák,1,miskolc,1,miszépmiszépmiszép,54,mojo,51,momentán,134,monodráma fesztivál,9,móra kiadó,1,most fesztivál,6,motto,3,mozart-kommandó,2,mozgófénykép,44,mozsár műhely,4,mu,5,múzeumok éjszakája,1,művészetek palotája,17,művészetek völgye,31,nagykanizsa,1,naptár,1,nefelé,2,négyhangú opera,50,nemzeti filharmonikusok,7,nemzeti színház,11,nézőművészeti kft,46,nézőpont színház,9,nofilter,4,nyílt nap,4,nyinyernya,30,nyíregyháza,372,nyolc nő,26,óbudai társaskör,28,ómama,2,online fordítónapok,1,operabeavató,238,operaház,80,operajátszóház,21,operamacera,7,operavita,12,operettszínház,35,orlai,611,othello gyulaházán,42,ők,2,ördögkatlan,317,örkény,1,örkény vurstli,5,örömimpró,3,pájinkás jános,1,pannonhalma,2,papp jános,1,párkák,44,patália,2,páternoszter,1,patreon,2,pécs,42,pécsi egyetem,2,pesthidegkúti művészeti fesztivál,1,pesti barokk,84,pesti magyar színiakadémia,16,petőfi irodalmi múzeum,4,pim dia hangoskönyvek,3,pinceszínház,8,placcc,30,pokol,10,portré,1,postart,1,poszt,63,poznan,1,pozsonyi piknik,4,rádió,1,rádiójátékosok,3,radnóti,45,remény,10,rendezők viadala,4,rév fülöp,34,rögvest,24,russian indie film fesztival,1,sakknovella,2,shots festival,1,sinaia,1,sly,55,snowman,6,soharóza,82,sokszemközt,1,somló cirqsz,7,song-óra,1,sopron,1,sorozat a vidéki operajátszásról,4,stockholm,2,susotázs,126,szabadesés,39,szeged,225,székely-könyv,4,szemes fesztivál,2,szénakutyák,1,szent imre,1,szentendrei teátrum,15,szép heléna,21,szerzői munkák,4,szfe,18,színház a város,2,színház tv,62,színházak éjszakája,29,színházi törvény,1,színlapok,67,szívem szeret,4,szkéné,29,szombathely,28,szöveg,4,szputnyik hajózási társaság,25,táblázat,1,tárgymutató,1,tartalom,2,tatabánya,46,telefondoktor,176,temesvár,46,tengeren 2008,104,tengeren 2019,71,térkép,1,terminál workhouse,4,teszt,16,thália,75,the irish coffee,46,thealter,15,tilos rádió,3,tivoli,3,tóbiás és az angyal,30,törőcsik-emlékest,11,trefort színjátszó fesztivál,1,váci dunakanyar színház,4,vágánybenéző,11,van egy határ,28,városmajor,11,vaskakas,5,veled kerek,1,vera,102,vidéki színházak fesztiválja,13,vidor fesztivál,83,vigadó,2,visszaszámláló,1,volt egyszer egy ndk,3,vonalhúzás,34,zalaegerszegi kvártélyház,16,zeneakadémia,1,zichy major,1,zsolnay negyed,3,
ltr
item
GÖTTINGER PÁL: Vidéki operajátszásról II. – az elméleti sík (folytatás)
Vidéki operajátszásról II. – az elméleti sík (folytatás)
GÖTTINGER PÁL
https://www.gottingerpal.com/2021/11/videki-operajatszasrol-ii-az-elmeleti.html
https://www.gottingerpal.com/
https://www.gottingerpal.com/
https://www.gottingerpal.com/2021/11/videki-operajatszasrol-ii-az-elmeleti.html
true
457243742996709958
UTF-8
Ez a vége. Nincs találat erre. LÁSD MINDET Tovább... Reply Cancel reply Delete By Címlap PAGES CIKK Lásd mindet LÁSD MÉG A TÁRGYMUTATÓBAN ARCHIVE KERESÉS MINDEN CIKK. Nem találtunk semmit erre a keresésre Címlap Sunday Monday Tuesday Wednesday Thursday Friday Saturday Sun Mon Tue Wed Thu Fri Sat January February March April May June July August September October November December Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec just now 1 minute ago $$1$$ minutes ago 1 hour ago $$1$$ hours ago Yesterday $$1$$ days ago $$1$$ weeks ago more than 5 weeks ago Followers Follow THIS PREMIUM CONTENT IS LOCKED STEP 1: Share to a social network STEP 2: Click the link on your social network Copy All Code Select All Code All codes were copied to your clipboard Can not copy the codes / texts, please press [CTRL]+[C] (or CMD+C with Mac) to copy Table of Content