Közgazdászok kultúráról, színházról

A kultúra ügyét Magyarországon három törvény is rendezi.

A múlt héten Nyíregyházán tanácskoztak az ország legnevesebb közgazdászai, az életmódszekcióban Birinyi József vezetésével a kultúra és a gazdaság kapcsolatát Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, Kirják Róbert, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház ügyvezető igazgatója és Wettstein Tibor, a Madách Színház gazdasági igazgatója elemezték.
Intézményvezetői felelősség

– A kultúra érték, mely hozzájárul a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez, de tisztázni kell az abban szereplők felelősségét és szerepvállalását – többek között ezek a megállapítások kerültek be az Európai Unió 2019–22 közötti kulturális munkatervébe, ami azért lehet különös, mert ezek szerint vannak olyan országok, ahol eddig ez nem volt egyértelmű.

Nálunk az: a kultúra ügyét három törvény is rendezi, sőt az Alaptörvénynek is része – mondta Fekete Péter. – A hozzáférés a kultúrához nálunk alapjog, és erre büszkék lehetünk. Ahogy arra is, hogy a The Economist felmérése szerint Budapest a kelet-európai régió legélhetőbb városa, és ebben a főváros színes kulturális kínálatának óriási szerepe van.

Ez persze nem független attól, hogy


arányaiban mi költjük a legtöbb pénzt erre a területre Európában: a GDP 1,4 százalékát fordítjuk kultúrára,

míg az uniós átlag 0,6 százalék körül van. Az intézményvezetőknek át kell érezniük, hogy ez a gigantikus összeg mekkora felelősséget ró rájuk, azoknak pedig, akik a kultúrán kívül élnek, látniuk kell: a pénz jó helyre megy.

– A kulturális affinitás befolyásolja az adott településen élők hangulatát, hozzájárul a megtartóerőhöz, és a munkavégző képességre is hat – de csak akkor működhet jól, ha tisztázott a pénzosztás és az ellenőrzés felelőssége – mondta az államtitkár, aki a taorendszer átalakításáról is beszélt.

– A társasági adóból a jegybevétel 80 százalékának mértékéig kaptak/kaphattak pénzt a színházak, ez az összeg a rendszer bevezetése óta folyamatosan emelkedett, 2017-ben például már 37 milliárd forint volt. A szakmának ez jó volt, de visszaélésekre adott lehetőséget, ezért szüntettük meg. Az ezt felváltó rendszer kiszámíthatóbb, visszaélésektől mentes, követhető helyzetet teremtett, amely értékalapon biztosít forrásokat az intézményeknek.

Vannak persze olyan kérdések, amelyek továbbgondolásra érdemesek. Budapest például tíz szimfonikus zenekart tart fenn, míg több európai főváros legfeljebb 2-3-at, és míg a klasszikus zenét az adófizetők 7–9 százaléka szereti, a zenekarok fenntartásából mindenki kiveszi a részét – mondta az államtitkár.

Újragondolt rendszerek

– A színházigazgatók 95 százaléka színész vagy rendező, így amikor közgazdászként a Móricz Zsigmond Színház élére kerültem, meg kellett küzdenem az előítéletekkel. Érezhető volt, hogy a színészek a korábbi igazgatókkal egy-egy előadás elkészítésén is együtt dolgoztak, míg én gazdasági igazgatóként ismertem ugyan mindenkit, de más volt a kapcsolatunk. Azt hiszem, azzal győztem meg őket, hogy látják: jó irányba halad a színház.

– A működést, a marketinget, a támogatási rendszert és a fejlesztéseket illetően sok dolgot újragondoltam, ezek eredményeként jóval több bérletet adunk el, mint korábban, folyamatosan emelkedik a bevételünk, és a dolgozók bérét is emelni tudtuk – ez utóbbi téren van még lehetőség az előrelépésre – mondta Kirják Róbert, és a részletekről is beszélt.
Megköszönik a hűséget

– Korábban minden premiert szombaton tartottunk, és azzal, hogy a kamarai bemutató átkerült péntekre, nyertünk tíz szombatot, amikor elő­adást lehetett tartani. A színészek már a szerződéskötéskor tudják, hogy a következő évadban mit és mikor fognak játszani, ezzel kiszámíthatóbb lett az életük, és a műsorpolitika is változott: több lett a bérletszünetben játszott előadás, az előrehozott próbafolyamatoknak köszönhetően pedig majdnem egy egész hónappal hosszabb lett az évad, hiszen így már szeptember elején is tudunk bemutatókat tartani.

A legjobb rendezők érkeznek Nyíregyházára, kiváló vendégművészek lépnek színpadra egy-egy előadásunkban, és a vendégprodukciók is nagyon népszerűek.

Szakértőket kértünk fel a marketing hatékonyabbá tételére, új rendszert alakítottunk ki a támogatóink számára. Figyelünk arra, hogy megköszönjük a bérleteseink hűségét, de azzal az apróságnak tűnő változtatással is a nézőink kényelmét szolgáljuk, hogy a számozás a szék támlájára került – korábban öt-hat perccel később kezdődtek az előadások, mert a nézők a helyüket keresték.

A változtatásoknak köszönhetően a nézőszám 103 ezerre nőtt

– a 2013/14-es évadban 78 ezren látták az előadásainkat –, a bérletesek száma pedig 44 százalékkal emelkedett – tette hozzá Kirják Róbert.

SZA


forrás: https://szon.hu/
Megosztás: