Telefonok közé zárva

Bekattanni bárhol, bárkinek sikerülhet. Változatos alaphelyzetekből lehet eljutni a tajtékzásig, vagy egy fajsúlyosabb ámokfutásig. Szabó Borbála Telefondoktor című egyszemélyes bohózatában Békés Dénes (minden bepörgött polgártársunk kenyérre kenhető amúgy), a jól menő nőgyógyász bezárja magát a rendelőjébe. Fájront van, indulna a gyerekeiért az óvodába, de beletöri a kulcsot a zárba. Nem ránt fegyvert, nem ragad fejszét, négy telefonnal próbálja bekötni magához a külvilágot, és ahogyan telik az ajtó mögé szorult ideje, úgy keveredik egyre kuszább hazugságokba a vonalak túlvégén vele szópárbajt vívókkal.

Az Orosz Dénes rendezte, Göttinger Pál játszotta, Jászberényben többszörösen bemutatott darab június 12-én a Malom Film-Színházba csalogatta be a közönséget. Göttinger nem is színész, inkább rendező, de könnyedén, üresjáratok nélkül elbírt a másfél órás előadással. Szerethetően izzadt bele a kék ingébe és a szemüvegébe.

Komótosan, betartva a fokozatosság elvét, borult ki az anyukája politikai vonzalmain, a lányaiért küldött barátja és annak szeretője ügyetlenségén, a szabadelvű nevelésben hívő felesége dührohamain, a felmentő lakatos késlekedésén, és az egyik páciensének szülési fájdalmain.

A Telefondoktor humora szimpatikusan visszafogott, végtére is: nem valamiféle apokaliptikus látomás ölt testet a színpadon, csak egy peches mozdulat következményei halmozódnak egyre nagyobb kupacba, kis korrajzzal megtoldva, jó tempóban, jól megírva.

Az orvos a házban (doktor hauz…) a végén egy újszülött világra jöttének örülhet, akinek majd, remélhetőleg, minden vicc új lesz.

Kun Tibor

Megosztás: