Furnitur és kadarka

by - 13:53:00

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ősbemutatója, Vinnai András Furnitur című darabja a laikus, és borszerető néző számára leginkább egy jófajta újbor megkóstolásának élményéhez hasonlítható. Az idei ritka jó érésnek köszönhetően eléggé fűszeres és zamatos a kadarka, viszonylag testes is, ízvilágában nincs meg még a kellő összhang, de felfedezhető az érlelést követő majdani harmónia, valamennyire letisztult, megcsillapodott, de még mindig hetvenkedő.

Furnitur és kadarka, amint a továbbiakban látható, jóízű élmények kavalkádja.

Mindjárt az elején “tiszta lappal” indul a produkció: a zenés vígjáték – a végére megkérdőjelezhető a víg jelző – főszereplőjének, Shivak Shurmannak története általában tőle függetlenül játszódik. Magától. A rendező nyomatékosan érzékelteti, hogy valahogy Shurman nélkül folynak az események, bár megtudjuk, hogy Shurman gyermekvállalás tekintetében látszólag mindenre felkészült, ám mégsem rendelkezik az események befolyásolásának eszközeivel, sőt a lehetőségével sem. Amint Shurman bekerült a Furnitur áruház falai közé, egyben kilép a valóságos életének keretei közül, és a Moderátor (Tokai Andrea, ismét remek alakításában) könyörtelen kezei közé kerül, elindul egy lavinaszerű eseménysorozat – találóan érzékelteti ezt a jelenséget a nagyerejű, óriás porszívó, amely mindent beszippant, és amelyet alig-alig ural a három technikus Gideon (Aszalos Géza), Gavril (Páll Gecse Ákos) és Günter (Vass Richárd), mindhárom robotszerű, akarat nélküli, szerepkörüket tökéletesen betöltő, ideális alkalmazott, dicséretes a három színművész alakítása a korlátozott művészi megnyilvánulási lehetőséget nyújtó szerep megformálásáért –, szóval elindul egy örvény, amely elragadja a gyámoltalan, félszeg főszereplőt, és bolyongását követhetjük végig egy olyan belső és külső utazás során, amelyben egyszerre van jelen a valóság és a fikció, a humor és a drámaiság, az irónia és az önirónia.

A legtöbb mai emberhez hasonlóan Shurman is (ha akarjuk, többszörösen) frusztrált, a környezete, családtagjainak nyomása, a gyermekvállalással járó felelősség, és az ezzel járó félelmek, a megfelelési kényszer rányomják bélyegét a lelkivilágára, és mindennapjaira is. A fürdőszobában-gyermekszobában-hálószobában-nappaliban-irodában, Albert Alpár zseniális díszletei között lezajló, kiváló humorral, és Cári Tibor zeneszerzőnek köszönhetően, jól hangzó betétdalokkal fűszerezett jelenetek közül (innen a vígjáték jelleg!) a legtöbb bárkivel előfordulhat, és a Shurmanéhoz hasonló mókuskerékben taposó néző számtalanszor magára ismerhet a feszültségekkel, néha gorombaságokkal is telített jelenetekben, de a szerző-rendező páros által mégis kiadós nevetésre ítéltetetik. Sokszor a szavak mellékessé válnak – Katona Gábor koreográfusi munkáját dicséri – a mozgás hatványozottan beszédesebb a kimondott szónál, máskor a létfontosságú kérdések boncolgatása, a leghétköznapibb történet keretei közé kerül. Ha nem lenne enyhén groteszk, akár felemelő is lehetne például az apaság tudatosítása, büszke felvállalása – ám ez a tudatosítás rövid ideig tart, Shurman képtelen példaképpé válni fiúgyermeke számára. Ez fájdalmasan visszaüt a fináléban, amikor ráeszmél arra, hogy apaként csődöt mondott, azáltal is, hogy fia – Molnos András Csaba alakításában a Csecsemő, a Gyermek és a felnőtt Férfi egyaránt meggyőző – hangsúlyosan sivár lelkivilágú felnőtté vált. Krízishelyzetek, agreszszió, hisztéria, kétségek és feloldozások követik egymást, amíg Shurman munkahelyén, Reklamációs Irodában, válaszként a Lány reklamálására megfogalmazódik a darab egyik súlyos üzenete, egyben napjaink egyik alapigazságának tűnő kinyilatkozása: felesleges a megromlott kapcsolatot megkísérelni kijavítani. A fogyasztói társadalomban célszerűbb le- vagy kicserélni, esetenként eldobni a “meghibásodott” társat, vagy megválni a terhessé váló kapcsolattól! A fenti jelenet üzenetét egészséges felháborodással ízlelgetve, a néző úgy érzi magát, mint amikor jókedvű, kicsit hetvenkedő kadarka helyett, ecetes borral kínálják, majd a sanda kocsmáros csodálkozik legjobban a kedves fogyasztó fancsali ábrázatán!

A pergő ritmusú előadás során a szerző a görbe-tükörrel is meg-megkínálja a nézőt, aki a képletes sípcsonton rúgást a vége felé kapja, az apa-fiú késői, félresikerült, keserű találkozása következtében, amikor a perifériára került fiúgyermek és a zátonyra futott élet terhével élő apa megkísérli menteni a menthetőt, ám a menteni való elvész valahol az eltelt élet közepette. Sajnos, nem egyértelmű, hogy a Nő, Tasnádi-Sáhy Noémi által precíz művészi érzékkel életre keltett harsány, ugyanakkor kellően csábító figuráját, esetleg a társaséletbe, gyermekgondozásba, a menetrendszerűen csörömpölésbe (figyelemre méltó hangeffektusok!) torkolló családi perpatvarba belecsömörlött Shurman megkísértőjeként értelmezhetjük-e, avagy a Nőt meghódítva jut-e révbe a Lánytól és a “kellmetlenségektől” menekülő Shurman? A darab végére mégis fellélegez(het) és eszmél(het) a néző, hiszen a látott események a “valóságban” nem történtek meg, csupán Shurman belső szemei előtt peregtek le! Hála Istennek nincs is Furnitur áruház, a fiatal pár, Shurman és a Lány, akiknek nincs is neve, de miért is kellene nevesíteni, behelyettesíthető a világ bármely lányával (Kiss Attila és Magyari Etelka mindketten gyönyörűen alakítják a helyenként az érzelmek felső regiszterét megszólaltató szituációkban, máskor mélységekben céltalanul bolyongó szereplők figuráját), Anyóssal (Éder Enikő, aki brilliáns módon formálja meg az elnyomott, az agresszív férj által örökös hallgatásra ítéltetett, a háttérben meghúzódó, bólogató háziasszony szerepét) és Apóssal (Bandi András Zsolt, szintén nagyszerűen alakítja a parancsoláshoz szokott, életvitelében és megnyilatkozásaiban határtalanul harsány, kioktató, ezzel nevetségessé váló, mindent tudni vélő férfi szerepét) az éppen időszerű bevásárlást intézi. Banális a képsor: két szép fiatal, minden jóval megrakott bevásárlókosár … majd kigyúlnak a fények, taps, újra taps, tovább tartó taps, még mindig taps … Ezután már csupán a nézőben esetleg felmerülő kérdések, például, hogy a Kocsárdi Levente által életre keltett Furnitur kabala-figura, a Fürj, elhelyezése a darabban. A helyzeti humor kedvéért, vagy egyfajta művészi fricska ez a minden eszközzel a fogyasztásra buzdító “multik” számlájára?

Az esetleges mellékhatásokra és kérdésekre a válaszok nem az orvosnál, gyógyszerésznél, hanem bizonyosan valahol a Furnitur-ban keresendők.

Érdemes befáradni!

Makkai Zoltán
 

You May Also Like

0 Comments

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren tengeren (nyíregyháza) térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed