A vonal túlsó végén
Könnyed és vidám darabbal lepte meg múlt pénteken közönségét a Malom Film-Színház. Szabó Borbála Telefondoktor című egyszemélyes bohózatának bemutatója 2011 májusában volt a budapesti Bárka Színházban. Azóta számtalan kritikus ismerte el nemcsak a brillírozó fiatal tehetség Göttinger Pál alakítását, de a humorát is, mely egy percre sem hagyja elaludni a közönséget. Egy egyszemélyes darab könnyen unalmassá is válhat, hiszen egy órán át ugyanazt a figurát hallgatni nem feltétlenül izgalmas. Kivéve, ha annak az egy színésznek és a darabnak köszönhetően, egy egész társulat megjelenhet legalább képzeletben a színpadon. A történet maga abszurd, legalább annyira, mint amennyire az élet abszurd tud lenni. Az eleinte nemcsak nevében Békés Dénes nőgyógyász beletöri a kulcsot – természetesen belülről – saját rendelőajtójának zárjába, így fogságba esik. Nem először történik meg vele, így kétségbeesés helyett rezignáltan hívja a lakatost, aki azonban csak egy jó óra múlva tud megérkezni. Ekkor kezdődik Békés Dénes vesszőfutása, ugyanis egy barátját kell megkérnie, hogy hozza el ikerlányait helyette az óvodából, de azt mégsem vallhatja be feleségének - férfiúi büszkesége nem engedi -, hogy ismét csapdába ejtette rendelőjében saját magát. A jóbarát azonban a meglehetősen ledér szeretőjét küldi a gyerekekért, akit a feleség gyerekrablónak néz, amikor véletlenül találkozik velük. És akkor még nem beszéltünk a mániákus, antiszemita anyukáról és arról, hogy a darab végére házasságok sora dől romba. Honnan tudjuk mindezt? Telefonról. Merthogy Békés Dénes legalább négy telefonon tartja a kapcsolatot a külvilággal börtönéből egészen addig, míg teljesen idegbeteggé nem válik a félreértések sorozatának köszönhetően. A rendelőben eltöltött bő egy óra alatt nincs egy perc nyugta sem a nődokinak. Ha épp nem saját magánéletét próbálja épségben tartani az egyik telefon segítségével, akkor a másikon keresztül egy Duna-parton megindult szülést kell levezetnie. Ha nem a felesége vonja kérdőre az ismeretlen nő miatt, akkor az anyja javasolja neki, hogy váljon el nejétől és vegye el barátja szeretőjét. Egy óra alatt omlik össze az élete, és ő csak telefonon tudna bármit is tenni ez ellen. De olybá tűnik minden egyes hívással csak még mélyebbre ássa magát a szószban, a telefonok pedig csak csörögnek és csörögnek... Göttinger Pál a fővárosi színházi élet egyik legfrissebben felfedezett tehetsége, ennek a darabnak köszönheti hirtelen jött népszerűségét. Lehetősége volt arra, hogy alakításával teremtsen maga köré fiktív társulatot és élt is vele, hiszen a közönség lelki szemeivel úgy látta az akaratos anyukát és a féltékeny feleséget, no meg a prosti kinézetű szeretőt, mintha valóban a színpadon mozogtak volna. Ehhez az kellett, hogy a telefondoktor minden rezdüléséből, reakciójából meg tudjuk látni a vonal túlsó felén lévő képzeletbeli szereplőt, sőt az ott történteket is. Így aztán az alakításnak és a szellemes szövegnek köszönhetően a szemünk láttára jött világra egy gyerek, ment tönkre minimum két házasság, szenvedett balesetet egy lakatos, vett üldözőbe egy anyatigrissé vált feleség egy gyerekrablónak nézett szeretőt, és történt mindez a vonal túlsó végén egy elromlott zár miatt.
Rédei Panni