Nyíregyházi siker az Oscar-gálán? – Göttinger Pál ajándékként éli meg, hogy szerepelhetett a filmben

Nyíregyháza – Göttinger Pál, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház főrendezője alakítja az egyik szinkrontolmácsot Tóth Barnabás Susotázs című rövidfilmjében – eddig ez az egyetlen magyar alkotás, amely szerepel azon a listán, amelyből kikerülnek az idei év Oscar-jelöltjei. Göttinger Pál lapunknak azt mondta: ajándékként éli meg, hogy játszhatott a filmben.

Tóth Barnabás Susotázs című rövidfilmje eddig az egyetlen magyar alkotás, amely szerepel azon a listán, amelyből kikerülnek az idei év Oscar-jelöltjei. Erről a Filmakadémia tagjai döntenek, a listát január 22-én hozzák nyilvánosságra. A rövidfilmnek nyíregyházi vonatkozása is van, az egyik szereplő ugyanis Göttinger Pál, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház főrendezője, aki az egyik szinkrontolmácsot alakítja. Bár a legtöbben rendezőként ismerik, sokan láthatták színházi előadásokban – Nyíregyházán többször is bemutatta Szabó Borbála egyszemélyes bohózatát, a Telefondoktort –, de kisfilmekben is szerepelt. Érdekes, már két rövidfilmben is alakított tolmácsot: Szirmai Márton Remény című alkotásában és a Susotázs rendezője, Tóth Barnabás előző kisfilmjében, a Van egy határban is.

Faksznimentes színész

– A Momentán Társulatban Barnával kollégák vagyunk, hosszú évek óta ismerjük egymást. Amikor együtt dolgoztunk a Van egy határ című filmben, meglátta bennem a Susotázs-beli szerepemet, amit kifejezett rám írt, amikor megvalósította e régi filmötletét – mesélte lapunknak Göttinger Pál és hozzátette: szeret játszani, úgy, ahogy a gyerekek szeretnek. – Faksznimentes színész vagyok, akivel könnyű dolguk van a rendezőknek, talán ezért is hívnak szívesen. De ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a szakmám szerint rendező vagyok, aki ha turistaként a filmezés területére kerül, nagyon élvezi.

– A jó rendező – márpedig Barna ilyen – leveszi a szereplői válláról a terheket, ami nem azt jelenti, hogy színészként nekem ne kellene felelősséget vállalnom, de csak annyit, hogy az ne nyomasszon. Érdekes, de olyankor látom azt, hogy rendezőként mit csinálok jól, vagy mit rosszul, amikor a másik oldalon állok – az már más kérdés, hogy amikor újra rendezőként dolgozom, ezekből a tapasztalatokból mit hasznosítok. A filmben a másik tolmácsot játszó Takács Géza hozzám hasonlóan a színházban van inkább otthon, ami sokszor kiütközött. Amikor például egy-egy jelenetet már sokadszor vettünk fel, mind a ketten elkezdtük egy kicsit színezni a szerepünket, bízva abban, hogy úgy már jó lesz. Barna szólt ránk, hogy ez nem színház, itt erre nincs szükség – mondta Göttinger Pál, aki szerint a film sikere az egyszerűségében rejlik.

A szakma is elismeri

– A szereplők nem hősök, hanem hétköznapi emberek, akik élik az életüket, az egyikőjük pedig egy teljesen átlagos napon meglátja az esélyt a változtatásra. Ebből a szempontból bármelyikünk lehetne a helyükben, és abban, hogy a visszajelzések ennyire pozitívak minden bizonnyal közrejátszik, hogy a néző könnyen tud velük azonosulni. Amikor elkészült, tudtam, hogy a különlegessége lesz az ereje, és hogy a szerethetősége miatt hiánypótló lesz a mostanában készült rövidfilmek között. Nagyon örülök annak, hogy a nemzetközi szakma díjakkal ismerte el a filmet, és persze annak is, hogy két fesztiválon is megkaptam a legjobb színésznek járó elismerést – ha színész lennék, fontos visszajelzésként értékelném, így inkább ajándékként élem meg.

– Azt, hogy a film szerepelni fog az Oscar-jelöltek listáján, senki sem sejthette, természetesen én sem, de számomra ez azt üzeni, hogy a világ szélesebb annál, mint ahogy korábban gondoltam. Ismét bebizonyosodott, hogy Barnának nagyon jó szeme van arra, hogy a kis történetekben is meglássa a fontos történéseket. Ilyenek mindannyiunk életében vannak, az pedig külön öröm, ha ezek vászonra kerülnek, és sokan viszontláthatják a saját sorsukat.

SZA