Veszélyes személytelen játékok

Fullajtár Andrea eddig több szerepben is dolgozott a nyáron. Színésztábort vezetett Balatonföldváron és szintén a Balaton mellett mutatták be Daniel Glattauer Gyógyír északi szélre című, egy internetes szerelemről szóló darabját, melynek az egyik főszereplője, a produkciót még a hétvégén is játsszák az Óbudai Társaskörben. A színésznőt többek között arról kérdeztük mivel járhat az internet térnyerése.

- Egy szerep egy nyári bulvárnak mondott darabban, mennyire számít az ön részéről határátlépésnek?
- Időről időre vállalok egy-egy feladatot a Katona József Színházon kívül is, amiről úgy érzem, hogy érdekel. Amikor Orlai Tibor producer megmutatta Daniel Glattauer regényét, még a színpadi változat elkészülte előtt, azonnal nagy kedvem támadt hozzá.
- Miért volt ennyire vonzó?
- Úgy gondolom, olyan fontos dologról szól, amely egyre inkább jelen van az életünkben és nagyon pontosan fogalmaz meg különböző tüneteket szerelembeesés, megcsalás és más lényeges emberi helyzetek kapcsán. Nem akar súlyosabb, mélyebb lenni, mint amilyen felszínes tud lenni a történet alapszituációja, egy internetes kapcsolat. De az is kiderül belőle, hogy az egész tulajdonképpen nem más, mint játék a tűzzel. Egy idő után már nem lehet függetleníteni magunkat attól, amibe játékból belemegyünk.
- Az internet használatnak lehetnek határai, vagy előbb-utóbb sok mindent elsodorhat?
- Az internetnek különösen a fiatalok esetében a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás terén a korábbinál sokkal nagyobb szerep jut. Manapság átalakulnak bizonyos fogalmak, megnyílnak más dimenziók például az ismerkedés esetében, ami az interneten teljesen másként zajlik, hiszen például több emberrel egy időben is lehet csevegni, mesterfokon űzni paralel kapcsolatokat. Jóllehet az emberi természet nem változik. Az ember szeret rejtőzködni, szeret mást mutatni magáról, mint amilyen valójában. Erre az internet kiváló lehetőséget ad, vetíthetek magamról egy olyan képet, amihez mindig is hasonlítani szerettem volna. Persze ha két ember közelebb kerül egymáshoz mégis kiderülnek a saját gyengeségeik.
- Egy internetes kapcsolat mennyire lehet érdekes egy színházi előadás keretein belül?
- A színháznak alapvető dolga, hogy reagáljon arra a korra, amelyben éppen létezik. Nagyon érezhető, hogy például ez az internetes sztori rendkívül érdekli a nézőket. Amikor olvastam a regényt, egy belső intenzív hatás ért. A színházban ez teljesen másként működik. A néző elfogadja például, hogy mi végig nem látjuk egymást partneremmel Őze Áronnal. De azt érezzük minden este, hogy a nézők jönnek velünk és ugyanolyan intenzíven hat rájuk az előadás, mintha a regényt olvasnák.
- Eddig sem Őze Áronnal, sem a rendezővel Göttinger Pállal nem dolgozott. Új impulzusokra vágyott?
- Mivel tizenhat éve hűséges vagyok a Katona József Színház társulatához, ezért mindig nagy élmény kimenni a Katona falain kívülre és másokkal találkozni. Fiatal rendezőkkel különösen szeretek dolgozni. Palival is ez így történt, miközben végig szabadon kipróbálhattam mit is gondolok erről a nőalakról, ő időnként ezt helyre tette, úgy hogy a színpadon a történet működjön.
- Korábban azt mondta, hogy a bulvár más alkotói hozzáállást igényel, ennél az előadásnál viszont jól érezhető például az alapos darabelemzés.
- Ez egyáltalán nem volt bulvár próbafolyamat. Nem arról szólt, hogy csináljunk valami könnyen eladhatót. Tőlem Orlai Tibor producer azt várta, amit én tudok és ugyanezt várta el a produkció többi alkotójától is. Göttinger Pál például egyáltalán nem sorolható be a bulvárrendezők kategóriájába. Orlai Tibort sem lehet a bulvár producerek közé beskatulyázni, ő egyre fontosabb dolgokról szeretne szólni, úgy persze, hogy a nézők érdeklődését megtartsa.
- A bulvár és a minőség ezek szerint nem feloldhatatlan ellentétek?
- Egyáltalán nem. Ha ezt a darabot túl rózsaszínűre vesszük, akkor senkit nem érdekelt volna. Úgy indul, mint egy kellemes komikus este, aztán kiderül mégsem egészen annak szántuk.
- Egy rádiós beszélgetésben felvetette, hogy lassan örökbe lehetne fogadni színészeket, ennyire nagy a baj?
- Én ezt akkor inkább egy poénnak szántam, aztán talán túl komolyan lett véve. Eszembe jutott, hogy ha már állatokat örökbe lehet fogadni és közben otthagyni, ahol élnek, csak egy kis táblán jelezni az örökbefogadás tényét, akkor talán ezt a színházakban színészek esetében is meg lehetne tenni, mert a teátrumok komoly financiális problémákkal küzdenek és ezt a színészek is erősen érzik a bőrükön.
- A Katona József Színháznál mekkora az elvonás?
- Brutális mértékű, száz millióval csökkent a színház költségvetése. Ki kell találnunk, hogyan lehet behozni a kieső összeget. El kell indítanunk különböző akciókat, üzletibb módon kell gondolkodunk, mint korábban, színészekként kénytelenek leszünk eljárni szponzori vacsorákra. Megfigyelhető, hogy az értelmiségi nézők egyre nehezebben fizetik ki, a nálunk is kényszerűen emelkedő jegyek árát, de nem hagyhatjuk, hogy éppen azok szoruljanak ki a színházból, akiknek szívünk szerint szánjuk az előadásokat.
- Hogyan tudnak fiatal nézőket megszólítani?
- Németországból adaptáltunk egy programot, melynek az a lényege, hogy középiskolásokat hívunk meg egy-egy előadásra. Egy ilyen csoportnak mi voltunk a vezetői Kocsis Gergely kollégámmal együtt. A diákok írhattak, fotózhattak, filmezhettek a Golden Dragon című darab kapcsán és azután ezekből az anyagokból, ötletekből született egy újabb előadás és ezt két este műsorra is tűztük az egyik kamara játszóhelyünkön, a Sufniban.
- A művészszínházi profilt is veszélyeztetik az anyagi nehézségek?
- Alapvetően nem, de játszunk zenés darabot, vígjátékot és azt szeretnénk, ha a színház védjegyének számítana továbbra is a kortárs művek színrevitele.
- A társulat léte is veszélyben van?
- A Katona József Színháznak azonnal vége lenne, ha a társulat megszűnne, hiszen ebben van az igazi ereje.
- A színházi közeg átpolitizáltságát miként viseli?
- Nyolc éven keresztül léptem fel állami ünnepségeken. Ezért besoroltak egy politikai hovatartozás mögé. Engem mélységesen felháborít, hogy nem léphetek fel mondjuk egy március 15-i ünnepségen, mert más kormány van hatalmon, mint korábban. A Katona József Színház nem szeretne egyik oldalra sem beállni zászlót lengetni. Nem csinálunk propagandát senkinek. Bizonyos útmutatás azonban szükséges lenne az embereknek ebben a káoszban, mert magával az emberrel a politikusok nem törődnek. Arra senki nem ad választ, hogy tudunk-e azonosulni még az ország problémáival, egyáltalán mit szólunk hozzá. A politikusok eljátsszák helyettünk azokat a szerepeket, amelyekben nekünk kellene helyt állni.

Balogh Gyula / Népszava

Megosztás: