tag:blogger.com,1999:blog-4572437429967099582024-03-18T18:04:33.471+01:00GÖTTINGER PÁLGöttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comBlogger5766125tag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-83085749785727577392024-03-18T08:27:00.001+01:002024-03-18T08:27:11.575+01:00Folytatódik a Bohémélet a Magyar Zene Házában - márciusi szereposztás<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgznyGVcMm1Y8JWXE0RgRegv-pK1PoDQnU9rJYRIGjdrD7BzjPNeEZ5Qua8nCOdD1LxWFs32cj_9kuOaJ5OlIeLbS5doAfxgyACLRAUVujEYZA6H8nzAuqvD4tOJLM5JBZHlsfRbQDc-9xYxPKFEeIpXpfTPQox_MwIgSRLtsQoX05bqrd8WS0TyrZDrI0/s940/bh%20mzh.jpeg" style="display: block; padding: 1em 0px; text-align: center;"><img alt="" border="0" data-original-height="788" data-original-width="940" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgznyGVcMm1Y8JWXE0RgRegv-pK1PoDQnU9rJYRIGjdrD7BzjPNeEZ5Qua8nCOdD1LxWFs32cj_9kuOaJ5OlIeLbS5doAfxgyACLRAUVujEYZA6H8nzAuqvD4tOJLM5JBZHlsfRbQDc-9xYxPKFEeIpXpfTPQox_MwIgSRLtsQoX05bqrd8WS0TyrZDrI0/s600/bh%20mzh.jpeg" width="600" /></a></div><div style="text-align: center;"><iframe allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen="true" frameborder="0" height="651" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Foperabeavato%2Fposts%2Fpfbid0QvqdLE9KaUuqxPQaBbgYz75Nm25pzAqWibXF36MqEZr2AR92rCSs7kDxKNy8JHTKl&show_text=true&width=500" style="border: none; overflow: hidden;" width="500"></iframe></div>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-81216522812999705492024-03-18T08:25:00.002+01:002024-03-18T08:25:16.626+01:00Momentán a Művészetek Völgyében idén is!<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMomentanTarsulat%2Fposts%2Fpfbid0Gw2LZVnUnsxzBGDiHaMbLiGHjFhXuW13ZGaf7SGAVgWrfk5ZXZQTL25i9PT8vXtPl&show_text=true&width=500" width="500" height="709" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-64491180742723055332024-03-15T12:55:00.010+01:002024-03-15T12:55:57.632+01:00Kérem a következőt! – Tóth Károly sikerszériában<div style="text-align: justify;"><b>A Családi játszmákban gyakorlatilag meg sem szólalt Tóth Károly, mégis intenzív a színpadi jelenléte. Don Juan szolgájaként viszont rengeteg szöveget kellett megtanulnia. Mindkét szerepe idei kiemelkedő alakításai közé tartozik a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Nem lehet nem észrevenni, mennyire szárnyal az utóbbi években, így még inkább elismert és közkedvelt színművész lett. Kováts Dénes interjúja.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Kezdjük a Don Juannal! Horváth Illés és <a href="https://magyarmezsgye.hu/nagyidai-gergo-don-juanja">Nagyidai Gergő is azt mondta</a>, hogy a tiéd a másik főszerep, s ez tényleg így van. Mintha égi áldás lenne rajtad, az utóbbi években sorra kapod a nagy szerepeket, amelyekben szárnyalsz. Mindemellett tavaly a <a href="https://magyarmezsgye.hu/toth-karoly-a-primak-kozott">megyei Prima-gálán különdíjat kaptál</a>.</b></div><div style="text-align: justify;">Most, ahogy jöttem be hozzád, ugyanez jutott eszembe. A díj kapcsán pedig az – amiről már beszéltem neked –, hogy igazából nem a díjat kell megköszönnöm (ami persze nagy dolog, ám valaminek a következménye), hanem a feladatokat, amelyeket itt, a színházban kaptam, mert ezek eredménye az elismerés. Eltöltöttem a pályán harmincegynehány évet. Tulajdonképpen szerettek, a nézők is szerettek, miközben elvoltam a különböző igazgatók által rám osztott szerepekkel, amelyeket becsülettel, a legjobb tudásom szerint megcsináltam. De közben éreztem magamban, – hogy mondjam úgy, hogy ne tűnjön nagyképűségnek? –, többet bírnék, mint amivel megbíznak. Hála a jó Istennek – nem tudok mást mondani – hogy a Kirják Róbert-Göttinger Pál, majd a Kirják-Horváth Illés igazgató-művészeti vezető páros vette a bátorságot, s megbombázott feladatokkal. Mert lehetek én (vagy bárki más) olyan tehetséges, hogy rám szakad otthon a plafon és a föld fölött járok az udvaron, de ha nem kapok igazi lehetőséget, akkor az egész nem sokat ér, mert nem mutathatom meg, mi van bennem. Halálosan biztos vagyok abban, hogy nagyon sok kollégám, kolléganőm hagyja úgy el a pályát, vagy ér véget az élete, hogy a közelébe sem jutottak a lehetőségnek, hogy megmutassák, igazából mit tudnak.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Elmaradt a kiteljesedés…</b></div><div style="text-align: justify;">Így van! Nem tudok elég hálás lenni ezért a sorsnak, hogy ezt a három embert idevezette a jó Isten, vagy hogy nem mentem el ezelőtt nem tudom hány évvel, mert volt ilyen gondolatom… Minden hányattatás, mellőzés ellenére azt mondtam, valahol a kisagyamban hátul éreztem és reméltem, hogy jönnie kell olyan embernek, aki mer rám osztani nagy szerepeket, aki meg akarja nézni, mire vagyok képes. Végül bekövetkezett.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>A Chicagoban a Konferanszié vagy a Don Carlosban a főinkvízitor számomra emlékezetes karakterszerepeid. A Castel Felice Vándora, a Váratlan vendég Arthur Birlingje, a Görbe tükrök sánta férfije, és különösen a Tengeren Ivan Curryje és a Don Juan Sganarelleje viszont igazi főszerep. A Családi játszmák Francise pedig úgy az egyik főszerep, hogy értelmes mondat nem hagyja el a szádat…</b></div><div style="text-align: justify;">Nézd. Nekem fixa ideám, hogy a színpadon az embert kell megmutatni, legyen az boldog, vidám, keserű, savanyú, kegyetlen, gonosz, szerelmes, gyászoló – teljesen mindegy. Miként az is, hogy 6900 mondatom van, mint a Don Juanban, vagy egyetlen sincs, mert csak szótöredékeket nyeferélek, mint a Családi játszmákban. Meggyőződésem, ha amit a színpadon megmutatok, az emberi, őszinte, igazi, akkor az átmegy, megérti a néző.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>A Don Juan fölöttébb kalandos előzményekkel jutott el a premierig. Nemcsak a főszereplőváltás miatt, hanem azért is, mert neked és az egyik kolléganődnek is elment a hangotok a premier előtt pár nappal.</b></div><div style="text-align: justify;">Még tavaly februárban, a szerződtetési tárgyaláson – amelyen elmondják a következő évi feladatokat: melyik darabban és rendezővel, milyen szerepet fogunk játszani – közölte Illés nagyon sokat sejtetően, hogy a Don Juanban én leszek Sganarelle. Mondtam neki, hogy oké, de ez nekem sajnos semmit nem mond. Akkor tudtam meg, hogy ő Don Juan szolgája, s ez a másik főszerep. Irtózatos mennyiségű szöveggel. Ahogy haladtunk előre az időben, mindig szóba került, milyen gyorsan tanulok. Nos, tanultam már rengeteget, de az többnyire sajnos nem volt jellemző, hogy ennyire sokat kelljen.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ilyen előjelek után a tervezetthez képest egy héttel később kezdtük a próbafolyamatot, majd az „eredeti” Don Juan betegsége miatt leállt a próba, aztán beugrott helyette Gergő… Valóban rengeteg akadály került utunkba, ilyet még nem éltem meg pályám során. Ezt még tetézte, hogy valószínűleg a több tonna szöveg, s a napi két próba – olykor iszonyatos hangerővel – vezetett odáig, hogy elfáradtak a hangszálaim, megerőltettem. Nem akartam kérni, de a rendező, Horváth Illés a premier előtt pár napra megtiltotta, hogy beszéljek: csak játszottam, a szövegemet a rendezőasszisztens mondta mikrofonba. Bármilyen jól, de mégsem az én ritmusomban, ami további nehézséget okozott, alig vártam, hogy újra beszélhessek. Mindemellett nagyon örültem ennek a szerepnek.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Az akadályozó tényezőkön túl milyen volt a próbafolyamat?</b></div><div style="text-align: justify;">Az elején jöttem rá, hogy a színészet is valahol olyan, mint egy házasság vagy egy kapcsolat. Klem Viktorral soha nem találkoztam, idő kellett meg- és kiismerni egymást. Amint megtörtént a főszereplőváltás, és Gergő lett Don Juan, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, félszavakból megértettük egymást, sőt, olykor szavak sem kellettek hozzá. Azért tudtunk bő három héten keresztül nagyon intenzíven próbálni, mert megvolt a teljes összhang, ismertük egymás gondolatát is. A legnagyobb ellenségünk – nem a legjobb kifejezés, de mégis szabadjon így fogalmazni – a szöveg mennyisége volt. De amikor idő múltán bekerült a fejbe, onnantól már csak Illés finomításaira volt szükség, hogy minden a helyére kerüljön. Az első rendelkező próba után dühös voltam magamra, hogy miért nem tudom már a szöveget, mert ugyan tisztában voltam vele, mit kellene tenni a színpadon, de ha az ember nem tudja a szöveget, az jelentős nehezítő tényező. Könnyebbség, amikor olyan szintre kerül a szövegtudás, hogy súgó mellett már jól működnek a jelenetek.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Jobban megadja a folyamatosságot.</b></div><div style="text-align: justify;">Igen. Vígh Katikával, a súgónkkal óriási mázlink volt. Két próba között itt maradt Gergővel és velem, s ha nem próbáltunk szombat este, bejött hozzánk, sőt, még vasárnap is. Óriási rutinja van, a magyar színészek legnagyobbjaival dolgozott együtt. Bemutató előtt is beszélgettem vele, azt mondta, Pécsi Sándor jutott eszébe rólam. Kati nemcsak a szöveget mondta és javította ki, amikor hármasban vagy ketten tanultunk, de tanácsot is adott, hogyan, mire fűzzem fel a szöveget a könnyebb megtanulhatóság érdekében. Eleinte nem nagyon értettem, arra gondoltam, majd én megoldom, de azután rájöttem, érdemes hasznosítani az ő hatalmas, sok évtizedes tapasztalatát, így hagytam magam irányítani. Azóta is nagyon sokszor eszembe jutott, milyen jól jöttek és eredményre vezettek a tanácsai, úgy tényleg sokkal könnyebb volt megjegyezni.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Általában könnyen megtanulod a szöveget?</b></div><div style="text-align: justify;">Ha jó az anyag, és ha látom, mi lesz vagy lehet majd belőle, akkor iszonyatosan hajlamos vagyok arra, hogy hamar megtanuljam. Itt kétségtelenül több és másabb volt, mint általában. Sokat beszélgettünk arról, hogy minden évben kellene egy ilyen jellegű előadás, ahol nem a szlengek hangzanak el, hanem gyönyörű klasszikus mondatok, amelyek olykor iszonyatosan nehezen mennek az ember fejébe. De előnye, hogy amikor az ember rákerül ennek a vonalára, tehát beül ebbe a klasszikus hajóba, onnantól már élvezet, mert megérzi annak az ízét, hogy ugyanazt a mondatot el lehet mondani nagyon ridegen, nagyon egyszerűen, mint a mai világban szokás, viszont el lehet mondani ugyanazzal a jelentéssel úgy, hogy valami gyönyörűséget fejez ki. Sajnos ettől a gyönyörűségtől már el vagyunk szokva.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Ez a klasszikus színház, amiből jó lenne több – mondta Gergő.</b></div><div style="text-align: justify;">Így van! Az az érdekes, hogy a nyilvános főpróba „operett siker” volt annak ellenére, hogy a Don Juan egy klasszikus. Alig akartuk elhinni, hihetetlen élményt okozott! A bemutatón is azt éreztem, hogy imádnak bennünket, talán jobban, mint általában.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Illés jóvoltából a színdarab egészének – a zenékkel (Zságer-Varga Ákos), a koreográfiával (Vámosi-Belme Judit), a nagyon egyszerű, viszont dermesztően hatásos díszlettel (Vereckei Rita), a jelmezekkel (Gálvölgyi Anett és Miovác Márton) – van egy kétségkívül hatásos és harmonikus világa.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Hogyan élted meg belülről a szolga-létet annak tükrében, hogy nem mindig értettél egyet Don Juannal, sőt! Mégsem válhattál az élő lelkiismeretévé, mert nem hallgatott rád!</b></div><div style="text-align: justify;">Ebben Moliére a sáros… De mint említettem, nagyon jó volt együtt játszanunk az összhang (és persze a szerepek) miatt.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b><a href="https://magyarmezsgye.hu/csaladi-jatszmakat-rendez-rak-zoltan">A Családi játszmákban</a> nagyon különleges a jelenléted. Az első felvonás utolsó pillanataiban kerülsz színre, ugyanezzel a jelenettel kezdődik szünet után a második. Betegsége miatt Francis nem tud se mozogni, se beszélni, így egy értelmes szó nem hagyhatja el a szádat. Nehéz volt megformálni őt?</b></div><div style="text-align: justify;">Az első körben nagyon szerteágazó lehetőség kínálkozik gondolatban, hogy merre lehet elvinni a szerepet. De vigyázni kell, ne legyen se túl vicces, se túl idióta, se túl béna, mert akkor meghal nemcsak a szerep és a darab, de az előadás is. Mindig úgy kezdek hozzá, hogy nem akarom már az első rendelkező próbán megoldani a dolgokat. Ha már nagyjából tudom, ki vagyok és ki kell legyek, hogyan viszonyulok a többiekhez, akkor megpróbálom a magam útján, a saját érzéseimmel elindítani a próbák elejét. Ha olyan kivételes a rendező, aki sokkal jobban tudja, mint én – általában úgy kellene lennie – akkor ő egy bizonyos sávon belül képes engem tartani. Az esetek nagy százalékában megpróbálok megmaradni a realitás talaján, s nem eltúlozni.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Néha apró nüanszokon múlnak döntő dolgok. Nem tudok mozogni, tolnak ide, tolnak oda, akad egy-két közbeszólási kísérletem. Abban nem voltam biztos, miként alakítsam, hogyan formáljam a beszédemet a megfelelő hatás érdekében. Az egyik összpróbán történt, még a főpróbahét előtt, amikor már egyben mentünk. A darab vége felé van egy monológja Rák Zolinak, amikor kiderül rólam az igazság. A Darth Vader névvel illet engem. Akkor, abban a pillanatban leesett, meg is állítottam a próbát (pedig nem szokásom), hogy visszafelé szívom a levegőt és úgy próbálom formálni a szavakat. Ezzel tudom kifejezni, hogy azért nem vagyok képes beszélni (amit korábban elmondott rólam a feleségem), mert a műtét során a cső felsértette a gégémet. Az, hogy agyvérzésem is volt, már csak hab a tortán. Sokszor ilyen nüansznyi dolgokon múlik, hogy egy figura, legalábbis az én érzésem szerint, teljes legyen.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Mindemellett érzelmeket is kell sugallanod, például amikor fixírozod a fiatal lányt, illetve amikor nagyon boldog, vagy éppen fölöttébb dühös vagy. Azért, mert valaminek örülsz, vagy mert nem azt hallod vagy látod, amit kellett volna.</b></div><div style="text-align: justify;">Igen, tehát – csak ide tudok visszajutni – az a legfontosabb, hogy azt és úgy csináljam, hogy az emberi legyen. Te, a néző, ne azt mondd, hogy ilyen a földön nincs, így ember nem beszél, hanem meg se forduljon a fejedben, hogy ez túlzás, direkt viccelődés, vagy bohóckodás. Ha az ember őszinte a színpadon, akkor annak van értelme és hatása.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Mi lehet az oka a Családi játszmák sikerének? Hiszen kétségtelenül sikeres.</b></div><div style="text-align: justify;">Van benne szerelem, gyógyszerfüggő anyuka, alkoholista meny, evéskényszeres fiú. Azt mondanám, hogy a szó igazi értelmében egyikük sem normális, nem átlagos. Nem véletlen az alkohol, a gyógyszer, mert valamivel saját magukat is meghülyítik, hogy túl tudják élni azt a megaláztatást, amit el kell szenvedniük.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Valószínűleg a civil életben is nagyon sok ilyen család van, kis stiklikkel, csalódásokkal, nagy fájdalmakkal, basáskodó apával… Legfeljebb nem tűnik fel a tágabb környezetükben, mert nem kerülnek színpadra. Hány olyan embert, családot ismerünk vagy sejtünk, akik így élik le az életüket? Kifelé mutatják a rendet, a boldogságot, miközben otthon az életük maga a pokol. A nézőtéren többen magukra ismerhetnek, bár olyannal még nem találkoztam, aki azt mondta volna, én is ilyen vagyok. Még ha magára is ismer, nem meri kimondani.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Csak nemrég tudtuk meg, hogy a Kaktuszember című filmben is főszerepet játszottál. Mesélj róla!</b></div><div style="text-align: justify;">Még a pandémia idején történt, felhívott egy fiatalember, hogy vizsgafilm ügyében szeretne velem beszélni. Arról volt szó, hogy eljönnek Nyíregyházára az operatőrrel, de nem jött össze, ezért megbeszéltünk egy időpontot, amikor zoomon kellett elmondanom egy általa küldött szöveget az instrukciói alapján. Pár nap múlva telefonált, el tudnék-e menni Budapestre a Pesti Színházba próbafelvételre. A büfé folyosóján tudtunk próbálni, ott derült ki, hogy Kiss Mari lenne a partnerem, aki ifjúkorom szexszimbóluma volt, de soha nem találkoztam vele! Ott, a büfé folyosóján Rudolf Olivér, a rendező telefonnal vette a helyzetgyakorlatokat, meglepő részletességgel. Kicsit furcsálltam, de ő tudja, gondoltam. Két nap múlva hívott, hogy szeretne felkérni, legyek én a férfi a kétszereplős vizsgafilmjében. Leforgattuk, s szinte már el is felejtkeztem róla, amikor a közelmúltban felhívott egy operatőr ismerősöm, Lőrinczy Kornél, aki látta a film beharangozóját, s gratulált. Megjegyezte, hogy a 4:3-as képarányú felvétel azért különleges, mert mostanában ritkán forgatnak így – egykoron a régi klasszikusok használták. Ez a módszer annyira közel hozza az arcot, hogy ott nem lehet hazudni. Akkor esett le, miért olyan közeli felvételek készültek rólunk. Különleges élmény volt számomra a forgatás, szerettem.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Miként talált rád a rendező?</b></div><div style="text-align: justify;">Kiderült, hogy Ascher Irma casting menedzser (Ascher Tamás rendező lánya) javasolt. Olivér már a forgatás után árulta el, hogy rám keresett, és a Google földobott egy friss, közel egy órás interjút, amit Bakay Judit csinált velem a Nyíregyházi Televíziónak, megnézte, s az alapján hívott fel. Szerintem nem fordult még elő, hogy valakit tévéinterjú alapján hívjanak próbafelvételre.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Láttad már a filmet?</b></div><div style="text-align: justify;">Korábban nem, csak most, Kornél telefonja után. Soha nem szoktam kutakodni, de ha elküldik nekem, vagy ha belebotlok, akkor megnézem.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Elégedett voltál?</b></div><div style="text-align: justify;">Jó érzés volt. Egészen pozitív kritikákat olvastam róla. Csak később, már a forgatás után derült ki, hogy Olivér Rudolf Péter színész-rendező fia. Tavaly, miután Olivér megmutatta neki a még nem teljesen kész filmet, Péter azonnal felhívott, hogy gratuláljon. Néhány nappal később Reisz Gábor keresett (kiderült, Olivér tanára, rendező), ő is felkért egy szerepre a Magyarázat mindenre című filmjébe.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Mindig tudtam, hogy későn érő típus vagyok, hol magam miatt, hol mert késleltettek. Most már kezdem azt érezni – nem azt, hogy beértem volna a célba – mintha utolértem volna az időt. Színészként ott, abban az állapotban érzem magam, ahol igazán jó.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Most vagy a színészléted teljében?</b></div><div style="text-align: justify;">Mindannak, ami velem történik, az a „veszélye”, hogy még jobban meghozza az étvágyamat újabb, remek szerepekre. Nem azt érzem, hogy ha ezt vagy azt így megcsináltam, akkor, mit lehetne még, inkább azt: kérem a következőt!</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">*</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Rudolf Olivér vizsgafilmje, a Kaktuszember alcíme Melodráma három képben. Témája az időskori szerelem. Nemrégiben mutatták be nagy sikerrel a 35. Trieszti Filmfesztiválon, a szakemberek elismerően nyilatkoztak újszerű technikájáról, 4:3-as képarányáról, mely közeli képeivel leegyszerűsített játékmódot kívánt a művészektől. Kiderült: már a film tervét is díjazták Szarajevóban, majd Budapesten a fiatal filmesek mozijában, a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon vetítették, s most jött a trieszti siker. Még nem tudni, a jövőben hol lesz látható. Érdekessége, hogy 47 perc időtartamával hosszú a rövidfilmek fesztiválján, viszont rövid a teljes estés nagyjátékfilmhez.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">„Mari nyitottsága és lelkesedése nagyon jó energiákat adott a stábnak, Károly pedig mind a kilenc forgatási napot úgy nyomta végig, hogy Nyíregyházáról járt fel, néha a szettben aludt és egyetlen egyszer sem láttam fáradtnak. Az, hogy ők ketten ennyi energiával és alázattal álltak hozzá, nagyon sokat jelentett” – mesélte egy korábbi nyilatkozatában a rendező.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">forrás: <a href="https://magyarmezsgye.hu/kerem-a-kovetkezot-toth-karoly-sikerszeriaban">https://magyarmezsgye.hu/</a></div>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-87569161176867424282024-03-15T12:52:00.002+01:002024-03-15T12:52:43.230+01:00Újra Színházrendezők Viadala a Momentánnál<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMomentanTarsulat%2Fposts%2Fpfbid032f6gGvRQSW5cVNRwVDV9ZPK1P8pdvxdPnt6b8ic9pTpTrZyan24N8CtYFh6covsxl&show_text=true&width=500" width="500" height="657" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-37159608387981851632024-03-15T12:39:00.008+01:002024-03-15T12:48:26.766+01:00Április a Momentánnál<blockquote class="instagram-media" data-instgrm-captioned="" data-instgrm-permalink="https://www.instagram.com/reel/C4gTrLPhYrd/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading" data-instgrm-version="14" style="background: rgb(255, 255, 255); border-radius: 3px; border: 0px; box-shadow: rgba(0, 0, 0, 0.5) 0px 0px 1px 0px, rgba(0, 0, 0, 0.15) 0px 1px 10px 0px; margin: 1px; max-width: 540px; min-width: 326px; padding: 0px; width: calc(100% - 2px);"><div style="padding: 16px;"> <a href="https://www.instagram.com/reel/C4gTrLPhYrd/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading" style="background: rgb(255, 255, 255); line-height: 0; padding: 0px; text-align: center; text-decoration: none; width: 100%;" target="_blank"> <div style="align-items: center; display: flex; flex-direction: row;"> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 50%; flex-grow: 0; height: 40px; margin-right: 14px; width: 40px;"></div> <div style="display: flex; flex-direction: column; flex-grow: 1; justify-content: center;"> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; margin-bottom: 6px; width: 100px;"></div> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; width: 60px;"></div></div></div><div style="padding: 19% 0px;"></div> <div style="display: block; height: 50px; margin: 0px auto 12px; width: 50px;"><svg height="50px" version="1.1" viewbox="0 0 60 60" width="50px" xmlns:xlink="https://www.w3.org/1999/xlink" xmlns="https://www.w3.org/2000/svg"><g fill-rule="evenodd" fill="none" stroke-width="1" stroke="none"><g fill="#000000" transform="translate(-511.000000, -20.000000)"><g><path d="M556.869,30.41 C554.814,30.41 553.148,32.076 553.148,34.131 C553.148,36.186 554.814,37.852 556.869,37.852 C558.924,37.852 560.59,36.186 560.59,34.131 C560.59,32.076 558.924,30.41 556.869,30.41 M541,60.657 C535.114,60.657 530.342,55.887 530.342,50 C530.342,44.114 535.114,39.342 541,39.342 C546.887,39.342 551.658,44.114 551.658,50 C551.658,55.887 546.887,60.657 541,60.657 M541,33.886 C532.1,33.886 524.886,41.1 524.886,50 C524.886,58.899 532.1,66.113 541,66.113 C549.9,66.113 557.115,58.899 557.115,50 C557.115,41.1 549.9,33.886 541,33.886 M565.378,62.101 C565.244,65.022 564.756,66.606 564.346,67.663 C563.803,69.06 563.154,70.057 562.106,71.106 C561.058,72.155 560.06,72.803 558.662,73.347 C557.607,73.757 556.021,74.244 553.102,74.378 C549.944,74.521 548.997,74.552 541,74.552 C533.003,74.552 532.056,74.521 528.898,74.378 C525.979,74.244 524.393,73.757 523.338,73.347 C521.94,72.803 520.942,72.155 519.894,71.106 C518.846,70.057 518.197,69.06 517.654,67.663 C517.244,66.606 516.755,65.022 516.623,62.101 C516.479,58.943 516.448,57.996 516.448,50 C516.448,42.003 516.479,41.056 516.623,37.899 C516.755,34.978 517.244,33.391 517.654,32.338 C518.197,30.938 518.846,29.942 519.894,28.894 C520.942,27.846 521.94,27.196 523.338,26.654 C524.393,26.244 525.979,25.756 528.898,25.623 C532.057,25.479 533.004,25.448 541,25.448 C548.997,25.448 549.943,25.479 553.102,25.623 C556.021,25.756 557.607,26.244 558.662,26.654 C560.06,27.196 561.058,27.846 562.106,28.894 C563.154,29.942 563.803,30.938 564.346,32.338 C564.756,33.391 565.244,34.978 565.378,37.899 C565.522,41.056 565.552,42.003 565.552,50 C565.552,57.996 565.522,58.943 565.378,62.101 M570.82,37.631 C570.674,34.438 570.167,32.258 569.425,30.349 C568.659,28.377 567.633,26.702 565.965,25.035 C564.297,23.368 562.623,22.342 560.652,21.575 C558.743,20.834 556.562,20.326 553.369,20.18 C550.169,20.033 549.148,20 541,20 C532.853,20 531.831,20.033 528.631,20.18 C525.438,20.326 523.257,20.834 521.349,21.575 C519.376,22.342 517.703,23.368 516.035,25.035 C514.368,26.702 513.342,28.377 512.574,30.349 C511.834,32.258 511.326,34.438 511.181,37.631 C511.035,40.831 511,41.851 511,50 C511,58.147 511.035,59.17 511.181,62.369 C511.326,65.562 511.834,67.743 512.574,69.651 C513.342,71.625 514.368,73.296 516.035,74.965 C517.703,76.634 519.376,77.658 521.349,78.425 C523.257,79.167 525.438,79.673 528.631,79.82 C531.831,79.965 532.853,80.001 541,80.001 C549.148,80.001 550.169,79.965 553.369,79.82 C556.562,79.673 558.743,79.167 560.652,78.425 C562.623,77.658 564.297,76.634 565.965,74.965 C567.633,73.296 568.659,71.625 569.425,69.651 C570.167,67.743 570.674,65.562 570.82,62.369 C570.966,59.17 571,58.147 571,50 C571,41.851 570.966,40.831 570.82,37.631"></path></g></g></g></svg></div><div style="padding-top: 8px;"> <div style="color: #3897f0; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-weight: 550; line-height: 18px;">A bejegyzés megtekintése az Instagramon</div></div><div style="padding: 12.5% 0px;"></div> <div style="align-items: center; display: flex; flex-direction: row; margin-bottom: 14px;"><div> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 50%; height: 12.5px; transform: translateX(0px) translateY(7px); width: 12.5px;"></div> <div style="background-color: #f4f4f4; flex-grow: 0; height: 12.5px; margin-left: 2px; margin-right: 14px; transform: rotate(-45deg) translateX(3px) translateY(1px); width: 12.5px;"></div> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 50%; height: 12.5px; transform: translateX(9px) translateY(-18px); width: 12.5px;"></div></div><div style="margin-left: 8px;"> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 50%; flex-grow: 0; height: 20px; width: 20px;"></div> <div style="border-bottom: 2px solid transparent; border-left: 6px solid rgb(244, 244, 244); border-top: 2px solid transparent; height: 0px; transform: translateX(16px) translateY(-4px) rotate(30deg); width: 0px;"></div></div><div style="margin-left: auto;"> <div style="border-right: 8px solid transparent; border-top: 8px solid rgb(244, 244, 244); transform: translateY(16px); width: 0px;"></div> <div style="background-color: #f4f4f4; flex-grow: 0; height: 12px; transform: translateY(-4px); width: 16px;"></div> <div style="border-left: 8px solid transparent; border-top: 8px solid rgb(244, 244, 244); height: 0px; transform: translateY(-4px) translateX(8px); width: 0px;"></div></div></div> <div style="display: flex; flex-direction: column; flex-grow: 1; justify-content: center; margin-bottom: 24px;"> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; margin-bottom: 6px; width: 224px;"></div> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; width: 144px;"></div></div></a><p style="color: #c9c8cd; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 17px; margin-bottom: 0px; margin-top: 8px; overflow: hidden; padding: 8px 0px 7px; text-align: center; text-overflow: ellipsis; white-space: nowrap;"><a href="https://www.instagram.com/reel/C4gTrLPhYrd/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading" style="color: #c9c8cd; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-weight: normal; line-height: 17px; text-decoration: none;" target="_blank">Momentán Társulat (@momentantarsulat) által megosztott bejegyzés</a></p></div></blockquote> <script async="" src="//www.instagram.com/embed.js"></script><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Freel%2F772668111105977%2F&show_text=true&width=267&t=0" width="267" height="591" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMomentanTarsulat%2Fposts%2Fpfbid02B35qnnFZH8nVNfjACk6JxuYwKZq523Jw4dMvCq4nZXEmLVq9CF5b1C5xNnB6h3Unl&show_text=true&width=500" width="500" height="527" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-70392250189472335142024-03-15T12:38:00.003+01:002024-03-15T12:38:29.599+01:00Folytatódik: A néző közbeszól<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsWOItWzo5PDBxIaC6Yy3uSCNLzTV3EZ_AwCHOtU81X6_JlJtVEd6EKl9GsvUvfy68bZzOJMD69rudRQIi4YcEVNFu9CdV4abNN_UjGfwEmQTwMuLY2rwGRQPkGqc3MzqQbOg1k2rBPrmHdf3s0rEPjH1cmAgHBGMTq-uqY_NzoMf7fM6UQgW0U2jI7dk/s940/430824088_911735184078599_8307440660383321209_n.jpg" style="display: block; padding: 1em 0px; text-align: center;"><img alt="" border="0" data-original-height="788" data-original-width="940" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsWOItWzo5PDBxIaC6Yy3uSCNLzTV3EZ_AwCHOtU81X6_JlJtVEd6EKl9GsvUvfy68bZzOJMD69rudRQIi4YcEVNFu9CdV4abNN_UjGfwEmQTwMuLY2rwGRQPkGqc3MzqQbOg1k2rBPrmHdf3s0rEPjH1cmAgHBGMTq-uqY_NzoMf7fM6UQgW0U2jI7dk/s600/430824088_911735184078599_8307440660383321209_n.jpg" width="600" /></a></div><div style="text-align: center;"><iframe allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen="true" frameborder="0" height="638" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Foperabeavato%2Fposts%2Fpfbid0nhk4LwLhtFbHFDcBFA2s1JLnkdK4dM2GQE1hvSop9M7Fv6ZoQrDUf7ich2PbtBCAl&show_text=true&width=500" style="border: none; overflow: hidden;" width="500"></iframe></div>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-36846534260214886882024-03-14T11:07:00.002+01:002024-03-14T11:08:01.012+01:00Felújítás a Momentánban<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisvRN6Fz3GTnAWfmJ7y5l5BOWJyfJ67xNI0J1DC8zz4-eoOvvcsW1bQ5ZYISQxBFJiEpOLij5j0vf7drNC7BE1E-8vRj3kKCm6crWon41-4pbFuQ3lEgy0XBDpzNoIeIBQoDkMLcaMhhEYTpyPMIVwuD-yebtOoztxWa4eZSbgIF1qakpK2DYOYivk0xM/s940/431976397_818764486958443_8821322990614575152_n.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="788" data-original-width="940" height="536" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisvRN6Fz3GTnAWfmJ7y5l5BOWJyfJ67xNI0J1DC8zz4-eoOvvcsW1bQ5ZYISQxBFJiEpOLij5j0vf7drNC7BE1E-8vRj3kKCm6crWon41-4pbFuQ3lEgy0XBDpzNoIeIBQoDkMLcaMhhEYTpyPMIVwuD-yebtOoztxWa4eZSbgIF1qakpK2DYOYivk0xM/w640-h536/431976397_818764486958443_8821322990614575152_n.jpg" width="640" /></a></div><div><br /></div><div><br /></div><div style="text-align: center;">SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY: HOLNAPTÓL KÉT HÉTIG ZÁRVA VAGYUNK!</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div><div style="text-align: center;">Megújul az Impró, ezért március 11-22. között zárva tartunk.</div><div style="text-align: center;">Online tudtok jegyet vásárolni, illetve mobiltelefonos elérhetőségeinken továbbra is elértek minket. A színház épületében viszont nem leszünk bent ebben a két hétben, így sem személyesen, sem vonalas telefonon nem értek el minket ott.</div><div style="text-align: center;"><br /></div></div><div style="text-align: center;">Köszönjük a türelmet! Találkozunk újra március 22 estétől!</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;"><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div style="text-align: center;"><iframe allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen="true" frameborder="0" height="612" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMomentanTarsulat%2Fposts%2Fpfbid0bcGyzMAQFhY7kYkuXkVoi6ZDHWjixmgFnY1gfM8tytvhb1BnpFGUjCzZtW8UKaxRl&show_text=true&width=500" style="border: none; overflow: hidden;" width="500"></iframe></div>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-58855510695789647212024-03-14T10:48:00.002+01:002024-03-18T18:04:01.271+01:00Légrádi Gergely: Falaink - részletek<iframe allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen="true" frameborder="0" height="429" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Flegradigergely%2Fvideos%2F403725812266638%2F&show_text=true&width=560&t=0" style="border: none; overflow: hidden;" width="560"></iframe><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Flegradigergely%2Fvideos%2F420874353771091%2F&show_text=true&width=560&t=0" width="560" height="429" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Flegradigergely%2Fvideos%2F407645451810204%2F&show_text=true&width=560&t=0" width="560" height="429" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Flegradigergely%2Fvideos%2F362692640021305%2F&show_text=true&width=560&t=0" width="560" height="429" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Flegradigergely%2Fvideos%2F966757231539574%2F&show_text=true&width=560&t=0" width="560" height="429" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-85877054735116678692024-03-14T10:24:00.003+01:002024-03-14T10:24:22.137+01:00Gabnai Katalin írja a Kalucsniról<br /><br /> TATABÁNYÁN JÁRTAM – magyar drámát láttam, Dragomán György KALUCSNI című színművét. Ezt a darabot rendezte már Máté Gábor az Ódryn, Visky András Erdélyben, Szikszai Rémusz Nyíregyházán, most pedig GÖTTINGER PÁL – talán a kelleténél kicsivel több titkot rejtő, ám de igen míves és erőteljes – rendezése hozza elénk azt a valószerűtlen borzalmat, ami a Ceaușescu éra utolsó időszakában teljesedett ki. Nem egyszerű megállapítani, hogy egy-egy szereplő miért teszi, amit végül megtesz. Megretten a néző, s hiába fontolgatja, hogyan lehet elviselni a Dragomán György vészterhes emlékekből ácsolt drámájának eresztékeiből süvöltő áldozati tragédiát. Sehogy. A színlap írja: „…egy erdélyi magyar értelmiségi házaspár próbál útlevelet szerezni és elmenekülni az országból. De nincs kiben bízni, nincs kitől segítséget kérni, még a hatalmasokat is figyeli valaki, a recsegő-ropogó rendszer céltalan kegyetlenkedéssel rúgja az utolsókat. És ahogy a bizalmatlansággal telt évtizedek alatt az egész ország, úgy ők maguk, a házasságuk, az életük is tönkremegy. Lányuk, a 16 éves Annamari figyeli a feje fölött zajló vergődést, szülei veszekedéseit és kudarcait, végül arra jut: nem gyerek már, rajta is múlnak a dolgok.” <br /><br />Szereplők: Gyuri DÉVAI BALÁZS, Márta, a felesége BAKONYI CSILLA, Annamari, a lányuk SIPOS ILKA, Nagymama (Anna), Gyuri anyja EGRI MÁRTA, Krisztina DOBÓ ENIKŐ, Veress elvtárs KARDOS RÓBERT, Balla főhadnagy MIKOLA GERGŐ, Bajko százados MARÓTI ATTILA, Barta MEGYERI ZOLTÁN, Jánoska HONTI GYÖRGY, Lajoska CSABAI CSONGOR, Két egyenruhás NAGY ROLAND és VESZPRÉMI DÁNIEL – Díszlettervező: ONDRASCHEK PÉTER, jelmeztervező: CSELÉNYI NÓRA <br /><br />A színpadon megelevenedő rémálom nem a hazai történelmünk része. De biztos, hogy meg tudjuk úszni mindezt? Menjetek, nézzétek, Tatabánya nincs messze!<br /><br />(Sipos Zoltán fotói)<br /><br /><br /><br /><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgabnai.katalin%2Fposts%2Fpfbid0vJ5Swd9oPnRzzDmjyC2rXA6k39tfLyAbme9ZAVwY6RRB9G1zjXHkzESYRxTKKS8El&show_text=true&width=500" width="500" height="781" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-26688066358841158712024-03-10T19:12:00.001+01:002024-03-10T19:12:05.364+01:00Luxusnak tűnik csak hangokat eregetni, ha mondhatnék is valamit<div style="text-align: justify;"><b>Kolonits Klára operaénekes nemrég egy gálaesttel ünnepelte színpadra lépésének 30. évfordulóját, és bebizonyította: a hangja izgalmas, új színekkel teli, pedig – mint mondja – akadt, aki azt gondolta, megőrült, hogy Verdi-szerepeket vett elő. Őt azonban a kihívások éltetik, és abból akad bőven: a Testnevelési Egyetem sport-mentáltréner mesterképzésére jár, szabadidejében pedig kerteket tervez és a sajátját szépítgeti.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Az Eiffel Műhelyházban tartott ünnepi gálaestjén a ráadásban egy elkéső néző bőrébe bújt. A játékos, humoros ária nagyon jól állt önnek, a pályáján mégis elkerülték a vígoperák.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A humor közel áll hozzám, ahogyan az önirónia is. Sajnálom, hogy kezdő énekesként a bel canto első lépcsőfoka – például a Don Pasquale Norinája vagy a Szerelmi bájital Adinája – kimaradt. Mozartnál is mindig a tragikák vonzottak eleinte, és nem hittem, hogy később hiányozni fognak a könnyedebb figurák. Megjegyzem: akkoriban azért játszani sem tudtam olyan jól, és nem volt ennyi humorérzékem sem. Az operett és főleg az Operabeavató előadásai e tekintetben vízválasztók voltak.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>A színpadi játék felszabadultságát illetően?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Igen. Én a Zeneakadémia Tanárképző Intézetében végeztem magánének szakon, és ott nem kaptunk semmilyen színpadi képzést. Amikor a debreceni Csokonai Színházhoz kerültem, semmit nem tudtam a színházi eszközökről. Amatőrből küzdöttem föl magamat, a debreceni évek után az Operettszínház komoly iskola volt. Rengeteget foglalkoztak velem. Mednyánszky Ági szövegmondást tanított, közben figyeltem Kalocsai Zsuzsit – akit nagyon szeretek –, egyszerűen be kellett töltenem azt a hiátust, amellyel érkeztem.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Érdekes, hogy mára a hiteles, őszinte színpadi jelenlét az egyik erőssége.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A gimnáziumban voltak színjátszó köri próbálkozásaim. Emlékszem, Az ember tragédiája párizsi színjét állítottuk színpadra magyarórán, és bár egyébként nem voltam feltűnő jelenség, mégis rendkívül erős jelenet lett belőle. Utána az osztálytársaim azt mondták, hogy ezt nem nézték ki belőlem. De egyébként semmilyen jele nem volt az ilyen irányú tehetségemnek. Amikor 22 évvel ezelőtt megismertem a férjemet (Dinyés Dániel zeneszerző, karmester – a szerk.), ő elsősorban prózai színházakban dolgozott. Selmeczi György bevitte a Nemzetibe, ahol összeismerkedtünk az ott dolgozó kiváló színészekkel: Molnár Piroskától Básti Julin át Benedek Miklósig. Gyakran ültem a próbáikon, és közben sokat jártunk színházba. Megesett, hogy Benedek Micu eljött egy előadásomra, utána pedig elmondta, hogy mit talált jónak, és mit kellene máshogy csinálnom. Egyre többet dolgoztam és tanultam. Korábban a Marica grófnő Ács János rendezésében valódi akadémia volt. Tyúklépésekben haladtam előre. Volt bennem „éhség”, hogy meg akarom ezt tanulni. Főiskolásként Ruszt József A varázsfuvola-rendezésében debütáltam mint első dáma, addig szó sem volt operaéneklésről.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Milyen pályára készült?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Karmester akartam lenni. Ezt is elég későn találtam ki a gimnáziumban, zongorázni is jobban kellett volna, a szolfézstudásom is hagyott kívánnivalót maga után, így végül karvezetés szakra vettek fel. Már az elején mondta a tanárom, hogy borzalmasan rossz a kezem. Igaza volt. Ott álltam, hogy akkor mi a csudát csináljak. Ő mondta, hogy: „Énekeljen!”</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Ez korábban fel sem merült?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Mindig énekeltem kórusban, de minden felvételin azt mondták, hogy ez nem hang. Még engem szerető tanárok közül többen is úgy vélekedtek, hogy ez értéktelen nyüszögés, nincs benne semmi. Ez nagyon sokáig így volt.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Miért tartott ki mégis az éneklés mellett?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Az első énekórák eufóriája Schultz Katalinnal, aztán a próbák Ruszt Józseffel teljesen beszippantottak. Azt éreztem, hogy kiléphetek a rám szabott szűkös keretek közül, és ebben a másfajta jelenlétben megszűntek a fiatalkori problémáim, a szorongásaim, eltűntek a korlátok. Ez olyan erős hatással volt rám, hogy bár többször felmerült, hogy abbahagyom, mégsem tudtam magam rászánni. El sem tudtam képzelni, hogy valami mással foglalkozzak. E tekintetben a tavalyi év komoly fordulatot hozott.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>A fordulat is érdekel, de még az éneklésnél maradva: a pályája kezdeti, kacskaringós időszaka eltartott tíz-tizenöt évig.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">1994-ben léptem először színpadra, és az első átütő sikert 2010-ben arattam. Közben is akadtak jó időszakok – nem akarom letagadni –, de rettentően hullámzott. Most, hogy pszichológiát tanulok, egyre tisztábban látom, hogy a felmenőimnél a politikai helyzet okozta nehézségek miatt megjelent egy állandó elfojtás, önkorlátozás, és én átvettem ezt a mintát. Pedig alapvetően lobbanékony természetű, temperamentumos nő vagyok, ám folyton igyekeztem visszafogni magam, és ez igaz volt a vokális adottságaim elfedésére is. A képzőművészetben könnyebben feloldódtam. Szerettem egyedül rajzolni, festeni, miközben iszonyatosan vonzott, hogy emberek között legyek, ezért például zenekarban fuvoláztam. Szóval búvópatakként, mélyről és kicsit kacskaringósan tört elő a tehetségem.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>2010-ben mi hozta meg a várt elismerést?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A Bánk bán ősváltozatának televíziós közvetítése. Már a próbák alatt éreztem, hogy ez egy más szint. Utána néhány év üstökösszerű felívelés következett, majd – rajtam kívül álló okokból – ismét jöttek a megtorpanások, ami rettentően türelmetlenné tett. Utólag viszont azt látom, hogy inkább az a három-négy sűrű év számít rendkívülinek, talán túl gyors is volt.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Mit gondol: előnyére vagy hátrányára vált, hogy ilyen küzdelmesen ért fel a pálya csúcsára?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Egyértelműen az előnyömre vált, mert az egómat teljes mértékben háttérbe kellett szorítanom, így a legtöbb nehézségtől meg sem rezzenek. Nem vagyok hiú, és nincsenek teljesíthetetlen vágyaim. Jó darabokat szeretnék énekelni jó kollégákkal, jó zenei vezetéssel, jó rendezésben. Elég jól bírom a kritikát, érdekel mások véleménye, mert ha van mit tanulnom, az motivál. Ez a Príma Donna sorozatba összeállított műsorom is ilyen volt, akadt, aki azt gondolta, megőrültem.</div><div style="text-align: justify;"><b><br /></b></div><div style="text-align: justify;"><b>A Verdi-operarészletek miatt?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Igen. Pedig én éreztem, hogy mivel egész évben nincsen komolyabb feladatom, kell nekem egy „műnyúl”, mint az agaraknak a versenyeken. Nekem segít, ha van egy világos cél, ahová el kell jutnom.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>A programba bekerültek a bel canto-hősnők, amelyeket bizonyára a közönség is várt öntől. A három Verdi-opera sem volt teljesen újdonság, akadt közte olyan szerep, amelyet már énekelt külföldön.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Egyrészt Verdi bizonyos korszaka bel canto alapú, A trubadúr például abszolút ilyen. Másrészt van egy fantasztikus olasz korrepetitorom Bécsben, Alessandro Amoretti. Nyáron elvittem hozzá Verdi Requiemjét és Attiláját – akkor még arról volt szó, hogy azt éneklem majd a Margitszigeti Szabadtérin. Amoretti évekkel ezelőtt Éjkirálynőként hallott először, így nagyon furcsállta ezt az anyagot. Már az Attilával is sikerült meglepnem, de a Requiemre egyenesen azt mondta, hogy bizonyos részeket még sosem hallott így élőben. Ezért – bár óvakodott tanácsot adni – éreztette, hogy ebbe az irányba érdemes elindulnom. Verdi középső korszaka a Requiem stiláris, vokális jegyein alapul. Gondolkodtam, hogy mi lehetne egy nagy lépés ebbe az irányba. Sokan a Nabuccót vagy Lady Macbethet várták tőlem, ám én az Aidát választottam. Nekem az O patria mia rengeteget adott, míg gyakoroltam. Egyébként is foglalkoztatnak ezek a kérdések: mit jelent számomra a haza, vagy művészi értelemben hol a hazám? Az Erkel Színház elvesztése számomra lelki hontalanságot okozott – pedig imádom az Operaházat, de én az Erkelben vagyok otthon –, az ária alatt pedig ezt az érzést idéztem fel.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Érdekes, hogy nem elsősorban zenei anyagot, hanem figurát, történetet választ.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Nem biztos, hogy ez a professzionális módszer, de engem mindig a mondanivaló érdekel. Próbálnék meg csak „úgy” énekelni… gondolatok nélkül! Nem sokszor kap rajta a férjem, de mindig szóvá teszi. Ha operát, ha dalokat éneklek, luxusnak tűnik csak hangokat eregetni, ha mondhatnék is valamit.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Kockázatos, amikor egy művész magának állít össze egy estet, mert kérdés, vajon helyesen méri-e fel az erősségeit.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Csaknem egy évet foglalkoztam ezzel a műsorral. Nyáron sokat voltam külföldön, és ez lélektani értelemben pozitív fordulópontot hozott. Amikor hazajöttem, már tudtam, hogy merész leszek, hiszen ez a színpadi debütálásom harmincadik évfordulójának ünnepe is volt.</div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Miért jelentett mérföldkövet a tavalyi év?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Egy ideje keresem annak a lehetőségét, hogy az állandó tanulási és játékéhségemet ki tudjam elégíteni. Nem rajtam múlik mint munkavállalón és művészen, hogy mit éneklek és mennyit. A Covid-járvány óta egyre kevesebb a szerepem, mára egy maradt. Most úgy tűnik, ez a jövő szezonban változni fog, de az elmúlt években azt éreztem, hogy engem ez tönkretesz. Először autodidakta módon kitanultam a kerttervezést. 2020-ban építettem fel a saját díszkertünket, amelyben van 280 rózsatő, és ezeket az éghajlati viszonyoknak vagy a személyes igényeinknek megfelelően folyamatosan cserélgetem. De ez nem bizonyult elégségesnek.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Közös ismerőseinknek hála megismertem Lénárt Ágota sportpszichológust, ez jelentette a tényleges fordulópontot. A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként volt egy Master Class-sorozatom, amely során számos művésszel készítettem edukációs interjút. A végén felmerült bennem, hogy bár énektechnikai segítséget tudok ezáltal nyújtani, de mi lesz a mentális támogatással? Innen már csak egy lépés volt a sportpszichológia.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A barátnőm neuropszichológiát tanul, és elmentem vele Lénárt Ágota egyik előadására, amelyet sportlövőedzőknek tartott. Ott igazi heuréka!-élményem volt, hogy te jó ég, ez ugyanolyan, mint az éneklés! Akkor szerveztünk egy workshopot a sportpszichológiai módszerekről, amelybe csaknem negyven énekes kapcsolódott be. Én minden órán ott voltam, és a végén Ágota megkérdezte, hogy nem érdekelne-e engem ez komolyabban, mert indul egy sport-mentáltréner mesterképzésük. Akkoriban még úgy gondoltam, hogy a Zeneakadémiára viszem be ezt a témát, ám erre ott nem volt fogadókészség. Végül megkerestem Ágotát. Bár ő is látta az abszurditását annak, hogy egy operaénekes úgy felvételizik a Testnevelési Egyetemre, hogy az alapdiplomáját nem sportból szerezte, de végül megoldottuk.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Szeptember óta sportolókkal járok az órákra. Még testnevelési egyetemes pulcsim is van! Ősszel erős szakmai kiégéses tünetekkel érkeztem az első oktatási napra, ám estére már egészen másként láttam a saját problémáimat. Olyan volt, mint egy eszmélés. Rájöttem, hogy korábban csak egy bizonyos szempontból tekintettem a pályámra, és ott eljutottam a falig. Úgy éreztem, kivették a kezemből az irányítást, és semmiféle ráhatásom nincs a sorsomra. Ez pedig a krónikus egészségi tünetektől a motiválatlanságig számos problémát eredményezett, ami legfeljebb azért nem látszott, mert amikor tehettem, töltődtem a kerti munkákkal vagy futottam a Duna-parton.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Edith Eva Eger A döntés című könyve is megvilágította számomra, hogy semmi mást nem tudok megváltoztatni, csak a saját nézőpontomat. Ez a nézőpontváltás volt az, amely aztán alapjaiban változtatta meg az életemet. Rossz tulajdonságom, hogy ha valamit elérek, utána azonnal negligálom. Éppen ezért a pályához való mentális hozzáállásom ugyanolyan volt a Kossuth-díj elnyerése után, mint huszonegy évesen, pályakezdőként. Ez nagyon káros. Persze belém nevelték, hogy soha ne legyek elbizakodott, de az önértékelésünk helyreállítása rendkívül fontos – fizikailag és mentálisan egyaránt. Közben rájöttem, hogy a mentális segítségadás, beszélgetés nekem jól megy. Énekeseknél elég pontosan megérzem, hogy a teljesítmény kiteljesedésének énektechnikai vagy lelki gátja van. Utóbbin is rengeteget lehet segíteni – ezt magamon is érzem –, most pedig lelkesít a lehetőség, hogy ebben elmélyedhetek.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Közben – ahogyan célzott is rá – énekesként is több szerepe lesz.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A Traviata Violettája különösen kedves szerepem, és azt hittem, hogy másfél évvel ezelőtt a szegedi Dóm téri bemutatóval végleg elbúcsúztam tőle. Ám nyáron az Operaház előadásában még el fogom énekelni néhányszor ezt a vokálisan is rendkívül összetett szerepet. Kíváncsi vagyok, hogy az elmúlt egy évben elért énektechnikai változások hogyan hatnak majd erre a figurára. Renata Tebaldi is énekelte Violettát – nem minthogyha hozzá akarnám hasonlítani magam –, de vannak hagyományai a szerep spintósabb megfogalmazásának is. Ki fogom próbálni, hogy ez A trubadúrban megtalált hangvétel Violettánál is működik-e. Ez most a következő nagy kaland.</div></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">forrás: <a href="https://kultura.hu/luxusnak-tunik-csak-hangokat-eregetni-ha-mondhatnek-is-valamit/?fbclid=IwAR1biOw3-Xwe_i_ovIT32PSMO9g_acoEZ4KptUrFErtL0R4WNesovqj3nB4">https://kultura.hu</a></div>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-10201767197235895982024-03-10T10:28:00.000+01:002024-03-10T10:28:20.058+01:00Színházak Éjszakája a Momentánban<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG5h2EN_Zy6J9nkHyX60vSSSASU4upn_m22tDsEBCbc1WGJpPiNQ_eTlj-HFexcl_19L0C0nVpcmo6OOLns6f7RU-DMdVzoB7SvW8n8MxRttsIPUHLhSo6jnONQUVhuk05z7WHwJKmtyM6UhQGL5f4ASyjQAF6RnnewlCMCJOb1uX1dHbpf00mocko2VM/s2048/moment.jpeg" style="display: block; padding: 1em 0px; text-align: center;"><img alt="" border="0" data-original-height="2048" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG5h2EN_Zy6J9nkHyX60vSSSASU4upn_m22tDsEBCbc1WGJpPiNQ_eTlj-HFexcl_19L0C0nVpcmo6OOLns6f7RU-DMdVzoB7SvW8n8MxRttsIPUHLhSo6jnONQUVhuk05z7WHwJKmtyM6UhQGL5f4ASyjQAF6RnnewlCMCJOb1uX1dHbpf00mocko2VM/s600/moment.jpeg" width="600" /></a></div><div style="text-align: center;"><iframe allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen="true" frameborder="0" height="732" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMomentanTarsulat%2Fposts%2Fpfbid02uxdobPMMMN3SWJyqFngR9KtY75ku3QEpTXztyhZZfh1yPUXaY1bTzFnzSkrV9mfPl&show_text=true&width=500" style="border: none; overflow: hidden;" width="500"></iframe></div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Szuper programokkal várunk március 23-án délutántól éjjelig, részt veszünk ugyanis a Budapesti Színházak Éjszakájan.
Egy nap alatt 7+ előadást játszunk! Bár az előzetesen foglalható helyek már javarészt beteltek, aznap még a helyszínen is lehet regisztrálni, így a későn ébredőknek is van lehetősége részt venni. Lesz impróbeavató, játék a nézőkkel, RögvEst extrákkal, zenés, filmes, színházas és társasjátékos előadás is.
Bővebben: <a href="https://momentantarsulat.hu/hir/reszt-veszunk-a-szinhazak-ejszakajan-es-te">https://momentantarsulat.hu</a></div><div style="text-align: center;"><br /></div><div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;"><br /></div><div><div style="text-align: center;"><br /></div><blockquote class="instagram-media" data-instgrm-captioned="" data-instgrm-permalink="https://www.instagram.com/p/C4TKpD3pGgu/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading" data-instgrm-version="14" style="background: rgb(255, 255, 255); border-radius: 3px; border: 0px; box-shadow: rgba(0, 0, 0, 0.5) 0px 0px 1px 0px, rgba(0, 0, 0, 0.15) 0px 1px 10px 0px; margin: 1px; max-width: 540px; min-width: 326px; padding: 0px; width: calc(100% - 2px);"><div style="padding: 16px;"> <a href="https://www.instagram.com/p/C4TKpD3pGgu/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading" style="background: rgb(255, 255, 255); line-height: 0; padding: 0px; text-align: center; text-decoration: none; width: 100%;" target="_blank"> <div style="align-items: center; display: flex; flex-direction: row;"> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 50%; flex-grow: 0; height: 40px; margin-right: 14px; text-align: center; width: 40px;"></div> <div style="display: flex; flex-direction: column; flex-grow: 1; justify-content: center;"> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; margin-bottom: 6px; text-align: center; width: 100px;"></div> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; text-align: center; width: 60px;"></div></div></div><div style="padding: 19% 0px; text-align: center;"></div> <div style="display: block; height: 50px; margin: 0px auto 12px; text-align: center; width: 50px;"><svg height="50px" version="1.1" viewbox="0 0 60 60" width="50px" xmlns:xlink="https://www.w3.org/1999/xlink" xmlns="https://www.w3.org/2000/svg"><g fill-rule="evenodd" fill="none" stroke-width="1" stroke="none"><g fill="#000000" transform="translate(-511.000000, -20.000000)"><g><path d="M556.869,30.41 C554.814,30.41 553.148,32.076 553.148,34.131 C553.148,36.186 554.814,37.852 556.869,37.852 C558.924,37.852 560.59,36.186 560.59,34.131 C560.59,32.076 558.924,30.41 556.869,30.41 M541,60.657 C535.114,60.657 530.342,55.887 530.342,50 C530.342,44.114 535.114,39.342 541,39.342 C546.887,39.342 551.658,44.114 551.658,50 C551.658,55.887 546.887,60.657 541,60.657 M541,33.886 C532.1,33.886 524.886,41.1 524.886,50 C524.886,58.899 532.1,66.113 541,66.113 C549.9,66.113 557.115,58.899 557.115,50 C557.115,41.1 549.9,33.886 541,33.886 M565.378,62.101 C565.244,65.022 564.756,66.606 564.346,67.663 C563.803,69.06 563.154,70.057 562.106,71.106 C561.058,72.155 560.06,72.803 558.662,73.347 C557.607,73.757 556.021,74.244 553.102,74.378 C549.944,74.521 548.997,74.552 541,74.552 C533.003,74.552 532.056,74.521 528.898,74.378 C525.979,74.244 524.393,73.757 523.338,73.347 C521.94,72.803 520.942,72.155 519.894,71.106 C518.846,70.057 518.197,69.06 517.654,67.663 C517.244,66.606 516.755,65.022 516.623,62.101 C516.479,58.943 516.448,57.996 516.448,50 C516.448,42.003 516.479,41.056 516.623,37.899 C516.755,34.978 517.244,33.391 517.654,32.338 C518.197,30.938 518.846,29.942 519.894,28.894 C520.942,27.846 521.94,27.196 523.338,26.654 C524.393,26.244 525.979,25.756 528.898,25.623 C532.057,25.479 533.004,25.448 541,25.448 C548.997,25.448 549.943,25.479 553.102,25.623 C556.021,25.756 557.607,26.244 558.662,26.654 C560.06,27.196 561.058,27.846 562.106,28.894 C563.154,29.942 563.803,30.938 564.346,32.338 C564.756,33.391 565.244,34.978 565.378,37.899 C565.522,41.056 565.552,42.003 565.552,50 C565.552,57.996 565.522,58.943 565.378,62.101 M570.82,37.631 C570.674,34.438 570.167,32.258 569.425,30.349 C568.659,28.377 567.633,26.702 565.965,25.035 C564.297,23.368 562.623,22.342 560.652,21.575 C558.743,20.834 556.562,20.326 553.369,20.18 C550.169,20.033 549.148,20 541,20 C532.853,20 531.831,20.033 528.631,20.18 C525.438,20.326 523.257,20.834 521.349,21.575 C519.376,22.342 517.703,23.368 516.035,25.035 C514.368,26.702 513.342,28.377 512.574,30.349 C511.834,32.258 511.326,34.438 511.181,37.631 C511.035,40.831 511,41.851 511,50 C511,58.147 511.035,59.17 511.181,62.369 C511.326,65.562 511.834,67.743 512.574,69.651 C513.342,71.625 514.368,73.296 516.035,74.965 C517.703,76.634 519.376,77.658 521.349,78.425 C523.257,79.167 525.438,79.673 528.631,79.82 C531.831,79.965 532.853,80.001 541,80.001 C549.148,80.001 550.169,79.965 553.369,79.82 C556.562,79.673 558.743,79.167 560.652,78.425 C562.623,77.658 564.297,76.634 565.965,74.965 C567.633,73.296 568.659,71.625 569.425,69.651 C570.167,67.743 570.674,65.562 570.82,62.369 C570.966,59.17 571,58.147 571,50 C571,41.851 570.966,40.831 570.82,37.631"></path></g></g></g></svg></div><div style="padding-top: 8px;"> <div style="color: #3897f0; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-weight: 550; line-height: 18px; text-align: center;">A bejegyzés megtekintése az Instagramon</div></div><div style="padding: 12.5% 0px; text-align: center;"></div> <div style="align-items: center; display: flex; flex-direction: row; margin-bottom: 14px;"><div> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 50%; height: 12.5px; text-align: center; transform: translateX(0px) translateY(7px); width: 12.5px;"></div> <div style="background-color: #f4f4f4; flex-grow: 0; height: 12.5px; margin-left: 2px; margin-right: 14px; text-align: center; transform: rotate(-45deg) translateX(3px) translateY(1px); width: 12.5px;"></div> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 50%; height: 12.5px; text-align: center; transform: translateX(9px) translateY(-18px); width: 12.5px;"></div></div><div style="margin-left: 8px;"> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 50%; flex-grow: 0; height: 20px; text-align: center; width: 20px;"></div> <div style="border-bottom: 2px solid transparent; border-left: 6px solid rgb(244, 244, 244); border-top: 2px solid transparent; height: 0px; text-align: center; transform: translateX(16px) translateY(-4px) rotate(30deg); width: 0px;"></div></div><div style="margin-left: auto;"> <div style="border-right: 8px solid transparent; border-top: 8px solid rgb(244, 244, 244); text-align: center; transform: translateY(16px); width: 0px;"></div> <div style="background-color: #f4f4f4; flex-grow: 0; height: 12px; text-align: center; transform: translateY(-4px); width: 16px;"></div> <div style="border-left: 8px solid transparent; border-top: 8px solid rgb(244, 244, 244); height: 0px; text-align: center; transform: translateY(-4px) translateX(8px); width: 0px;"></div></div></div> <div style="display: flex; flex-direction: column; flex-grow: 1; justify-content: center; margin-bottom: 24px;"> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; margin-bottom: 6px; text-align: center; width: 224px;"></div> <div style="background-color: #f4f4f4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; text-align: center; width: 144px;"></div></div></a><p style="color: #c9c8cd; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 17px; margin-bottom: 0px; margin-top: 8px; overflow: hidden; padding: 8px 0px 7px; text-align: center; text-overflow: ellipsis; white-space: nowrap;"><a href="https://www.instagram.com/p/C4TKpD3pGgu/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading" style="color: #c9c8cd; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-weight: normal; line-height: 17px; text-decoration: none;" target="_blank">Momentán Társulat (@momentantarsulat) által megosztott bejegyzés</a></p></div></blockquote> <script async="" src="//www.instagram.com/embed.js"></script></div></div>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-1836661703558101672024-03-10T10:11:00.003+01:002024-03-10T10:11:59.625+01:00Színházrendezők Viadala: Titkok és vágyak<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/34R3qYYDH-o?si=xnfEu3_tHueO-5Zk" title="YouTube video player" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-36251330904101206402024-03-10T10:05:00.000+01:002024-03-10T10:05:00.503+01:00Momentán: Részt veszünk a Budapesti Színházak Éjszakáján – és te?Szuper programokkal várunk március 23-án délutántól éjjelig, részt veszünk ugyanis az idei Színházak Éjszakáján. Egy nap alatt 7+ előadást játszunk! Bár az előzetesen foglalható helyek már javarészt beteltek, aznap még a helyszínen is lehet regisztrálni, így a későn ébredőknek is van lehetősége részt venni. Lesz impróbeavató, játék a nézőkkel, RögvEst extrákkal, zenés, filmes, színházas és társasjátékos előadás is. <br /><br />Annyi minden vár rád, hogy alig várjuk ezt a napot! <br /><br /><br /><ul style="text-align: left;"><li>Próbáld ki magad!</li><ul><li>17:30-18:30 (Pincehelyiség) Tessék!</li><li>Hogyan tudsz imprózni közönség előtt? A Tessék! előadáson, ahol 1-1 kiválasztott nézővel együtt improvizál a Momentán Társulat. Egy kis bátorságot hozz, a többit mi adjuk!</li><li>Az előadáson nem minden néző fog improvizálni, így ha nincs ilyen ambíciód, akkor is jöhetsz.</li></ul><li>Beavatunk, ha szeretnéd!</li><ul><li>16:00-17:00 (Pincehelyiség) Ma este lebukunk - impróbeavató</li><li>Vajon mi van a színészek fejében egy improvizált jelenet előtt, után, közben? Mi alapján döntik el, mit csinálnak? Honnan tudják? Vagy nem tudják? Ezen a kísérleti beavató előadáson megállítjuk és oda-vissza forgatjuk az időt, hogy bepillanthassunk az imprósok agyába és felfedezzük, hogy is működik az imprószínház. Vadonatúj forma, most először láthatjátok!</li></ul><li>Zenét!</li><ul><li>16:00-17:00 (Színházterem) re:Verze</li><li>Mi születik a közönség ötletei és két zseniális zenész segítségével?! Olyan sosemvolt dalok (slágerek?), amiknek a dallama, a ritmusa, a tartalma ismerős lehet, mégis valamiben más, mint amit valaha hallottál. A re:Verze előadáson ugyanis Szőke Szandra és Pirisi László bármiből és mindenből is dalt csinál.</li></ul><li>Nintendo, Xbox, Momentán?</li><ul><li>17:30-18:30 (Színházterem) A kocka el van vetve</li><li>Egy képzeletbeli játék karakterei kerülnek a színpadra. Négy játékos, akik a nézők és egymás instrukciói alapján játékokban küzdenek meg egymás ellen, egymással összefogva. És a végén csak egy maradhat! Retro konzoljáték-hangulat, izgalom, improvizáció.</li></ul><li>Rendezünk neked filmeket és színdarabokat!</li><ul><li>19:00-20:00 (Színházterem) Színházrendezők Viadala</li><li>20:30-21:30 (Színházterem) Filmrendezők Viadala</li><li>Történetek, jelenetek, stílusok a filmes és a színházi világból. A Színházrendezők Viadala előadáson a társulat tagjai színházrendezőkként alkotnak meg egy kulisszák mögötti világot, négyféle színházi stílusparódia keretében, Shakespeare, Csehov vagy épp Spiró stílusában… A Filmrendezők Viadalán pedig sosemvolt filmeket impróznak, a közönség ötletei alapján alakított karakterekkel, helyszíneken, improvizált zenei hangulatfestéssel. A filmek és színdarabok egymással versenyeznek, és hogy melyik a legjobb, melyiket nézzük a legtovább, arról a közönség dönt!</li></ul></ul><div>A teljes program időrendben:<br /><br /><br /><br /><br />16:00-17:00 (Színházterem) re:Verze<br /><br />16:00-17:00 (Pincehelyiség) Ma este lebukunk - impróbeavató<br /><br />17:30-18:30 (Színházterem) A kocka el van vetve<br /><br />17:30-18:30 (Pincehelyiség) Tessék!<br /><br />19:00-20:00 (Színházterem) Színházrendezők Viadala<br /><br />20:30-21:30 (Színházterem) Filmrendezők Viadala<br /><br />22:00-23:00 (Színházterem) RögvEst JAM<br /><br /><br /><br /><br />Bővebben: <a href="https://budapestiszinhazakejszakaja.hu/programok.html#momentantarsulat">https://budapestiszinhazakejszakaja.hu/programok.html#momentantarsulat</a><br /><br /><br />Fontos információ: március 11-én, hétfőn további helyeket foglalhatsz előadásainkra! Csak figyeld a Budapesti Színházak Éjszakája Facebook-oldalt (meg a miénket :))<br /><br /><br />Várunk szeretettel!</div><div><br /></div><div><br /></div><div>forrás: <a href="https://momentantarsulat.hu/hir/reszt-veszunk-a-szinhazak-ejszakajan-es-te">https://momentantarsulat.hu/</a></div>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-26584145036688916752024-03-09T08:34:00.007+01:002024-03-14T11:01:37.304+01:00A Kalucsniról a Lábjegyzet c. műsorban <div style="text-align: center;"><iframe allow="autoplay" height="480" src="https://drive.google.com/file/d/1j69oQHwr26dNpId0ZUeIH8PdbDy8ZXsE/preview" width="640"></iframe></div><br /><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">"Magántörténetek, mögöttük a korszak, amiben élnek, amiben élünk, mert lehet majdnem jelenidejűségnek is érezni mindezt, még ha vannak is kicsit eltolódások. Nagyképűen mondva ez a jelen történelme. Akkor is, ha kimondva a magánszférán van a hangsúly, ott van mögötte a világ, ami körbekerít, nem enged. Bemutatták Tatabányán, a Jászai Mari Színházban Dragomán György Kalucsni című drámáját, a rendező Göttinger Pál beszél róla." </div><div style="text-align: justify;">/Vlasics Sarolta, Rádió Bézs/</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div> forrás: <a href="https://www.radiobezs.hu/vlasics-sarolta-labjegyzet/">https://www.radiobezs.hu/</a></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div style="text-align: center;"><iframe allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen="true" frameborder="0" height="787" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fradiobezs%2Fposts%2Fpfbid0yHPptVZEZ8s9Sgaon4rTnsy6mnEvA3ttNKdBuWEyFHgaGfJpH2f6fS4hVQqKDgbPl&show_text=true&width=500" style="border: none; overflow: hidden;" width="500"></iframe></div>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-51497848808492626722024-03-09T08:17:00.002+01:002024-03-09T08:17:50.967+01:00Tapsrend az utolsó Énis, teis után Szombathelyen<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgottingerpalmv%2Fvideos%2F811855214108476%2F&show_text=true&width=267&t=0" width="267" height="591" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-83809048790555555332024-03-09T08:15:00.001+01:002024-03-09T08:15:10.797+01:00„Átéreztem azt a tehetetlen dühöt, kétségbeesést, ami mindent felülír” – Interjú Bakonyi Csillával<div style="text-align: justify;"><b>Február végén mutatta be Dragomán György Kalucsni című darabját Göttinger Pál rendezésében a tatabányai Jászai Mari Színház. Az epikus pusztulástörténet a saját történelmünkről, a saját bizalmatlan társadalmunk mérgező beidegződéseiről is beszél, tele szívfacsaró, lefojtott, nagyon is ismerős emberi sorsokkal. A előadásról a darab egyik főszereplőjével, Bakonyi Csillával beszélgettünk, e mellett szóba kerültek korábbi szerepei is.</b></div><div style="text-align: justify;"><b><br /></b></div><div style="text-align: justify;"><b>Korábban mennyire ismerted a szerző, Dragomán György munkásságát?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Nagyra tartom a munkásságát, világszemlélete meglehetősen közel áll hozzám, stílusa összetéveszthetetlenül egyedi; a kovászos kenyér receptje pedig új perspektívát nyitott az életemben, egyszerűségében csodálatos. A Kalucsnit viszont nem ismertem, de már az olvasópróbán bebizonyosodott, hogy az a stílus, amit a regényeiben képvisel, esszenciálisan benne van ebben a darabban is.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Az előadás nézése közben az jutott eszembe, hogy annak ellenére, hogy a történet komoly témát dolgoz fel, alapszituáció mégis olyan, mintha egy bohózatból ragadták volna ki.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Igen, tiszta Feydeau, ahogy a férj, a feleség és a szerető először találkozik. Ez az egyik titka a darabnak, és én személy szerint szeretem is, amikor súlyos témákról humorral beszélünk. Így sokkal erőteljesebb az a gyomros is, amit a történet bevisz. Különösen közel áll hozzám a karakter szarkasztikus humora, és színésztechnikai élvezetet okoz, hogy tűpontos időzítéssel és ritmusban kell bánni a mélyről jövő közbeszólásaival.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Márta, a feleség igen összetett figura. A te szemedben milyen ember ő?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Az már az olvasópróbán feltűnt, hogy van benne valami kemény zártság, titokzatosság. Ez rögtön az elején nyilvánvalóvá válik, amikor berobban a lakásba, és találkozik a férje szeretőjével, akivel meglehetősen durván bánik. Márta fő prioritása, hogy el kell menniük az országból. Ez viszi előre, az életében minden más csak másodlagos. Sokadrangú a férje, a gyereke, akivel nincs igazán szoros kapcsolata, a lány inkább az apához húz érzelmileg, ezt is nagyon szépen bemutatja az első jelenet. Végiggondoltam azt is, hogy milyen lehetett az életük korábban: a nő sikeres orvos, valószínűleg ő tartja el a családot, folyamatosan haladt előre az életben. De a körülöttük lévő események, az egyre elviselhetetlenebb politikai helyzet hatására a kivándorlás mellett döntenek, és mivel ez a legfőbb cél, minden más érzelem háttérbe szorul. Ahogy egyre jobban belehelyezkedtem a szabadságmániás lelkemmel a történetbe, tökéletesen átéreztem azt a tehetetlen dühöt, kétségbeesést, ami mindent felülír és relativizál.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Miért tart ki minden rossz ellenére mindvégig a férje mellett? Hiszen megtehetné, hogy hátrahagyja a családját és egyedül kezdjen új életet.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Azt hiszem, hogy a férje hűtlensége ellenére van köztük egy nagyon erős kapocs. Baluval (Dévai Balázs, a darabbéli férj – A szerk.) igyekeztünk megmutatni ezt az összetartozást, főleg a börtönjelenetben. Nem hiszem, hogy Márta fejében bármikor is megfordult volna, hogy hátat fordítson akár a férjének, akár a gyerekének. Sőt, szerintem tulajdonképpen bántja is az, ahova a házasságuk jutott. Fájdalmasan csodálatraméltó, ha egy feleség úgy tud reagálni a férje szeretőire, ahogy Márta. Tisztelj meg annyival, hogy tudjak róla, de tisztelj annyira, hogy nem mesélsz róla. Sokszor elmondja, már-már mantrázza a darab során, hogy „újrakezdjük”, „újrakezdünk mindent”, „újrakezdjük az életünket”. Ezt a házasságukra is értheti. Ha ez így van, akkor ez az amúgy megingathatatlanul célratörő nő egyetlen naiv pontja.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Göttinger Pállal kilenc évvel ezelőtt már dolgoztatok együtt A hülyéje előadás kapcsán. Milyen volt az újbóli találkozás?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Sokat nevettünk, ami szerintem elengedhetetlen volt ennél a próbafolyamatnál. Már az asztali próbák is mélyek voltak és fergeteges hangulatban teltek, Palival dolgozni igazi szellemi csemege. A színpadi próbákkal is kellemes tempóban haladtunk, hatékonyan, gyorsan. Elmondta a legfőbb gondolatait, de aztán hagyott szabadon mozogni a keretek között. Ami nekem olykor gondot okozott, az a tér volt: úgy éreztem, hogy Márta nem az az egy helyben állós-ülős típus, viszont a rendelkezésre álló teret, főleg, ha 6-7 színész van benne, nem mozoghattam szét. Amikor megjönnek a dobozok, a nő tele van tettvággyal, onnantól kezdve nem számít sem a szerető, sem más egyéni probléma, hiszen szóvá is teszi, hogy mennyit küzdött, hogy ez összejöjjön. Itt meg kellett találni az arany középutat. Volt, amit máshogy láttunk Palival, de ezeket még vitának sem lehetne nevezni, inkább közös gondolkodásnak.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Az előadásban a lányotokat, Annamarit egy fiatal, pályakezdő színésznő, Sipos Ilka alakítja. Vele milyen volt a munka?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ilka egy tünemény, iszonyatosan bájos személyiség, mellé érzékeny és tehetséges; nagyon izgalmas volt figyelni, ahogy próbál, fejlődik, egyre bátrabb lesz. Befogadó és segítő társulat vagyunk, mindig nagyon érdekes megfigyelni, ezzel ki hogyan tud élni, vagy épp visszaélni. Ilka abszolút tudott, igazi csapatjátékos, nagyon drukkolok neki, hogy úgy alakuljon a pályája, ahogy csak szeretné.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Az előadás sokszor csak sejtet bizonyos dolgokat, például arra, hogy mi történt Annamari és Veress elvtárs között nem ad egyértelmű választ, kicsit mintha kételyben tartaná a nézőt, vagy inkább megadja a lehetőséget a jó feltételezésére. Te hogyan látod ezt?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Igen, ez abszolút így van. A nézőben többféleképpen csapódhat le, ettől is zseniális ez a darab. Nincs minden egyértelműen kimondva. Én viszont belülről a legnagyobb tragédiát élem meg, nálam egyértelmű a helyzet, nincs kétségem a történtek felől. Márta fejében a legrosszabb verzió szerepel.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Pont ahogyan Aloysius nővér fejében is a január végén bemutatott Kétely című előadásban? Ő is hajthatatlanul küzd a saját, vélt igazságáért, és csak a legvégén gondolkodik el azon, hogy talán mégsem volt igaza.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Szerintem nem csak ebben az egy ügyben kételkedik, sokkal komplexebbek a kétségei. Persze, örülök, hogy ezt gondolod, mert ez is volt a cél, de az én fejemben az él, hogy Aloysius az egész hitét is megkérdőjelezi, és ettől roppan össze. Az ő kételyének James nővérhez is van köze, hogy abból a csodálatos, csicsergő, nyitott emberből a saját fanatizmusa miatt egy bábot csinált. Szerintem benne egy sokkal globálisabb kétely merült fel, az egész életét kérdőjelezi meg.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>A te életedben egyébként mennyire van jelen a kétely?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Állandóan. Én magam egy merő kétely vagyok. (nevet) Valamilyen szinten irigylem azokat, akik megingathatatlanul bele tudnak állni egy gondolatba és képviselni azt, mint ahogyan Aloysius nővér is teszi. Én pont ennek az ellenkezője vagyok: minden gondolatot, kijelentést, mindent oldalt megkérdőjelezek, és végül ezekben próbálom elhelyezni magam. Ugyanakkor ezt nem hibaként vagy bajként élem meg, mert honnan tudjuk, hogy mi a tényleges igazság? Ha van olyan.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Hadd kanyarodjak vissza az évad elejéhez, ekkor mutatták be ugyanis a Nem félünk a farkastól című darabot, amelyet azóta is játszotok a Kamaraszínházban. Ebben az előadásban is egy olyan karaktert alakítasz, aki – gondolom – meglehetősen távol áll tőled.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Igen, szeretném azt hinni, hogy nagyon különbözöm Marthától. A nyilvános főpróbán, amikor először játszottuk közönség előtt a darabot, kis túlzással alig akartam visszamenni a második felvonásra, olyan gyűlöletet éreztem a karakter iránt a nézőtér felől. Olyan volt, mintha egy fal lenne közöttünk, és ez a Kamaraszínházban még jobban érezhető. Ezen a próbán voltak kollégáim, barátaim, akik elárulták, hogy ez nem gyűlölet, hanem inkább a döbbenet eredménye volt, ez csapódott bennem le úgy, hogy utálnak. Akkor eszembe jutott, hogy én is sokkolódtam tőle az olvasópróbán, de a próbafolyamat alatt igyekeztem ezt a karaktert is megszeretni. Ez idővel sikerült is, a bemutató környékén ezért sem értettem, hogy miért nem tudják a nézők is meglátni benne a jót, az esendőt, a miérteket már rögtön az elején. Karakterféltésnek szoktam ezt hívni. (nevet) Ettől függetlenül – vagy éppen ezért – ez egy igazi jutalomjáték, széles és vad skáláját tudom megmutatni annak, amit jelenleg a szakmáról tudok.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Mit gondolsz: az emberi játszmák mennyire vannak jelen az életünkben?</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Nagymértékben. Szeretném azt hinni, hogy a sajátomban nem nagyon, de nincsenek illúzióim. A legtöbb ember játszmázik, még akkor is, ha nem szándékosan. Néha felismerni is nehéz, de én nagyon tudatosan figyelek arra, hogy elkerüljem. Ennek ellenére persze van, hogy belecsúszom egy-egy ilyen szituációba. Amitől kifejezetten irtózom, az a manipuláció minden formája; kerülöm is, amennyire tudom. Ha a legkisebb felém irányuló manipulatív dolgot megérzem, azonnal falakat húzok. Szerencsére ezek a falak nem betonból vannak. A repedésein mindig áttör valami reménysugár, amitől rendre le is tudnak omlani. Hiszem, hogy mi is ilyen munkát végzünk a Jászaiban, amitől leomlanak a bennünket elválasztó falak.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Flaisz János - forrás: <a href="https://deszkavizio.hu/atereztem-azt-a-tehetetlen-duhot-ketsegbeesest-ami-mindent-felulir-interju-bakonyi-csillaval/">https://deszkavizio.hu</a></div>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-35881893676918478282024-03-08T08:57:00.001+01:002024-03-08T08:57:06.891+01:00A néző közbeszól - a néző megmondja<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Freel%2F1857967937975369%2F&show_text=true&width=267&t=0" width="267" height="591" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-75721781895415177032024-03-07T07:33:00.000+01:002024-03-07T07:33:08.652+01:00Orlai Produkció – a kortárs magyar darabok otthona<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/bzNs4dX0w3o?si=PvmI8_klNQLh45Cn" title="YouTube video player" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-6070766601201430252024-03-07T07:31:00.003+01:002024-03-07T07:31:40.392+01:00Sikerdarabok az Orlai Produkciótól<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/vssOoXJvG54?si=JWlYLWJ43SDjyBfw" title="YouTube video player" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-63380714955751473662024-03-05T08:58:00.003+01:002024-03-05T08:58:47.535+01:00A Kőszegi Várszínház írja az előkészülő Hyppolitról<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FVarszinhazKoszeg%2Fposts%2Fpfbid02jzunWdKsQJxfmx8r477wYfE4gnjoh3JXLJXkVLpmoMfQEAHWszpg2GexWeEVdZeKl&show_text=true&width=500" width="500" height="781" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-79735002924025863922024-03-05T08:48:00.002+01:002024-03-05T08:48:19.748+01:00Egy kisfilm a Momentán-születésnap nézői reakcióiból<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMomentanTarsulat%2Fvideos%2F2388859534635808%2F&show_text=true&width=267&t=0" width="267" height="591" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-88765051363525431902024-03-01T07:48:00.002+01:002024-03-01T07:48:19.365+01:00A Szegedi Nemzeti Színház előadásai február végén<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fszegedinemzeti%2Fposts%2Fpfbid02o6T3EQGkbwNUXXnzWpzQyn3Ye65NYtLjRfWinKWrmsWjVnoHXThdVMi7DPX2XCNdl&show_text=true&width=500" width="500" height="729" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-65691503623249999012024-02-29T09:04:00.005+01:002024-02-29T09:04:59.363+01:00Egy videó a Momentán születésnapi előadásának előkészületeiről<blockquote class="instagram-media" data-instgrm-captioned data-instgrm-permalink="https://www.instagram.com/reel/C35dTOKqAsG/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading" data-instgrm-version="14" style=" background:#FFF; border:0; border-radius:3px; box-shadow:0 0 1px 0 rgba(0,0,0,0.5),0 1px 10px 0 rgba(0,0,0,0.15); margin: 1px; max-width:540px; min-width:326px; padding:0; width:99.375%; width:-webkit-calc(100% - 2px); width:calc(100% - 2px);"><div style="padding:16px;"> <a href="https://www.instagram.com/reel/C35dTOKqAsG/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading" style=" background:#FFFFFF; line-height:0; padding:0 0; text-align:center; text-decoration:none; width:100%;" target="_blank"> <div style=" display: flex; flex-direction: row; align-items: center;"> <div style="background-color: #F4F4F4; border-radius: 50%; flex-grow: 0; height: 40px; margin-right: 14px; width: 40px;"></div> <div style="display: flex; flex-direction: column; flex-grow: 1; justify-content: center;"> <div style=" background-color: #F4F4F4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; margin-bottom: 6px; width: 100px;"></div> <div style=" background-color: #F4F4F4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; width: 60px;"></div></div></div><div style="padding: 19% 0;"></div> <div style="display:block; height:50px; margin:0 auto 12px; width:50px;"><svg width="50px" height="50px" viewBox="0 0 60 60" version="1.1" xmlns="https://www.w3.org/2000/svg" xmlns:xlink="https://www.w3.org/1999/xlink"><g stroke="none" stroke-width="1" fill="none" fill-rule="evenodd"><g transform="translate(-511.000000, -20.000000)" fill="#000000"><g><path d="M556.869,30.41 C554.814,30.41 553.148,32.076 553.148,34.131 C553.148,36.186 554.814,37.852 556.869,37.852 C558.924,37.852 560.59,36.186 560.59,34.131 C560.59,32.076 558.924,30.41 556.869,30.41 M541,60.657 C535.114,60.657 530.342,55.887 530.342,50 C530.342,44.114 535.114,39.342 541,39.342 C546.887,39.342 551.658,44.114 551.658,50 C551.658,55.887 546.887,60.657 541,60.657 M541,33.886 C532.1,33.886 524.886,41.1 524.886,50 C524.886,58.899 532.1,66.113 541,66.113 C549.9,66.113 557.115,58.899 557.115,50 C557.115,41.1 549.9,33.886 541,33.886 M565.378,62.101 C565.244,65.022 564.756,66.606 564.346,67.663 C563.803,69.06 563.154,70.057 562.106,71.106 C561.058,72.155 560.06,72.803 558.662,73.347 C557.607,73.757 556.021,74.244 553.102,74.378 C549.944,74.521 548.997,74.552 541,74.552 C533.003,74.552 532.056,74.521 528.898,74.378 C525.979,74.244 524.393,73.757 523.338,73.347 C521.94,72.803 520.942,72.155 519.894,71.106 C518.846,70.057 518.197,69.06 517.654,67.663 C517.244,66.606 516.755,65.022 516.623,62.101 C516.479,58.943 516.448,57.996 516.448,50 C516.448,42.003 516.479,41.056 516.623,37.899 C516.755,34.978 517.244,33.391 517.654,32.338 C518.197,30.938 518.846,29.942 519.894,28.894 C520.942,27.846 521.94,27.196 523.338,26.654 C524.393,26.244 525.979,25.756 528.898,25.623 C532.057,25.479 533.004,25.448 541,25.448 C548.997,25.448 549.943,25.479 553.102,25.623 C556.021,25.756 557.607,26.244 558.662,26.654 C560.06,27.196 561.058,27.846 562.106,28.894 C563.154,29.942 563.803,30.938 564.346,32.338 C564.756,33.391 565.244,34.978 565.378,37.899 C565.522,41.056 565.552,42.003 565.552,50 C565.552,57.996 565.522,58.943 565.378,62.101 M570.82,37.631 C570.674,34.438 570.167,32.258 569.425,30.349 C568.659,28.377 567.633,26.702 565.965,25.035 C564.297,23.368 562.623,22.342 560.652,21.575 C558.743,20.834 556.562,20.326 553.369,20.18 C550.169,20.033 549.148,20 541,20 C532.853,20 531.831,20.033 528.631,20.18 C525.438,20.326 523.257,20.834 521.349,21.575 C519.376,22.342 517.703,23.368 516.035,25.035 C514.368,26.702 513.342,28.377 512.574,30.349 C511.834,32.258 511.326,34.438 511.181,37.631 C511.035,40.831 511,41.851 511,50 C511,58.147 511.035,59.17 511.181,62.369 C511.326,65.562 511.834,67.743 512.574,69.651 C513.342,71.625 514.368,73.296 516.035,74.965 C517.703,76.634 519.376,77.658 521.349,78.425 C523.257,79.167 525.438,79.673 528.631,79.82 C531.831,79.965 532.853,80.001 541,80.001 C549.148,80.001 550.169,79.965 553.369,79.82 C556.562,79.673 558.743,79.167 560.652,78.425 C562.623,77.658 564.297,76.634 565.965,74.965 C567.633,73.296 568.659,71.625 569.425,69.651 C570.167,67.743 570.674,65.562 570.82,62.369 C570.966,59.17 571,58.147 571,50 C571,41.851 570.966,40.831 570.82,37.631"></path></g></g></g></svg></div><div style="padding-top: 8px;"> <div style=" color:#3897f0; font-family:Arial,sans-serif; font-size:14px; font-style:normal; font-weight:550; line-height:18px;">A bejegyzés megtekintése az Instagramon</div></div><div style="padding: 12.5% 0;"></div> <div style="display: flex; flex-direction: row; margin-bottom: 14px; align-items: center;"><div> <div style="background-color: #F4F4F4; border-radius: 50%; height: 12.5px; width: 12.5px; transform: translateX(0px) translateY(7px);"></div> <div style="background-color: #F4F4F4; height: 12.5px; transform: rotate(-45deg) translateX(3px) translateY(1px); width: 12.5px; flex-grow: 0; margin-right: 14px; margin-left: 2px;"></div> <div style="background-color: #F4F4F4; border-radius: 50%; height: 12.5px; width: 12.5px; transform: translateX(9px) translateY(-18px);"></div></div><div style="margin-left: 8px;"> <div style=" background-color: #F4F4F4; border-radius: 50%; flex-grow: 0; height: 20px; width: 20px;"></div> <div style=" width: 0; height: 0; border-top: 2px solid transparent; border-left: 6px solid #f4f4f4; border-bottom: 2px solid transparent; transform: translateX(16px) translateY(-4px) rotate(30deg)"></div></div><div style="margin-left: auto;"> <div style=" width: 0px; border-top: 8px solid #F4F4F4; border-right: 8px solid transparent; transform: translateY(16px);"></div> <div style=" background-color: #F4F4F4; flex-grow: 0; height: 12px; width: 16px; transform: translateY(-4px);"></div> <div style=" width: 0; height: 0; border-top: 8px solid #F4F4F4; border-left: 8px solid transparent; transform: translateY(-4px) translateX(8px);"></div></div></div> <div style="display: flex; flex-direction: column; flex-grow: 1; justify-content: center; margin-bottom: 24px;"> <div style=" background-color: #F4F4F4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; margin-bottom: 6px; width: 224px;"></div> <div style=" background-color: #F4F4F4; border-radius: 4px; flex-grow: 0; height: 14px; width: 144px;"></div></div></a><p style=" color:#c9c8cd; font-family:Arial,sans-serif; font-size:14px; line-height:17px; margin-bottom:0; margin-top:8px; overflow:hidden; padding:8px 0 7px; text-align:center; text-overflow:ellipsis; white-space:nowrap;"><a href="https://www.instagram.com/reel/C35dTOKqAsG/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading" style=" color:#c9c8cd; font-family:Arial,sans-serif; font-size:14px; font-style:normal; font-weight:normal; line-height:17px; text-decoration:none;" target="_blank">Momentán Társulat (@momentantarsulat) által megosztott bejegyzés</a></p></div></blockquote> <script async src="//www.instagram.com/embed.js"></script>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-70925347687815767802024-02-29T09:03:00.000+01:002024-02-29T09:03:12.572+01:00Menekülnének a pokolból<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/0WtPTT6PWLU?si=HB3_xRiUCiq6v9ad" title="YouTube video player" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen></iframe>Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-457243742996709958.post-17721561353613162312024-02-28T19:31:00.001+01:002024-02-28T19:31:09.058+01:00Mi az a DANTE? A <a href="https://www.facebook.com/dante.alkototer" target="_blank">DANTE Közösségi Alkotótér</a> egy hamarosan megnyíló új hely Budán, ami egyszerre színház, koncertterem, kocsma és bármi, amit még belelátunk. Látogass el az oldalunkra, ismerj meg minket és ha teheted, támogasd a munkánk.
Támogatás: <a href="http://dantekult.hu" target="_blank">dantekult.hu</a>
Göttinger Pálhttp://www.blogger.com/profile/09911892851956835656noreply@blogger.com