Nagyi, a barokk örvény

by - 10:45:00

Kutszegi Csaba

Tutira veszem, hogy a Pesti barokk előadása után egy mit sem sejtő ipszilon generációsnak simán beadom, hogy Csiky Gergely A nagymamáját láttuk.

Persze nem akarom megsérteni gyermekeim nemzedékét, egészen biztosan akad köztük nem egy, aki tudja, hogy Csiky a múlt század nyolcvanas éveiben már majd’ száz éve nem élt, ergo nem is írhatott a korszakról személyeset. Élt viszont Dés Mihály, aki megírta a Pesti barokkcímű nagyregényt (Magvető 2013), amelyből Kern András főszereplő és színpadra alkalmazó elkészítette az akár „A nagymama” címmel is illethető darabját, amely szintén a Pesti barokkcímet kapta, pedig Pest csak épphogy, barokk meg egyáltalán nincs benne.

Ne kerteljünk: a darabot Kern magára írta, és ez elsősorban nem is abból látszik, hogy főszereplőt csinált a maga játszotta nagymamából, hiszen a nagyi a regénynek is egyik központi alakja, hanem abból, hogy a nagymamás jelenetekben minden színházszerűen működik, a dialógusok olajozottak, a szereplők színpadi szituációkba vannak helyezve, melyekben érzékenyen és hitelesen élnek, mozognak. Azokról a részekről, amelyekben a nagymama nincs színen, ugyanez nem mondható el. El is árvulunk mindannyian (szereplők, nézők egyaránt), amikor a kedves, kilencvenhárom éves hölgy visszaadja a lelkét a teremtőjének. Akár azt is meg lehetett volna zsugázni, hogy ekkortájt véget is érjen a darab, még akkor is, ha regényben eztán még számos esemény bekövetkezik. Legyen így legközelebb „A pesti barokk nagyi” című újabb átiratban!

A regény számos eseménye között számtalan szexuálisegyüttlét-leírást olvashatunk, amelyek – a nagymama mellett – az epikus mű fő erősségei. Nyilván ezek egyike sem jelenhetett meg naturalisztikus bemutatásban a színpadon (az egy más műfaj volna), de sajnálatos, hogy néhány jelenet erejéig valamilyen ügyes teátrális húzással a szexesemény-szövegek valamelyike, még részletében sem hangzik el. Nem mintha e téren kielégítetlen befogadói elvárásaim volnának, de határozottan állítom: a regény legjobb, leghitelesebb részei a szeretkezés-megjelenítések. Ezek mellett jómagam olvasáskor a nyolcvanas évek underground kultúrájáról, az alternatív helyekről és a házibulikról, az ezeken megjelenő, áhítattal tisztelt nagy arcokról szóló részeket kedveltem a legjobban – ám ezek sem fértek fel a színpadra.
Persze, az a legnagyobb közhely, hogy a könyv sokkal jobb, mint a belőle készült színdarab, film stb. De ennek egyáltalán nem kell így lennie (van is számos pozitív példa rá). Az is teljesen érthető, hogy egy ötszáznyolcvankét oldalas regény valamennyi részletét nem lehet egy két felvonásos színdarabban felsorakoztatni (éppen ezért kellhet adott esetben megelégedni egy nagymamával és a felkínálkozó attribútumaival).

A szex-jelenetek kimaradását azzal is magyarázhatjuk, hogy sem a színpadra alkalmazót, sem pedig a Pesti barokk iránt vélhetően érdeklődő nézőket (már?) nem ez a téma vonzza elsősorban. Sőt: a Belvárosi Színház törzsközönsége sem kifejezetten ipszilon generációs; a bemutatón legalábbis túlnyomórészt még nálam is idősebb baby-boom kortársak hemzsegtek, nyilván őket jobban izgatják a nyolcvanas évek emlékei, igaz, ha jó a memória, az emlékezésbe sok minden belefér... És közben el is érkeztünk az előadás-koncepció leglényegesebb eleméhez, hogy ti. mivel és hogyan lehet bevonzani a nézőt a színházba. A Belvárosi Színházban, az Orlai Produkciós Iroda szervezésében ugyanis kereskedelmi színház működik, amilyenből jó lenne még több Magyarországon. A kereskedelmi színház – a hasonlóságok ellenére is – alapvetően más műfaj, mint az államilag (is) támogatott színházcsinálás. Ahol a siker mércéje a kasszasiker, ott olyan előadásokat kell bemutatni, amelyre sokan sokáig jegyet vesznek. Ezeknek a produkcióknak a milyensége olykor a legkevésbé a létrehozóik ízléséről vall, bevételi mutatóik sokkal inkább a közönség (persze a színházművészet keretein belüli) igényeiről tanúskodik. E tekintetben a regény jó választás, Kern András is – tehetsége, tapasztalata, sztársága révén – kitűnő személy a vállalkozáshoz. Innentől már „csak” elmélyült munkával, aprólékos műgonddal meg kell csinálni az előadást, azaz minden résztvevőnek tudása legjavát adva, kitartóan a legjobbra törekedve, addig kéne csiszolgatnia feladata, munkája tárgyát, amíg az el nem éri az optimális, elérhető legjobb minőséget. Na, hazánkban ez nem szokott összejönni.

A Pesti barokkal részemről nem azért vagyok elégedetlen, mert kereskedelmi produkció és/vagy taszítana a témája-tartalma, hanem mert nincs elég rendesen megcsinálva. A már említett dramaturgiai következetlenség mellett a játék is hullámzó minőséget mutat, a színészek nem mindegyik jelenetben és átváltozásban rukkolnak ki markáns, eredeti karakterekkel, az egymást követő „kisrealista” jelenetek olykor nincsenek alaposan, megnyugtatóan megrendezve. Az előadás első kétharmadában sok rész mintha csak azért lenne, hogy elteljen, hogy aztán újra bejöhessen a nagymama. Aki (Kern András megformálásában) szintén nem végig ugyanolyan jó, mint például a legelső otthoni bóklászásaiban vagy a temetőjelenetben. A regény főszereplője, Koszta János szerepében Szabó Kimmel Tamás helytáll, a többiek sem ereszkednek a minimálisan elvárható színvonal alá, Bánfalvi Eszter mutatja meg a legtöbb arcát, Mészáros Máté hozza Ernő szerepében a legkarakteresebb figurát, László Lili Éviként igen bájos, szeretetre méltó. De több változatos, jól kitalált jelenet kellene az előadásba, olyanok, mint a Modern Talking-os diszkó-kép, amelyben Schruff Milán és Bánfalvi Eszter eredetien remekel.
Ondraschek Péter színpadot körülölelő díszletfala „gyerek méretű”, az ajtókon ki-belépéskor alaposan le kell hajolniuk a szereplőknek, ha a fal mögött kiegyenesednek, válltól felfele kilátszanak. Igen, a mából olyan töpörödöttnek, provinciálisnak tetszenek a nyolcvanas évek. De mi, baby boomosok szeretjük őket. Jobb híján önmagunkat szeretjük bennük.

You May Also Like

0 Comments

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren tengeren (nyíregyháza) térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed