A 2010/11. színházi évad budapesti bemutatói


Közeledik a kőszínházi szezon indulása. Legutóbb a 2010/11. színházi évad vidéki bemutatóit gyűjtöttük össze, mostani összeállításunkban a fővárosi kőszínházak tervezett premiereit ismertetjük.

Az évadot Budapesten a megújulófélben lévő Magyar Színház kezdte. Augusztusban a Sweet Charity bemutatójával indult a Végzet Asszonya-évad (rendező: Pelsőczy Réka, főszereplők: Auksz Éva / Ruttkay Laura, Jegercsik Csaba / Gémes Antos, Fillár István / Tóth Sándor). John Ford Kár, hogy kurva című reneszánsz rémdrámáját Koltai M. Gábor rendezi, a premier szeptemberben lesz. Füst Milán Feleségem története című színművének a rendező és Faragó Zsuzsa által készített adaptációját Galambos Péter állítja színpadra októberben. Kiss Csaba Dumas A kaméliás hölgy című művének színpadi változatát készíti el decemberre. Guelmino Sándor két darabot is rendez: Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőn című művét, illetve a Moliére Don Juanjából készített Parti Nagy Lajos-adaptációt. Márciusban Göttinger Pál állítja színre azt a darabot, amelyet Háy János a társulat számára készít. Feydeau Egy hölgy a Maximból című Osztrigás Mici-bohózatát pedig Anger Zsolt rendezi, a tervezett bemutató 2011 áprilisában lesz.

A Katona József Színház szezonja októberben indul. A nagyszínház októberben két bemutatót is tart. Máté Gábor rendezi Tersánszky Józsi Jenő Cigányok című művét Szacsvay László, Szirtes Ági, Pálmai Anna, Keresztes Tamás főszereplésével. Az átdolgozást Grecsó Krisztián készíti a Katona számára. Gothár Péter pedig Roland Schimmelpfennig Az Arany Sárkány című művét állítja színpadra, Fullajtár Andrea, Tenki Réka, Hajduk Károly, Mészáros Béla, Kocsis Gergely szereplésével. Az évad második felében Molière A mizantróp című darabja kerül színre, Zsámbéki Gábor rendezésében (főszereplők: Fekete Ernő, Kocsis Gergely, Máté Gábor, Ónodi Eszter, Tenki Réka, Fullajtár Andrea), utána pedig Ascher Tamás fog a társulattal dolgozni. A Kamrában Dorotha Masłowska Két lengyelül beszélő szegény román című darabja Kovács Dániel rendezésében (szereplők: Dankó István, Borbély Alexandra e.h., Elek Ferenc, Bodnár Erika, Pelsőczy Réka, Kun Vilmos, Tóth Anita), Nádas Péter Szirénének című műve pedig Dömötör András rendezésében, Pálmai Anna, Pelsőczy Réka és Szirtes Ági főszereplésével kerül a közönség elé. Az évad második felében még Bozsik Yvette és társulata fog együtt dolgozni katonás művészekkel egy új produkcióban (Torsten Buchstein: Nordost [Észak-Kelet]).


Két előadást kivéve csak magyar művek bemutatójával készül a 2010/11-es szezonra a Nemzeti Színház. Csehov Három nővér című drámája Andrei Şerban rendezésében október 2-án kerül a közönség elé Udvaros Dorottya, Schell Judit, Péterfy Bori, Kulka János, Mészáros Piroska és Znamenák István főszereplésével. A másik nem magyar premier a Nemzeti Színház és Gergye Krisztián Társulata közös produkciója: Heiner Müller Kvartett című műve, amely Pierre Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című történetét dolgozza fel, a szereplők: Alföldi Róbert, Udvaros Dorottya, Gergye Krisztián és Virág Melinda. A magyar művek közül elsőként Térey János: Jeremiás avagy isten hidege című misztériumjátéka lesz látható Valló Péter rendezésében, László Zsolt, Molnár Piroska, Stohl András és Blaskó Péter főszereplésével. Rába Roland viszi színpadra Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem! című drámáját, amelyhez Presser Gábor ír dalokat, a főbb szerepekben Fehér Tibor, Tompos Kátya, Makranczi Zalán, Schell Judit és Törőcsik Mari látható. Závada Pál: Magyar ünnep című drámájának ősbemutatójára a Művészetek Palotájában kerül sor. Alföldi Róbert rendezőként ismét az Óbudai Danubia Zenekarral dolgozik, az előadás szereplői: Nagy Mari, Söptei Andrea, Znamenák István, Földi Ádám, Szatory Dávid, Szabó Kimmel Tamás, Rátóti Zoltán, Mátyássy Bence. Esterházy Péter Én vagyok a Te című, „mai revü” műfajú drámájának ősbemutatóját Gothár Péter állítja színpadra. Az évad utolsó nagy bemutatója Madách Imre Az ember tragédiája című műve, amelyet a Nemzeti nyitóelőadásának Luciferje, Alföldi Róbert rendez. Lucifer szerepét ezúttal László Zsolt játssza, az Úr Blaskó Péter, Ádám pedig Szatory Dávid lesz. Ezenkívül Mohácsi János és Mohácsi István is készít egy előadást a Nemzetiben.


Az Örkény István Színház a teátrum névadójának Tóték című drámájával nyitja az évadot október 2-án. Az előadást – az Örkény társulatával az Apátlanul (Platonov)-ban már együtt dolgozó – Jurij Kordonszkij rendezi. Bíró Kriszta írta és szerkesztette a Nőnyugat című produkciót, ami a Thália Színházzal együttműködésben kerül színpadra decemberben. Ugyancsak decemberben mutatják be Ingmar Bergman Dúl-fúl, és elnémul című darabját Gigor Attila rendezésében. Az évad 2011-re eső részében lesz a premierje Arthur Miller Pillantás a hídról című drámájának (rendező: Mácsai Pál), illetve Bagossy László Húsz év múlva című darabjának.


A Radnóti Színház két produkciót mutat be 2010-ben. Anger Zsolt – a bárkás Dogville után – ismét Lars von Trier-filmet adaptál: a különös dán filmes talán legkönnyedebb mozija, a Főfőnök színpadi változatának bemutatójára október 17-én kerül sor. Decemberben Valló Péter rendezésében Iszaak Babel: Alkony című műve kerül színpadra, Cserhalmi György főszereplésével, a Vodku zenekar közreműködésével.

A Vígszínház első bemutatója októberben Csehov Ványa bácsi című színműve lesz, amelyet Marton László (aki több nagysikerű külföldi bemutató után először rendez Csehov-drámát a Vígszínházban) nemzetközi stábbal (díszlet: Michael Levine, jelmez: Victoria Wallace, világítás: Kevine Lamotte) készít, a főszereplők Benedek Miklós, Margitai Ági, Gálffi László, Hámori Gabriella lesznek. Ezt Yasmina Reza Az öldöklés istene című műve követi, Börcsök Enikővel és Eszenyi Enikővel, Kamondi Zoltán rendezésében, tavasszal pedig Shakespeare Rómeó és Júliája kerül színpadra, Eszenyi Enikő elképzelései szerint (Júlia: Bata Éva, Rómeó: Varju Kálmán). A Víg hátsó színpadán télen a Period... című előadást is bemutatják, a rendező Szőcs Artur, az előadás szereplői: Tahi Tóth László, Láng Annamária, Mészáros Máté, Venczel Vera, Szemenyei János, Pap Vera, Tornyi Ildikó, Fesztbaum Béla, Varju Kálmán, Bata Éva és Géczi Zoltán. A Házi Színpadon Erdős Virág Kalocsa című művét Néder Panni rendezi (főszereplők: Józan László, Láng Annamária, Epres Attila), Szepes Mária A vörös oroszlán című regényének monodráma-változatát Venczel Vera adja elő, rendezi: Bodor Böbe. Ugyanitt jelentkezik a Természetes Vészek Kollektíva a Salto mortale frontale című „multimediális halálélménnyel”.


A Pesti Színházban Hadar Galron Mikve című drámája látható először, Parti Nagy Lajos fordításában, Pap Vera, Igó Éva, Eszenyi Enikő, Börcsök Enikő, Hegyi Barbara, Kovács Patrícia, Tornyi Ildikó és Stefanovics Angéla / Tóth Orsolya szereplésével, cseh alkotógárdával, Michal Dočekal rendező irányításával. A gyerekeknek szánt bemutató idén Presser Gábor - Varró Dániel - Teslár Ákos Túl a Maszat-hegyen című mesemusicalje vadonatúj dalokkal kiegészülve, új átiratban kerül a Pesti Színházba. A népszerű, játékos humorral és bravúros technikával verselő Varró Dániel nagysikerű meseregénye Néder Panni végzős rendezőhallgató diplomarendezéseként kerül színpadra. Tavasszal lesz Fielding Tom Jones című regénye zenés színpadi feldolgozásának premierje. Az előadás zenéjét Kovács Márton szerzi, a rendező Bezerédi Zoltán.

A Palotanegyed Fesztiválon mutatkozik be a Bárka szeptemberi bemutatója, Kokan Mladenovic és Gyarmati Kata Igazság című drámája, Kokan Mladenovic rendezésében, Szorcsik Kriszta, Réti Adrienn, Varga Anikó, Varjú Olga, Kálid Artúr, Ilyés Róbert, Gados Béla, Dévai Balázs, Kardos Róbert, Pásztor Tibor, Nagypál Gábor szereplésével. Ezután Bérczes László rendezi Háy János: Nehéz című színművének ősbemutatóját. Meseopera a műfaja Szabó Borbála és Dinyés Dániel: Párkák című ősbemutatójának, ezt Göttinger Pál állítja színpadra. François Truffaut Ray Bradbury könyvéből készült Fahrenheit 451 című filmjét adaptálja Anger Zsolt, Vlad Troickij pedig Hoffmann-mesék munkacímmel dolgozik egy E. T. A. Hoffmann művei alapján készülő előadáson.


Október 10-én interaktív mesejátékkal nyit a Centrál Színház: Alan Ayckbourn A Hang-villa titka című darabját Simon Kornél állítja színre. Szabó Győző és Stohl András lesz a főszereplője Keith Huff Jó zsaru – rossz zsaru című drámájának, amelyet Puskás Tamás rendez. Szilveszterkor lesz először látható a Kabaré című musicalklasszikus, Bozsik Yvette rendezésében. Februárban pedig ismét egy Neil Simon-darab kerül műsorra, a Pletykafészek című komédia.


A József Attila Színház első nagyszínházi bemutatója már debütált a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a színházban októbertől látható Jókai Mór Szegény gazdagok című regényének színpadi változata Nagy Viktor rendezésében. Az első előadás azonban Szálinger Balázs A tiszta méz című romantikus meséje lesz a Forte Társulattal együttműködve, Horváth Csaba által színpadra állítva, szeptember 11-én. Bérleten kívül lesz látható a Hamupipőke című mesemusical. Bemutatják továbbá a Mici néni két élete című filmadaptációt Léner Péter rendezésében. Két bohózat szerepel az idei premierek között: Anthony Marriott és Bob Grant Nincs hely a szerelemre című darabját Méhes László, Eugéne Labiche és Marc-Michel Olasz szalmakalap című darabját pedig Zsótér Sándor rendezi.

Az Új Színházban Bagó Bertalan állítja színre Beth Henley A szív bűnei című Pulitzer-díjas feketekomédiáját, amelyből Oscar-díjra jelölt film is készült, Diane Keatonnal, Jessica Lange-dzsel és Sam Sheparddal a főszerepben, mely aztán Bűnös szívek címmel a magyar nézők kedvencévé is vált. Prózai jellege ellenére az Új Színház két zenés produkciót is bemutat. Barabás Pál-Harmath Imre-Eisemann Mihály Kávé habbal című zenés vígjátékát Ács János, Michel de Ghelderode Képek Assisi Szent Ferenc életéből című zenés történelmi időjátékát Szikora János rendezi. Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij Erdő című frivol komédiáját Egon Savin állítja színpadra. A Bubik István Stúdiószínpadon Hargitai Iván rendezi Závada Pál Bethlen című történelmi drámáját, Forgács Péter pedig „bűnügyi sajtószemlét” készít korunk hőseiről.

19. szezonjában a gyerekek minden korosztályának új előadásokat készít a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház. A repertoár megújítását októberben, a Szentivánéji álom zenés-bábos mesejátékkal kezdi a Jókai téri gyerekszínház. November elejére újabb, a Platform 11+ európai uniós ifjúsági színházi programban készülő darab kerül színpadra: Tasnádi István Cyber Cyrano című drámájához az internetes szerepjátékok veszélyeire figyelmeztető színházi nevelési foglalkozás kapcsolódik. November 20-án a Kaláka Együttes méltán klasszikussá vált dalaira írt történetet mutat be a Kolibri, az élő zenés Kaláka Bábszínházat. Majd a tavaly bemutatott Kippkopp és Tipptopp folytatódik a Kolibri Fészekben Kippkopp gyerekei címmel. Egy, a magyarországi romák helyzetét a svédek szemüvegén keresztül bemutató produkció következik februárban. Áprilisra készül el Németh Ákos A webáruház című ifjúsági előadása Perényi Balázs rendezésében. A történetben két kamasz lány tudatmódosító szerek árusításával akar népszerűvé válni iskolatársai körében. Az évad második felében még egy Platform 11+ darab kerül bemutatásra: a Kolibri kétnyelvű koprodukciót készít svájci és észt gyerekszínházakkal közösen, melyet a társszínházak is műsorukra tűznek. Szintén tavasszal készül el Fekete, mint az ében címmel a klasszikus Hófehérke történet kétszereplősre írt modern átdolgozása. Fábri Péter Zsófi és a három rablópandúr című meséjével zárul a Kolibri évada. (Részletesebb leírás a bemutatandó előadásokról ebben a hírben olvasható.)


A Madách Színház első előadása a 2010/2011-es évadban Tim Rice és Andrew Lloyd Webber: Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperájának bemutatója lesz szeptember 17-én, rendezője Szirtes Tamás. Anthony Shaffer Ördöglakat (Mesterdetektív) című bűnügyi játékát 2011 januárjában láthatja a közönség a Thália és a Madách Színház közös produkciójaként, az évad végén pedig Woody Allen Annie Hall című filmjének színpadi változata kerül színre.

Az önmagát zenés népszínházként definiáló Budapesti Operettszínház ősszel Fényes Szabolcs Szerdán tavasz lesz! című művével kezdi a bemutatók sorát. A főszerepeket Mészáros Árpád Zsolt, Janza Kata, Lehoczky Zsuzsa, Faragó András, Vágó Zsuzsi és Kerényi Miklós Máté játsszák, a rendező Somogyi Szilárd, az előadás dramaturgja az operett ősbemutatójának rendezője, Kerényi Miklós Gábor. A Tháliában lesz látható Bertolt Brecht és Kurt Weill Koldusopera című műve decembertől. Az előadást Béres Attila rendezi (a Pécsi Nemzeti Színház után Budapesten is). Bicska Maxit Dolhai Attila, Pollyt Szinetár Dóra, Tigris Brownt Szabó P. Szilveszter alakítja, és szerepel az előadásban Balikó Tamás, Földes Tamás és Peller Anna is. Pécsen is játszani fogják az Operett dupla operabemutatóját, a Gianni Schicchit és a Mario és a varázslót, Kerényi Miklós Gábor színrevitelében, és ő rendezi a Tavaszi Fesztiválon bemutatandó Strauss-operettet, az Egy éj Velencébent is.

A budai Karinthy Színház 29. évadát Fellini Cabiria éjszakái című filmjének színpadi ősbemutatójával kezdi szeptember 24-én Pataki Éva adaptációjával, Mészáros Márta rendezésében. Kecskés Karina, Árpa Attila, Czinkóczi Zsuzsa, Kapócs Zsóka, Balázs Andrea, Hámori Ildikó, Bicskey Lukács, Kovács István és mások lépnek fel az előadásban. Októberben a Kecskeméti Katona József Színházzal közös bemutató, Somerset Maugham híres vígjátéka, a Csodás vagy, Júlia kerül a nézők elé, Sára Bernadette, Márton András, Pásztor Erzsi és a Nemzetiből frissen Kecskemétre szerződött fiatal Orth Péter főszereplésével. Moldova György a Karinthy Színháznak írt új vígjátékának ősbemutatóját Karinthy Márton rendezi novemberben. Munkacíme: Te furcsa katona. Folytatódik a beavató program: decemberre várható Kosztolányi Dezső Aranysárkány című műve Deres Péter által írt drámaváltozatának premierje, Gáspár Tibor és sok fiatal közreműködésével, Vidovszky György rendezésében. Januárban pedig a Hyppolit, a lakáj kerül színpadra, Szőke István rendezésében, Koltai Róbert, Voith Ági és Galla Miklós főszereplésével.

A Budapesti Kamaraszínház három játszóhelyén kilenc bemutatóra számíthat a közönség. A Tivoliban: Pozsgai: Veszett kutyák, Neil Simon: A különterem és Peter Quilter: Mennyei. Az Ericsson Stúdióban: John Osborne: Dühöngő ifjúság, Albert Camus: Caligula, Akutagava: A vihar kapujában. A Shure Stúdióban: Sultz Sándor: Zöldalma, Szomory Dezső: Takáts Alice, Fellini - Almási: Országúton.

Share:

Nagytakarítás

Lemossák a Hevesi Sándor téri Magyar Színház épületét. Évtizedek koszától szabadítják meg az épületet. Az akció szimbolikus gesztusként is felfogható, miközben régóta fennálló egyre nehezebben kezelhető problémát old meg.

Szimbolikus abban az értelemben, hogy egy kívülről és belülről megújulni vágyó teátrum első látható, személyesen megtapasztalható intézkedéséről van szó. Ha elsétál valaki a Hevesi Sándor térre, érzékelheti, hogy a színház homlokzata már megtisztult, látványában XXI. századira cserélték a "cégtáblát" és az ígéretek szerint további változások is várhatók. Cserélik majd a külső világítást, befestik a fal bizonyos elemeit, fiatal iparművészek terveznek térinstallációt a művészbejáró fölé. A későbbiekben a tervek szerint a belső tér, az előcsarnok, a nézőtér is megújul, mint ahogy a műsortervben is sok változás várható a korábbi évekhez képest. Tegnap volt például a Sweet Charity című musical bemutatója.

A zenés darabot kettős szereposztásban a Katona József Színház színésznője Pelsőczy Réka állította színre. Korán indított a színház, egy nyárvégi bemutatóval. Ezzel talán tényleg új útra is lépve. Előzésbe kezdett és a tervezett premierek is mind ígéretesek a Feleségem történetétől, a Kaméliás hölgyön át az Osztrigás Miciig. Rendez majd a színházban Kiss Csaba, Anger Zsolt, Guelmino Sándor, Galambos Péter, Koltai M. Gábor és Göttinger Pál. Darabot ír a teátrumnak Háy János. Több már bizonyított színészt szerződtettek Pécsről, Győrből és budapesti játszóhelyekről. A külső, belső nagytakarítással megcsillanhat egy igényes, a színház vezető által szívesen hangoztatott népszínház létrejöttének esélye.

Ez azért is jó lenne, mert a Magyar Színházzá lett korábbi Nemzeti régóta nem találta igazán a helyét és hosszú ideig halogatta a mostani nagytakarítást. Arra viszont érdemes vigyázni, hogy a megújult külső, belső terekbe az értékek igazi otthonra leljenek és nehogy a nagy megújulás címén mindent kidobjanak.

Balogh Gyula / Népszava

Share:

Szabó Borbála: Telefondoktor - egyszemélyes bohózat

felolvassa: Göttinger Pál

Kultúrfürdő - augusztus 30. 20h

Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani. Mindenkinek azt mondja, amit az hallani szeretne. Miközben a rendelőből próbálja telefonon megoldani ezt az aprónak tűnő kellemetlenséget, kis hazugságai önálló életre kelnek odakinn, ő pedig egyre elkeseredettebben próbálja helyrehozni a lassan helyrehozhatatlant - mindvégig bezárva. Vajon képes lesz-e Békés Dénes elrendezni ezt a délutánt (és vele az egész romba dőlni látszó életét), újra egybesodorni a két óvodás gyermeke, egy link barátja, annak naiv barátnője, valamint öko-bio-liberális-Waldorfos felesége, szélsőjobboldali érzelmű idős édesanyja és egy paciensének éppen születőfélben lévő kisbabája által darabokra cincált szálakat - vagy kénytelen lesz elkezdeni igazat mondani?

***

Az olvasópróba az a próba (rendszerint az első), amikor a rendező felolvassa a darabot a benne résztvevőknek. Többek között azért szokás ilyet tartani, hogy a színészek úgy találkozzanak a darabbal először, hogy még nincs vele dolguk, nem kell csinálniuk semmit, csak figyelni. Ez afféle értelmező olvasás (még nem elemzés! - nem szokás megállni benne), könnyedén lehet vele jelezni egy csomó mindent az egész dolog hangulatáról, tempójáról, stílusáról, sok magyarázatot meg lehet spórolni vele. Noha a rendező nem színész, a maga tanárbácsis módján mégis hatást kelt - levezényli az erre az alkalomra (és a következő 4-9 hétre) leszűkült világ első találkozását egy új szöveggel.
Egyes halastó-közeli rendezők úgy izgulnak az olvasópróba előtt, mint soha máskor - bemutatón se.

Szabó Borbála - író
Göttinger Pál - rendező



Share:

JAK-TÁBOR — PROGRAM

Itt megtalálható a József Attila Kör Irodalmi Egyesület 2010-es szigligeti táborának programja, mely már csak kis mértékben változhat.


Időpont: 2010. augusztus 24 – 28., helyszín: a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Alkotóháza, Szigliget

Kiemelt téma: hogyan kerüli el a literátor az éhhalált?



Augusztus 24. (kedd)

16:00 Írószemináriumok
költői: Borbély Szilárd
prózaírói: Grendel Lajos
drámaírói: Mohácsi István

17:00 A vajdasági Symposion folyóirat kiállítás-megnyitója
Résztvevők: Bencsik Orsolya, Aaron Blumm, Nemes Z. Márió, Orcsik Roland, Sirbik Attila

19:00 Tanár is lehetsz
Csobánka Zsuzsa, Kukorelly Endre, Porogi András, Menyhért Anna
Moderál:Tamás Zsuzsa

21:00 Bemutatkozik a nyíregyházi A Vörös Postakocsi
Antal Balázs, Bódi Katalin és Onder Csaba szerkesztők, Csabai László, Gerliczki András és Nagy Zsuka szerzők
Moderál: Turi Tímea


Augusztus 25. (szerda)

10:00 Írószemináriumok
költői: Borbély Szilárd
prózaírói: Grendel Lajos
drámaírói: Mohácsi István

14:00 Az asztal beszakítására való igyekezet történeti gyökerei.
Régi magyar irodalom
Szilasi László előadása

16:00 Műfordító is lehetsz
Mesterházy Mónika, Széky János, M. Nagy Miklós, Havasi Attila, Rácz Péter
Moderál: Orcsik Roland

17:00 Újságíró is lehetsz
Balázs Attila, Nagy Gergely, Józsa Márta, Péntek Orsolya, Szerbhorváth György
Moderál: Gerőcs Péter

19:00 Beszélgetés Krusovszky Dénes Elromlani milyen és Sopotnik Zoltán Futóalbum című könyveiről
Beszélgetnek: Gaborják Ádám, Németh Zoltán, Payer Imre
Felolvasnak a szerzők
Moderál: L. Varga Péter

21:00 Bemutatkozik a debreceni Szkholion
Balajthy Ágnes, Balázs Zoltán, Áfra János, Korpa Tamás
Moderál: Milián Orsolya

Augusztus 26. (csütörtök)

10:00 Írószemináriumok
költői: Borbély Szilárd
prózaírói: Grendel Lajos
drámaírói: Mohácsi István

14:00 Az asztal beszakítására való igyekezet történeti gyökerei.
19. századi magyar irodalom
Szilasi László előadása

16:00 Szerkesztő is lehetsz
Kovács Eszter, Péczely Dóra, Reményi József Tamás
Kérdez: Szegő János

19:00 Beszélgetés Marno János költővel
Beszélgetőtársak:
Harcos Bálint, Nemes Z. Márió

21:00 Bemutatkozik a Műhely-csoport
Győrffy Réka, Halász Margit, Hazai Attila, Ménes Attila, Nagy Ildikó Noémi
Moderál: Vári György


Augusztus 27.(péntek)

10:00 Írószemináriumok
költői: Borbély Szilárd
prózaírói: Grendel Lajos
drámaírói: Mohácsi István

14:00 Az asztal beszakítására való igyekezet történeti gyökerei.
20. és 21. századi magyar irodalom
Szilasi László előadása

16:00 Copywriter is lehetsz
Barta András, Braun Róbert, Fekete Gergely, Gyarmati László
Kérdez: Pál Dániel Levente

19:00 MÚLTKERESKEDÉS
Beszélgetés a JAK Világirodalmi Sorozatának legutóbbi kötetéről,
José Eduardo Agualusa: A múltkereskedő című regényéről
Résztvevők: Bense Mónika (fordító), Gaborják Ádám (kritikus)
Moderál: Krusovszky Dénes

20:00 Bemutatjuk Kele Fodor Ákos JAK-füzetét
Résztvevő: Petőcz András és Kele Fodor Ákos.
Házigazda: Benedek Anna és Berta Ádám

21:00 Három új JAK-füzet bemutatása
Ayhan Gökhan, Deák Botond, k.kabai lóránt.
Akik beszélgetnek velük: Benedek Anna és Berta Ádám


Augusztus 28. (szombat)

10:00 Írószemináriumok
költői: Borbély Szilárd
prózaírói: Grendel Lajos
drámaírói: Mohácsi István

14:00 JAK-közgyűlés

16:00 A fiatal magyar dráma
Résztvevők: Göttinger Pál, Lanczkor Gábor, Szálinger Balázs, Vinnai András
Moderál: Deres Kornélia, Herczog Noémi

19:00 A szigligeti titkos naplók felolvasása

21:00 Drámaelőadás
Garaczi László: Ovibrader

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

A JAK-tábor idejére a tagság régi óhajának megfelelően lesz büfé: ideiglenesen megnyílik Szigligeten a Dante Café!

A JAK-tábort a Nemzeti Kulturális Alapprogram (www.nka.hu), a MASZRE (www.maszre.hu) támogatja
Share:

MENNY A POKOLBAN


Színház és tánc / III. Ördögkatlan Fesztivál
2010.08.15.
Az Ördögkatlan Fesztivál zárt téri színházi előadásai idén is extra teltházakkal mentek, a szabadtériek meg csak azért nem, mert vagy nem tudtunk róluk, vagy elég nagy hely volt mindenki számára a szabad ég alatt. Kellemesen kaotikusan és barátságosan telt a színházi idő. SISSO ÍRÁSA.

Nem volt könnyű bejutni például a palkonyai faluházba, ha a heti- vagy napijegy mellé nem igényelt a látogató sorszámot is idejében, ennek ellenére minimum fél órákat csúsztak az előadások, mert megvárták a kezdéssel a faluközi Katlanbusz-járatok érkezését. Az alapélmény itt ezért a várakozás, a közösségépítés és a programról való elfeledkezés volt.

Mindez mit sem rontott a falusi idill élvezetén, hiszen nyugodtan igazíthatta mindenki magához az időt. El lehetett ballagni népzenét hallgatni a közeli színpadhoz vagy a körtemplomhoz, esetleg bort szelektálni egyéni fogyasztási célokra a műemlék pincesorra, s ha feltűnt valahol narancssárga pólóban Mucsi Zoltán és Scherer Péter, akkor biztosított volt a rögtönzött mulatság. Kapa és Pepe, a fesztiválbohócok profinak bizonyultak közönségszervezésben is, minden járókelőt tájékoztattak egy vidám performansz keretében, hogy merre hány méter a Busz-színház, és aki jó helyen, jó időben csípte el őket, kivételes tömegközlekedési kalandban részesíthette magát. Minden nap rajtaütésszerűen szálltak fel a színészek (a Katlan Hacsek és Sajóján kívül Lass Bea, Szabó Vera, Göttinger Pál, Takács Géza és Pál András) a buszjáratra, és idegenvezetést illetve sajátos történelem- és irodalomórákat tartottak az utazóközönségnek, amely természetesen nyerített a nyers poénokon. Nekünk a Mucsi-Scherer-Göttinger trióhoz volt szerencsénk, akik Nagyharsánytól Palkonyáig tartottak közveszélyes guruló premiert. A busz két szakaszán állt Kapa és Pepe, mint két steward, és Göttinger szövegére mutogatták a vészkijáratot, vagy éppen a fesztivál történetét; benne Bérczes László pantomimikus megjelenítése óriási sikert aratott. Felszolgáltak cigarettát, bort a Scherer apuka féle balatoni (!) termésből a villányi borvidék közepén, lehetett nyerni nyalókát, volt busztakarító verseny és raboltak táskát is, amelynek a tartalmát kiárusították az út folyamán.

Az improvizációban verhetetlen két főfigura az út végén aztán ugyanúgy folytatta a társalgást a közönséggel, egy percre sem estek ki a szerepükből, ergo az életben is nagyon szórakoztatóak. Nehéz elképzelni őket így nyáron a komoly színházi szerepeikben, Mucsit a Bárkán mint Sade márkit, vagy Scherert a Kolibri sokszoros díjnyertes Klamm háborúja című monodrámában. Főleg, hogy az Ördögkatlan „kőszínházi” programjában is két nagyon régóta repertoáron lévő komédiájuk volt megtekinthető: a tatabányai Jászai Mari Színház műsorán futó Nézőművészeti Főiskola és a Bárka műsoráról tíz év után nemrég levett, ám a Katlanban tovább élő Mulatság. Amennyiben jutott jegy a kíváncsiaknak a nagyharsányi tornaterembe vagy az említett palkonyai faluházba... Nem beszélve arról, hogy az éjszakai Az ördög nem alszik filmvetítés-sorozat is Jancsó Miklós Pepe-Kapa filmjeivel volt tele - nyugodtan állíthatjuk, hogy ők voltak az Ördög(katlan) idei (ál)arcai.

A nyári fesztiválok népszerű vendégének számít Boka Gábor, akinek előadói habitusa a vásári kikiáltóéhoz áll a legközelebb. Idén is egy hihetetlen, ugyanakkor életközelbe hozott mesével varázsolta el a gyerekeket. A János vitéz hiteles története képekben elmesélve című előadásán nem csak a gyerekek, hanem inkább a felnőttek derültek jókat, akik már legalább tíz év távlatából nézik a kötelező iskolai irodalomórákat. Hiszen Boka játéka, miközben magába foglalja a népi mesemondók harsány hanghordozását, valamiképpen az általános iskolai irodalomtanítás karikatúrája is, ahogy megjelenésében mesebeli óriásként javítja a dolgozatokat, s egy hatalmas táblán forgatja, mutogatja a mese egy-egy jelenetét illusztráló „naiv” festményeket. A népies stílusú és tónusú, de nagyon is urbánus fordulatokkal díszített szövegmondás, meg a közönséggel való incselkedő kapcsolattartás nevetésre ingerelte a nézősereget, és főleg folyamatos bekiabálásra a gyerekeket. Mire elért a sztori tündérországba és mesehőssé lett néhány kiskorú önkéntes, kiosztásra került több kiló cukor is a jó válaszokért.

Amire büszkék vagyunk: az egyetlen színházi bemutatóra végül sikerült beférnünk a palkonyai faluházba, és nem bántuk meg. A KeresztHuzat Társulat Szép Ernő Isten madárkái című egyfelvonásosából készített „élő rádiójátékot”. A társulat két éve alakult két ex-pécsi színész, Pál András (Magyar Színház) és Szabó Vera (KoMa társulat) kezdeményezésére, hogy a profi színházon kívül is együtt dolgozhassanak, ráadásul olyan, jellemzően perifériára szoruló műfajokban, mint a pódiumművészet (tavaly Örkény-egypercesekkel vettek részt a fesztiválon) vagy a bohózat. Az új produkció sem általánosan elterjedt formában készült el, tulajdonképpen egy rádióstúdióban játszódó álrádiójáték, amelynek keretében egy múlt századi kisállat-kereskedésben zajló nagyon is aktuális házasságközvetítési történeten szórakozhatunk. Pál András az alámondó rádióbemondó és a madárkereskedésbe betérő több színes karakter, Lass Bea (KoMa társulat) a házasságközvetítő pletykafészek, aki zseniális komédiás és mellesleg jól énekel, odaillő, népszerű régi slágereket. Takács Géza a kaposvári Csiky Gergely Színházból néhány madárfajt is megtestesít, de főleg a bolti főkanárit kukkoló hivatalnokot, akiről azt hiszik, hogy a bolt tulajdonosát, a vérszegény vénlányt (Szabó Vera) stíröli. Puskás Péter (a Magyar Színház zenei vezetője, az előadás zenei szerkesztője) az idegesítő papagáj, aki miközben harmonikázza a fő zenei motívumokat, a világválságot szajkózza; lám, milyen aktuális ez is így száz év után, ahogy az egész - nyilván a dramaturgnak, Miklós Melániának köszönhetően is - jól kiválasztott darab. A töredezett előadásmód, a gegekkel kevert párbeszédek, a pontos kinézések és hallgatások az asztali mikrofonok felett egyszerre idézik a múltat és mutatnak a posztmodern színházi elképzelések felé. Az idő egyben van, miközben melankolikus és mulatságos is, ahogy telik. A játéktempó pedig feszes, ahogy egy rádiójátéknál sem lehet túl sok üresjáratot hagyni, ráadásul itt még látni is lehet a szereplőket, akik félig azt játsszák, hogy nem látszanak, és ettől még esendőbbek, őszintébben hülyék. Meg az a sok díszletmadár, a giccses bagolylufitól a felhúzható vörösbegyen át a fejdíszként is szolgáló, ettől a társulatot valami kultikus madárszektára festő gumiszárnyasokig. Sok-sok visszataps a jutalom.

A kortárs tánc nekünk szívügyünk, és szerencsére a Katlanból sem maradtak ki eddig. Legjobb helyszín erre a villányi szoborpark. Ez olyan díszlet, amit nem lehet überelni széles e vidéken. A TranzDanz idei Lábán-díjas előadását, a Re-DNS-t ismételték meg itt, ami persze nem volt ugyanolyan, sem a tér, sem az időjárás miatt. Kovács Gerzson Péter koreográfiájára táncolta Bora Gábor, Katona Gábor és Ifj. Zsuráfszki Zoltán a néptánc alapú opuszt, amely a roncsolt folklór jegyében fogant, Dresch Mihály, Bakai Máron és Hock Ernő élő zenéjére. Az itt érdekes módon mindahány félpercnyi szünetkor megtapsolt, több etűdből álló, a lassú mozdulatoktól a féktelen duhajkodásig erősödő, majd abból visszatérő férfimű kénytelen megszakadt a vihar miatt. De addig is lenyűgözte a nézőket, ahogy a sziklafalon az egyszerű világításban is visszaköszöntek az óriási táncos árnyalakok. Mintha Platón barlangjából a mozdulat-ideák.

Végtére is a Szoborparkban a környezeti körítés miatt minden megmozdulás, még a felemásra, sírósra, részegesre, dzsesszesre, mjuzikelesre, rock koncertesre, citerásra, flegmára, patetikusra sikerült sokszereplős fő műsorszám, a Cseh Tamás-emlékest is olyan élmény volt, hogy a széles csillagos ég adta a másikat.



Szerző: sisso

Share:

Patás ölelés


Ma is igyekszem, lévén a műfaj, blog, beszámolni néhány közérdekű eseményről, habár naplóírásból változékony a teljesítményem. Életem első feljegyzéseit egy családi nyaraláson vezettem, semmi másról nem írtam, csak arról, hogy milyen WC-ket láttunk utunk során (talpas, ajtónyitásra lehúzódós, stb.) és az utolsó mondat úgy hangzott, hogy “nem csoda hát, hogy megörültem, amikor ráülhettem a WC-re.” Egyébként is nagyon költői stílusban íródott, ami kellemes kontrasztban ált a választott tematikával.
Persze a mostani fesztiválon is voltak WC-s élményeim, például amikor a Braindogs koncerten az egyik ráadásszám alatt már nem bírtam tovább és félve attól, hogy elmulasztom a befejezést, ugyanakkor mégis elvágyódó szívvel: végül a pisilés mellett döntöttem. A sorban előttem éppen Háy János várakozott (akiről ebben a bejegyzésben hivatalosan írnom kellene.) Akartam volna mondani neki valamit, például mert korábban hozzá jártam egy szemináriumra, amit eléggé szerettem, bár finoman szólva nem beszélünk naponta. Az is igaz viszont, hogy ilyenkor nyilván nem jut eszedbe semmi. Úgyhogy álltam csöndben, aztán kérdeztem valamit a Katlan-beli festegetéséről, amire mondta, hogy ő itt nem fest. Meg, hogy azért lehet, hogy fog, mert nagy a falfelület, kevés az ember, és neki azokat a primitív figurákat könnyű megcsinálni.
No. De most nem erről kellene írnom, hanem a nekem kedves Marlonokról meg Marionokról, akik mellesleg ide-oda röpködnek a Háy-életmuben, de létezik egy önálló Marlon és Marion kötet is, amiből a Kompánia Társulat most koncertet csinált. M és M szerelme nagyon régre vezethető vissza, amikor még köztudottan buták voltak az emberek. Egy bizonyos völgyből osonnak ki minden évszázadban, és teszem hozzá elnézve a vidéket, gyanús, hogy nem vagyunk-e egészen közel ehhez a katlan alakú és ördögi természeti képződményhez, ráadásul sok itt a szerelmespár...
Meg még írnom kéne Kátai Zoltán históriás énekeirol a palkonyai templomból, ahová bevallom, szkeptikusan indultam, vagy mondom úgy, hogy magamtól lehet, hogy nem mentem volna. Miközben Kátai Zoltán hangja gyönyörű, mély, amit szeretek, és nagyon megörültem, amikor elénekelte azt a pogány sírdalt, amiben szerepel, hogy “három veréb, hat szemmel.” Azon töprengtem ott is, hogy van az Ördögkatlanban egy csomó olyan műsor, ami nem az én műfajom, alapvetően reménytelennek és muzeálisnak tartanám, de mivel ide meghívják, és mivel nekem fontos emberek bizalmat szavaznak neki, hát elmegyek és legtöbbször mind meggyőz az igazáról. Vagy úgy is fel lehetne tenni a kérdést, hogy mitől lesz valami rock n’ roll. (A kérdést fel is teszik ebben a formában a Háy 50 beszélgetésen.) És az lesz a válasz, hogy ez nem a hozzáértésen múlik, hanem a hozzáálláson. Vagyis nem szaktudás kérdése, hanem a rocknroll egyszerűen egy másik minőség: írjam azt, hogy szívből kell? Persze attól még lehet valami rossz, viszont az is biztos, hogy rock n’ roll lesz, és ez a lényeg. Mármint nekem.
Még a múltkori kecskés megjegyzésemmel kapcsolatban szeretnék írni valamit, hogy miért is kellett kecske Göttinger Pálnak. Szóval Zsófi, azért volt fontos, hogy a vezetőség megbízásából tönkretegye a fesztiválmegnyitót. Ám túl sok hangszer volt a színpadon és négylábú már nem fért fel, így a megnyitó rendben lezajlott, viszont Zsófi nagy népszerűségre tett szert. Ez annyira boldoggá tette, hogy mindenkinek a nyakába ugrott, valahogy úgy, ahogy a kutyák szokták, két mellső lábát (akár egy jó szándékú patás ürdüng) a szeretett személy vállára helyezve. Öleljen meg titeket is egy kecske!

Herczog Noémi

Share:

Busz-színházi előadás





Végre elkaptam egy busz-színházi előadást Palkonya fele. A stewardessek illedelmes karakánsággal köszöntöttek és felsegítették a poggyászainkat.
Ezután elszabadult a pokol – mégiscsak Ördögkatlanban vagyunk. Scherer Péter egy quaddal üldözni kezdte a buszt és különböző vicces grimaszokkal próbálta megállítani a buszt, hogy fölszálljon rá. Végül célját érte.



Pepe missziójának tartja a szapora utódnemzést, így a buszon párokat alkotott az utasokkal és különböző vágykeltő szereket, például száraz ropit, kókuszgolyót, nyalókát és –minősítésre se érdemes ízű – elmebódító bort kínálgatott.
Ezek után bekapcsolt a színészautomata – a páratlanok unaloműzésére produkálták magukat a színészek. Bea megtaposott keresztes pók koreográfiája külön mondatot érdemel, ahogy arról is fontos tudósítani, miszerint Mucsi Zoltán-erekyle-árverés is szelete a programnak. Száztíz forint és egy puszi Kapa félig megcsócsált háztartási kekszéért – dedikált példány, személyesen Scherer által.

Szőke Zsolt

forrás: http://www.barka.hu/
Share: