Interjú Székely Gábor rendezővel

by - 21:01:00

a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárával, egykori rektorával, a Katona József Színház és az Új Színház egyik alapító tagjával. A Tanár Urat a Színművészeti Egyetemről (egykori főiskoláról), tanári karrierjének kezdeteiről, a tanításról alkotott elképzeléseiről és tapasztalatairól faggattam a Vas utcai kis szobájában.


V. A:: Mikor és hogyan kezdődött a tanári karrierje?

Sz. G.: 1968-ban végeztem a főiskolát és már 1969-ben, akkor még csak gyakornokként. Volt osztályfőnököm, Major Tamás megengedte, hogy bejárjak óráira, majd 1971–72-től előbb tanársegéd, később adjunktus lettem… és így tovább.


V. A.: Mi volt az oka, hogy tanítani kezdett?

Sz. G.: A főiskola után Szolnokra kerültem, ahol rövid idő múlva a színház főrendezője, nem sokkal később igazgató-főrendezője lettem. Az itteni munkám mellett folyamatosan, hetente több alkalommal tettem meg a Szolnok–Budapest utat, hogy részt vehessek Major óráin. Major mellett maradni számomra egyet jelentett azzal, hogy tovább tanulhatok tőle. Akkortájt rendezőknek tartott kurzust. Tanársegédjeként a következő két osztályába hívott. Tanítványok többek között: Básti Juli, Bezerédi Zoltán, Csonka Ibolya, Derzsi János, Eperjes Károly, Máté Gábor. Később Zsámbéki Gáborral együtt indíthattunk színészosztályokat. A tanítványok közül néhányan: Bertalan Ágnes, Csányi János, Ilyés Róbert, Kaszás Gergő, Lengyel Ferenc, Majzik Edit, Molnár Erika, Söptei Andrea, Stohl András, Varga Zoltán.
Zsámbéki és én látszólag különböző személyiségek voltunk, de a lényeget tekintve szinte mindenben hasonlóan gondolkodtunk. Megpróbálom meghatározni a kettőnk karakterében lévő eltérést: ő játékosabb, fantáziadúsabb, én talán mélyebb, de nehézkesebb voltam. Most is úgy gondolom, hogy ez a különbözőség jó alapul szolgált a közös munkához.
Később, 1990-ben indítottam első rendező osztályomat: ide járt Bagossy László, Bal József, Hargitai Iván, Harsányi László, Novák Eszter és Simon Balázs. Majd a második rendező osztályom: Bodnár Zoltán, Dési Szilárd, Forgács Péter, Réthly Attila, Rusznyák Gábor, Schilling Árpád. Közben tanítottam a Babarczy-féle rendező osztályban (Koltai M. Gábor, Bodó Viktor…), Szinetár Miklós zenés rendező osztályában (Harangi Mária, Szabó Máté…). A 2002-ben indult utolsó rendező osztályom hallgatói voltak: Dömötör András, Funk Iván, Göttinger Pál, Hollós Gábor, Molnár-Keresztyén Gabriella, Tóth András.


V. A.: Legutóbb nem indított osztályt, de most is rendszeresen tanít az egyetemen. A tanítványai közé tartoznak a most negyedéves színészek, másodéves dramaturgok és a harmadéves rendezők is. Azért kezdett el tanítani, hogy Majortól tanuljon. Aztán megszerette a tanítást….

Sz. G.: A hallgatóktól is sokat lehet tanulni. Rajtuk keresztül ismerhető meg a generációk változása és az is, ahogy változik az iskolához és a szakmához való viszonyuk. A korábbi generációk elszántabban érkeztek ide. Élet-halál kérdés volt, hogy felvegyék őket, és ha ide kerültek, olyan fanatizmussal, olyan konoksággal dolgoztak, ami ma már a hallgatók többségét nem jellemzi.
Korábban Nyugat-Európában vettem észre megrökönyödve, hogy sikeres, pályájuk csúcsán lévő művészek egyik pillanatról a másikra pályaelhagyókká váltak. Az oka a nagyobb szabadság és a gazdagabb lehetőségek. Közülük többen ezzel a szabadsággal és lehetőséggel élnek is. Ez tehetséges művész esetében a szakmának veszteség.


V. A.: Gondolt rá valaha, hogy Ön is otthagyja a pályát?

Sz. G.: Nem.


V. A.: Volt, hogy zavarta egymást a tanári és rendezői pálya? Nem kellett soha választania közöttük?

Sz. G.: Serkentően hatott az egyik a másikra. Segítették egymást. Legalábbis egy darabig. Aztán, ahogy múlik az idő, a rendezői fantázia, a szabadság helyett egyre inkább a struktúrák felismerése és a törvényszerűségek megismerése volt a feladatom. A tanári gondolkodás másféle megközelítést kíván, ez egy idő után nehézségeket okozhat.


V. A.: Lehet tanítani a rendezést?

Sz. G.: A művésszé válás nem tanítható. Ami tanítható, az a szakma. A színészetben az önismeret, a koncentráció és a fontos technikai feladatok. De megkövetelhető a tiszta gondolkodás és a pontos fogalmazás is. A legfontosabb azonban: a mesterség alapja, hogy a hallgató tanuljon meg próbálni! És mindezzel együtt ne veszítsék el játékkedvüket, fantáziájukat.
A rendezőknek meg kell tanulniuk a színészvezetést, a mesterség eszközeinek használatát, meg kell tanulni pontosan elemezni, megtanulni a tér használatát, felismerni a látvány erejét. Fontos a műveltség tisztelete. Fontos az igény az élet mind mélyebb megismerésére. Gyakran adom feladatul, hogy egy drámához a hétköznapokból válogassanak szereplőket. Készítsenek fotókat. Választásukból sok minden kiderül, az elemzésük pontosságáról, és arról is, hogyan gondolkodnak önmagukról.


V. A.: Mi a legfontosabb egy művésztanárnak és mi okozza a legnagyobb örömet?

Sz. G.: A legnehezebb kiválasztani a felvételizők közül a legalkalmasabb jelölteket. A cél az, hogy csak olyan hallgatókat vegyünk fel, akik örömüket lelik az itt folyó munkában, és akik lehetőség szerint a későbbiekben meg tudnak élni az itt szerzett tudásból. De az is nagy öröm, ha valakiről, aki számomra nem tűnt erős tehetségnek, kiderül, hogy csak én nem ismertem fel a benne lévő tehetséget.
Nemrég előkerültek régi levelek, az egyikben Ódry Árpád színészeket terjeszt fel a miniszterhez tanulmányi ösztöndíjakra. A három felterjesztett első- és harmadéves hallgató mindegyikéből kiemelkedő vagy nagy művész lett később. Közöttük van Várkonyi Zoltán neve is.
Emlékszem arra, ahogy Major beszélt példaképeiről, ahogy mesélt Hevesiről vagy színészideáljáról, Sugár Károlyról. A mi generációknak is dolga továbbadni élményeit, tapasztalatait, emlékeit. És a tudását: amelynek egy része hagyomány, más része saját felfedezés… Hogy ne szakadjon meg a generációk közötti folytonosság.

Az interjút készítette: Vécsei Anna, SzFE dramaturg II.,

2009. április

You May Also Like

0 Comments

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren tengeren (nyíregyháza) térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed