bárkában, tengeren
tényleg melodráma, de amikor ezt feddésül mondják, mármint úgy, hogy ez irodalmon aluli műfaj, akkor mindig röhögnöm kell. mert akkor mi van? miért is nem lehet releváns túlcsordulva elmondani, hogy a lecsúszott alkeszok, amíg képesek kerülgetni az egymás iránti érzelemek forró kését, addig bírnak az alvilággal is - az ördög a bibliát is rosszabbul olvassa náluk (kártyán nyerik vissza sharky lelkét:) a színház az valóságműfaj - bár megengedem, az irodalom is. mucsi olyan példatárat mutat be a különféle szerencsétlen, rászorult vagyok pózokból, ami már magában kész szociokomédia. a szemforgatás szarszagú nagymestere, akit azért a megvilágosodás lótuszillata is körbeleng. előtte azt hittem, meghalok az unalomtól, hogy csak férfiak játszanak - persze igencsak szó van egy nőről (ez olyan oroszos. eszembe is jutott, lenin annyira szimpatizált az ír - mert ír magja van az előadásnak - szabadságharcosokkal, hogy kölcsön is kért tőlük, amikor megszorult), és nemhogy unalom, de olyan szépkeservesen semmit nem érő életeket látunk, mint bárhol és bármikor a valóságban. ja, a valóságnál nincs rosszabb melodráma, és igen, a színházban megvan a pillanat is, amikor szemérmetlenül könnyek fátyolán át néz a folyton zsörtölődő, vádaskodó, lekezelő, undok vak bátyjára sharky, amikor az a hozzá hasonlóan szerencsétlen haverjával visszanyeri a lelkét ászsorral. hát, van ilyen. ilyés róbert sharky-jának persze ugyanolyan felesleges élni, mint az emberiség valahányad részének, akinek már megadatott a másikban, másokban való boldogság sansza, de nem élt vele, és már az is világos, soha nem is fog, mert az a képesség valamikor valamiért elpusztult benne. na, ezt csinálja meg nagyon szépen: az igazi melegszívű, keményöklű ember, akinek nem jött össze, de üt, hogy érezze, hogy még él, és hátha van remény. aztán jön egy váratlan, érdemtelen csoda, amitől egy pillanatra olyan, mintha lenne valami értelme ennek az egésznek, pedig minden azt mondja, pláne a józan ész, hogy nincs. vidám kis előadás, felhőtlen boldog vég: sikerült megmenekülni, életben maradni, hogy pózolva önsajnálkozva, egymásra, sőt mindenre vakon továbbgyötörjék egymást.
forrás: http://nyulbeka.freeblog.hu/